A tudományos gondolkodás. A tudós lelki alkata

119
kiszámítottam és irtain erről a tárgyról. Szégyeltem magamat és
mardosott a lelkiismeret a rá fordított időért és elhatároztam, hogy
írásban semmit sem hozok nyilvánosságra abból, ami akaratom ellenére
megmaradt emlékezetemben, akár azért, hogy barátaimnál
tetszést arassak, akár, hogy ezt az anyagot tanítsam, amely a lélek
nagy bűne és hajótörése.» Azonban a törököknek Itáliába való betörése
megváltoztatja TARTAGLIA szándékát, ezért így folytatja: «Most
azonban, látva a vad farkas készülődését, hogy a nyájra törjön s látva
közös védelemre egyesült pásztorainkat, nem tűnt fel előttem tovább
már helyesnek, hogy ezeket a gondolatokat ezentúl is titokban
tartsam. Elhatároztam tehát, hogy közzé teszem őket részint írásban,
részint szóval a kereszténység javára, hogy jobban tudja támadni a
közös ellenséget vagy jobban tudja magát védelmezni. Nagyon rágja
most is a szívemet, hogy ráadtam fejemet erre a munkára, mert
biztos vagyok benne, hogy ha kitartottam volna előbbi elhatározásom
mellett, akkor más, nagyobb értékű tudományos eredményeket
találtam volna.» Szerencséjére a tüzérség gyakorlatában elméletét
nem igen tudták alkalmazni, de gondolatai nem jelentéktelen indítékokká
váltak a mechanika fejlődésében.
A pozitív célú tudományos kutatás mély étosza hatja át egy
századdal ezelőtt JOULE-nak lelkét is, aki a hő mechanikai egyenértékének
egyik fölfedezője, amikor így szól: «Mélyen fájlalnunk kell,
hogy a tudománynak legitim tárgyain kívül egy másik s legméltatlanabb
tárgya is van s ez fokozatosan és ijesztő módon növekszik.
Ez a hadi mesterség s a kölcsönös pusztítás eszközeinek fejlesztése.
Tudom, hogy vannak, akik azt hiszik, hogy ezek az eszközök egyszer
véget vetnek a háborúnak, mivel ezt mind rémesebben pusztítóvá
fokozzák. De ezt józan észszel nem tudom elhinni. Azt gondolom,
hogy a háború nemcsak mind pusztitóbb lesz, hanem mind vadabbul
fog folyni. A hadjáratok rövidebbek és döntőbbek lesznek, de ez
szükségkép az államok gyors emelkedését és bukását, a határok és
alkotmányok bizonytalanságát fogja okozni. Ez megrontja majd
magát a civilizációt s lehetetlenné teszi a békét. így a tudomány
magát nem ülő tárgyra alkalmazva esetleg saját kezétől pusztul el.
Ezért siratnunk kell a tudománynak az egyedek és nemzetek fölemelésére
és megnagyobbítására való lealázását (prostitution), mert az
eredmény az lesz, hogy a gyengébb elpusztul s az erősebb faj ennek
romjain helyezkedik el.» (Idézi CROWTHER J. G.: British scientists
of the Nineteenth Century. 140. 1.)
Egy század óta JOULE jóslata teljesedőben van. A XX. század