A tudományos gondolkodás. A tudós lelki alkata

More documents

Recommendations

Info

37 próbáljuk elhelyezni. Tételünk igazságát éppen az bizonyítja, hogy a többi, már igazolt tétellel összehangzik, velük logikusan megfér, nincsen ellenmondás köztük. Ha van, akkor vagy tételünk nem igaz, vagy a régebbi, igaznak tartott tételek helytelenek s ezeket kell módosítanunk. A nagy tudományos forradalmak az utóbbi esetben lépnek föl: a tételek egész rendszere megdől egy új, kétségtelen ismereten, mely velük logikusan nem fér meg. Az igazságok nagy hálózatot alkotnak, melyben minden mindennel éppúgy összefügg, mint ahogy a dolgok, amelyekre s amelyeknek egymáshoz való viszonyaira vonatkoznak, összefüggnek egymással. A tudomány fejlődése abban áll, hogy az igazságoknak ezt a végtelen hálózatrendszerét mindig jobban s nagyobb területen meg tudjuk ragadni. Maguk az igazságok mindig, időtlenül igazak, csak emberi felismerésük fejlődik, gazdagodik, bár így is örökre töredékes marad. Ha ennek az igazsághálózatnak, mint rendszernek, egyik csomópontját sikerül megragadnunk, elménk gondolkodása alkalmas arra, hogy a relációk fonalán egy másik csomóponthoz is eljuthasson. Pl. a matematikai tételek (igazságok) igazak voltak akkor is, amikor még emberi elme nem fedezte fel őket. Amikor egyet-egyet sikerült az emberiségnek a maga lelki aktusaival megragadnia, a felfedezett igazságok fonalán mindig többet és többet tudott aztán közülök hatalmába ejteni. Miért? Mert egységes, logikus rendszert alkotnak, melyben minden mindennel összefügg. Az igaz tételeknek ez a tökéletes, egységes és változatlan rendszere, mint egész, a tudománynak végtelen messzeségben csillogó eszménye, végső célja. Ezzel szemben a történetileg fejlődő, tényleges emberi tudomány az ítéleteknek folyton változó, alakuló rendszere, mely amaz ideális rendszert iparkodik az elme erőihez képest megközelíteni. A tudomány, mint rendszer, esetleg kifogásolható abból a szempontból, hogy ugyanaz a tudomány igen különböző módon rendszerezhető, tehát a szisztematikus elrendezés inkább csak didaktikai segédeszköz, semmint a tudomány lényeges ismertetőjegye. Valóban nem tagadható a rendszerezés önkényessége különösen ott, ahol a tárgyakra vonatkozó ismeretek még nagyon tökéletlenek. Azonban a tudomány fejlődése éppen abban rejlik, hogy mind több igaz ismeretre jutva, a rendszer hézagai mind jobban kitöltődnek, s így a rendszer is mindig tökéletesebbé válik. A tudomány haladása éppen a rendszer gazdagodása és tökéletesedése. Knnek foka természetesen a különböző tudományterületeken korok szerint különböző. Mi teszi lehetővé egy-egy tudomány tételeinek, mint rendszer-
38 nek egységes összefüggését? Az együvé tartozó, közös tárgy: közös tárgynak közös reláció-hálózat felel meg. Minden egyes tudománynak megvan a maga sajátszerű tárgyköre, s nem össze-vissza vonatkozik bármire. Megvan a matematikának külön tárgya, sőt ennek keretében az aritmetikáé és a geometriáé; más a tárgya a fizikának, mint a biológiának, s más az anyaga a nemzetgazdaságtannak, mint a pszichológiának. Minden egyes tudománynak, mint tételek rendszerének, a megfelelő tárgyak rendszere szolgál alapul. Ennek természete szabja meg az illető tudomány problémakörét, vizsgálati módszerét, rendszerező munkáját, egész struktúráját és szellemét. Ami a tárgyakban összetartozik, annak össze kell függnie ezek logikai feldolgozásában, a tudományban is, amely a tárgyak rendszerének adaequat képét akarja visszatükrözni. Az eddigiek alapján a tudomány fogalmát így határozhatjuk meg: a tudomány igazolt ismeretek rendszere. Nyilvánvaló azonban, hogy a valóságos tudományba nemcsak az általános érvényű tételek, mint már igazolt, kész ismereteredmények tartoznak bele, hanem azok a problémák, vizsgálatok, valószínű föltevések, fikciók és elméletek is, amelyek az érvényes ítéletekhez, igazságokhoz vezetnek. A teljes rendszer a végső célpont: elérésének hosszú és kanyargós az útja. Ez az út maga is hozzátartozik az élő tudományhoz.
