A tudományos gondolkodás. A tudós lelki alkata
A tudományos gondolkodás. A tudós lelki alkata
A tudományos gondolkodás. A tudós lelki alkata
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
19<br />
célokat tűz ki, ismeretei alapján a természet jelenségeit előrelátja<br />
s így tervszerűen dolgozik. A jelenségek törvényszerűségét kifürkészve<br />
s hozzájuk alkalmazkodva, le tudja gyűrni s szolgálatába<br />
állitani a természetet, mint ahogy BACON mondotta: natura par endo<br />
vincitur (a természetet engedelmességgel győzzük le). Az ember megismerő<br />
tevékenységének a fejlődés kezdetleges fokán cselekvésbeli,<br />
gyakorlati indítékai vannak: mire tudja ismereteit felhasználni?<br />
Az aritmetika eredetileg a kereskedők számításaiból, a geometria a<br />
Nílustól elöntött földek gyorsabb újrafelméréséből, az asztronómia<br />
a vallásos kultusz kalendáriumkészítéséből, a csillagjóslásból, a tengeren<br />
való tájékozódás megkönnyítéséből stb. keletkezett. Később is,<br />
a nyugati fejlett <strong>tudományos</strong> kultúra korában, az elméleti ismeretek<br />
Szorosan összeszövődnek az életfejlesztő cselekvésnek indítékaival.<br />
Ha valaha, főkép ma, a technikának hihetetlenül magas fejlettségi<br />
fokán, az életnek gyakorlati-cselekvésbeli szükségletei és érdekei<br />
mind újabb elméleti kérdéseket vetnek fel, új ösztönzéseket adnak az<br />
elméleti tudományoknak.<br />
A megismerő törekvésnek azonban kezdettől fogva egy másik<br />
<strong>lelki</strong> forrása is állandóan buzog: az önkény telén elcsodálkozás, a<br />
kíváncsiság, mint a gyakorlati hasznot nem néző tudásvágy, magára<br />
a tudásra irányuló tiszta törekvés. A <strong>tudományos</strong> <strong>gondolkodás</strong>nak<br />
ezt az indítékát: az ismeretlenen, a titokzatoson való csodálkozást,<br />
önzetlen és játékszerű szabad kíváncsiságot már PLATON felismeri,<br />
ARISTOTELES pedig tüzetesen kifejti: «Az emberek most is, meg régen<br />
is a csodálkozás következtében kezdtek filozofálni. Kezdetben a<br />
hozzájuk legközelebb eső csodálatos dolgokon álmélkodtak el, majd<br />
lassankint tovább mentek ezen az úton s nagyobb dolgok felől is<br />
kezdtek kérdéseik lenni, így pl. a Holdnak változásai felől, s a Napnak<br />
és csillagoknak járása és a mindenség.keletkezése felől. A kételkedő<br />
és csodálkozó ember pedig tudatlannak érzi magát s mivel<br />
azért filozofál, hogy a tudatlanságból kiszabaduljon, világos, hogy<br />
az első filozófusok is a tudományt a tudás kedvéért keresték s nem<br />
a belőle fakadó más egyéb haszonért. Ezt különben maga a történet<br />
is bizonyítja. A tudásnak ez a fajtája ugyanis akkor kezdődött,<br />
amikor már az élet kényelmére és élvezetére szükséges dolgok csaknem<br />
mind megvoltak. Világos tehát, hogy ezt a tudományt nem<br />
valami más haszonért keressük, hanem azért, mert ahogy szabadnak<br />
azt az embert mondjuk, aki önmagáért van s nem másért, úgy a tudományok<br />
közül is egyedül ez szabad, mert egyedül ez van önmagáért.<br />
Bppen ezért méltán hihetnők azt, hogy ennek megszerzése több,
Change language