Page 1 and 2: A TUDOMÁNYOS GONDOLKODÁS A TUDÓS
Page 3 and 4: ELŐSZÓ. Két évtized folyamán a
Page 5 and 6: BEVEZETÉS
Page 7 and 8: 8 vallomásaiból, mint valami hajd
Page 9 and 10: 10 közepesen értelmes fiatal leá
Page 11 and 12: 12 színhelyét, hanem Ázsia mai s
Page 13 and 14: 19 történelem mutatja meg az újo
Page 15 and 16: 16 1924. 214-217. 1. és Az irodalm
Page 17 and 18: 18 hogy az élőlényt a környezet
Page 19 and 20: 20 mint emberi feladat. Mert sok do
Page 21 and 22: 22 tatásából, melyben voltakép
Page 23 and 24: III. A TUDOMÁNY, MINT TEVÉKENYSÉ
Page 25 and 26: 26 egészen befejezett és kimerít
Page 27 and 28: 28 alapján a másokét, most a haj
Page 29 and 30: 30 az ismeret elméleti célját sz
Page 31 and 32: 32 alkalomhoz kötött, a tudomány
Page 33 and 34: 34 helyességét többszörös vizs
Page 35: 36 hirtelen cikázott eszébe egy s
Page 39 and 40: 40 szemléletes kép fölmerülne t
Page 41 and 42: VI. A TUDOMÁNY VIZSGÁLATÁNAK PRO
Page 43 and 44: 44 3. A tudománynak pszichológiai
Page 45 and 46: 46 a logikum ideális viszony törv
Page 47 and 48: A TUDOMÁNY PSZICHOLÓGIÁJA
Page 49 and 50: 51 Előttünk van a tudós fölfede
Page 51 and 52: 54 festő, csak építész s nem ke
Page 53 and 54: 56 elég a tárgyakat felfogni, han
Page 55 and 56: 5. Minden tudományos gondolkodó f
Page 57 and 58: 60 a kutató személyiségéből, e
Page 59 and 60: 61 mint a magáéval, és sok egyé
Page 61 and 62: 64 Ez a kutatónak, most már fölf
Page 63 and 64: 66 de jól tudják, hogy ez az új
Page 65 and 66: 68 belső problématörténete, íg
Page 67 and 68: 70 Caput. 1654. évi amsterdami kia
Page 69 and 70: 72 Ce a te fia hello Averti jatta p
Page 71 and 72: 74 meggyőződésével ellenkezik.
Page 73 and 74: 76 alkat változatlan maradt. Mert
Page 75 and 76: 78 ket, hogy a jelennel csak akkor
Page 77 and 78: 80 lélek egészébe fúró intuit
Page 79 and 80: 82 világított, az első elektrom
Page 81 and 82: 84 a hosszúság négyzetével ará
Page 83 and 84: 86 tokkal, kecskékkel, bárányokk
Page 85: 88 koronáját!» (HUIZINGA J.: Era
Page 88 and 89:
90 marad nála: az elvekhez való r
Page 90 and 91:
92 Mennyi új probléma-gerjesztés
Page 92 and 93:
94 szerint «valamennyi misztikus f
Page 94 and 95:
96 BOLYAI megrázó szavakkal emlé
Page 96 and 97:
LIEBIG
Page 98 and 99:
98 LIEBIGnek ezt írja: «Igazán e
Page 100 and 101:
100 lenek, mégis az egész emberis
Page 102 and 103:
102 javítja s egy sereg merőben
Page 104 and 105:
104 a pontosan megfelelő műszavak
Page 106 and 107:
105 hiúságán diadalt arat az iga
Page 108 and 109:
107 biztosítja nemzedékek során
Page 110 and 111:
109 tudományok egész térképén,
Page 112 and 113:
111 nem jelent szükségképpen fel
Page 114 and 115:
113 A myop tudós ezt hetykeségnek
Page 116 and 117:
115 ját a környezet szellemi és
Page 118 and 119:
117 Ha sokkal nagyobb szerepe van i
Page 120 and 121:
119 kiszámítottam és irtain err
Page 122 and 123:
121 hadseregek eltörlését vagy c
Page 124 and 125:
123 mindig másokkal egybekapcsolva
Page 126 and 127:
125 különösen jól esett neki, m
Page 128 and 129:
127 hogy a németek tudományos tö
Page 130 and 131:
H. Meyer metszete Philippe de Champ
Page 132 and 133:
130 sággal történik. Hasztalan
Page 134 and 135:
132 tekinti s azt kérdezi, vajjon
Page 136 and 137:
134 olyan sajátszerű érzelem tá
Page 138 and 139:
136 a szofisták ellenben az életb
Page 140 and 141:
138 fognak a valóban gazdagok ural
Page 142 and 143:
140 fogásából következik, kés
Page 144 and 145:
142 őszinte, eleven és megható v
Page 146 and 147:
144 számunkra a természettel szem
Page 148 and 149:
145 nak mimóza-lelkek, melyek isme
Page 150 and 151:
147 ellenállásokat legyőzve, kö
Page 152 and 153:
149 célra törekedni és a társad
Page 154 and 155:
151 mivoltában fogva tartja lelké
Page 156 and 157:
153 lelki alkat, amely az én önte
Page 158 and 159:
155 embertársait új ismereteredm
Page 160 and 161:
157 de még utólag is, aligha raga
Page 162 and 163:
II. A PROBLÉMATUDAT. 1.. A problé
Page 164 and 165:
161 logika és valóság között,
Page 166 and 167:
163 hanem csak az ön- és fajfennt
Page 168 and 169:
165 dolkodásra késztet. Sokszor n
Page 170 and 171:
167 tudatnak metodikai termékenys
Page 172 and 173:
169 Amikor a kutató később öné
Page 174 and 175:
171 a lényeg. Mindenesetre pszicho
Page 176 and 177:
173 mint megismerő törekvés, nem
Page 178 and 179:
175 ösztönben: a problémaérzék
Page 180 and 181:
177 fiziológus a szemtükröt, ame
Page 182 and 183:
179 fölajánlok.» Jött ment ideg
Page 184 and 185:
181 ból, gondolatainak logikus fej
Page 186 and 187:
183 tok világában: a körülmény
Page 188 and 189:
185 de csak a középkorig jut el.
Page 190 and 191:
187 kozó klasszikus kísérletei s
Page 192 and 193:
189 testitől, az anyagitól való
Page 194 and 195:
191 merőben külső illetés útj
Page 196 and 197:
193 volt, míg föl nem fedezik a m
Page 198 and 199:
195 határozza a kutató személyes
Page 200 and 201:
197 LAVOISIER varázsesze ugyanezek
Page 202 and 203:
199 kérdései hirtelen mind nagyob
Page 204 and 205:
Ε. Seriven metszeíe Eredetije Lon
Page 206 and 207:
202 fenn, egyébként PTOLEMAIOS ep
Page 208 and 209:
204 szikus fizikát. EINSTEIN a té
Page 210 and 211:
206 távíróról; viszont ARAGO ne
Page 212 and 213:
208 Ez a jelenség a tudományok t
Page 214 and 215:
209 ségű. NEWTON a kérdést tisz
Page 216 and 217:
211 CORRENS, DE VRIES és TSCHERMAK
Page 218 and 219:
213 értekezik. RUMFORD és DAVY k
Page 220 and 221:
215 ben hullottak le a Földön és
Page 222 and 223:
217 tudományt. Micsoda termékeny
Page 224 and 225:
219 nyos hely és működés illet
Page 226 and 227:
221 tevékenységben áll. A produk
Page 228 and 229:
223 mérni, rendezni kezdi. Ehhez a
Page 230 and 231:
225 4. A probléma feldolgozásána
Page 232 and 233:
227 Semmi esetre sem reproduktív
Page 234 and 235:
229 meglévő anyagot, új szempont
Page 236 and 237:
231 kifejtve, szükségképen ellip
Page 238 and 239:
PASTEUR
Page 240 and 241:
234 nek nincsen konkrét tárgyat m
Page 242 and 243:
236 tében. FLACH kísérleteiből
Page 244 and 245:
238 hallgat, mikép jutott rá az a
Page 246 and 247:
240 meg a természetnek egész sere
Page 248 and 249:
241 ságok felfedezésének útját
Page 250 and 251:
243 a levegőben végbemenő hullá
Page 252 and 253:
245 eső Bunarbasi dombján volt, m
Page 254 and 255:
247 az evidenciának élménye. A m
Page 256 and 257:
249 és megoldásában áll. A tudo
Page 258 and 259:
VI. PROBLÉMATUDAT ÉS ÉRZELEM. 1.
Page 260 and 261:
253 fénye gyullad ki. S a nagy pro
Page 262 and 263:
255 jelentőségű, mint maga az é
Page 264 and 265:
257 boncoló orvos néha magát fer
Page 266 and 267:
259 nek fel vagy semmit sem alkotna
Page 268 and 269:
261 hiúság, mint bárminő másfa
Page 270 and 271:
263 tűnni iparkodik, hanem valóba
Page 272 and 273:
F. Mackenzie metszete XVI. századb
Page 274 and 275:
266 A maga fáján azonban csinálh
Page 276 and 277:
268 rosszindulatú tengerben való
Page 278 and 279:
270 megelégedve, míg embertársai
Page 280 and 281:
272 én-jét a tudás birtokában.
Page 282 and 283:
274 14. A tudós dölyf nincsen ös
Page 284 and 285:
276 mindenéből kiforgatta. Csak e
Page 286 and 287:
278 ban van, gondolatait tudatosan
Page 288 and 289:
280 nélkül tanul s szerez meg ter
Page 290 and 291:
282 fokozatai a tárgy egyes vonás
Page 292 and 293:
284 a tudományos világban. Ezt a
Page 294 and 295:
286 A megfigyelés elfogulatlan aka
Page 296 and 297:
288 il pensiero) szobrán Firenzéb
Page 298 and 299:
289 zen tér át új tárgyra, ugya
Page 300 and 301:
291 benyomások felé irányuló, k
Page 302 and 303:
293 célt nem szolgálja és kivál
Page 304 and 305:
295 ben nagy fájdalommal említi e
Page 306 and 307:
297 dása és az alkotó erő öná
Page 308 and 309:
299 mindig kész emlékezete van,
Page 310 and 311:
301 túlkeveset gondolkodjék akkor
Page 312 and 313:
303 mások, átvett gondolatok bev
Page 314 and 315:
R. Hart metszete GALILEI A Han Rams
Page 316 and 317:
306 fáradozott egyetemünk legteki
Page 318 and 319:
308 tétet IBSEN Hedda Gabler-ében
Page 320 and 321:
310 VI. A tudomány vizsgálatának
Page 322:
312 VI. Problématudat és érzelem
show all

A tudományos gondolkodás. A tudós lelki alkata

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?