A tudományos gondolkodás. A tudós lelki alkata
A tudományos gondolkodás. A tudós lelki alkata
A tudományos gondolkodás. A tudós lelki alkata
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
164<br />
ember a tudományban csak «érdeklődik», a világhoz csak szubjektív<br />
természetű <strong>lelki</strong> magatartással közeledik: ellenben a szakkutató lelke<br />
objektíve van a kérdésre ráállítva, nem ő ragadja meg a tárgyat,<br />
hanem a tárgyi probléma mintegy reá tör, megszállja, hatalmába ejti.<br />
A tárgyába mélyedő igazi <strong>tudós</strong> megfeledkezik magáról, énje egészen<br />
háttérbe szorul, problémája fogva tartja s nem engedi el addig, míg<br />
valamiféle megoldás nem jelentkezik. Úgy érzi, hogy kinzó kérdése<br />
énje fölött démonikus erővel lebeg, állandó fejtörésre kényszeríti: a<br />
probléma nem pusztán az ő megismerési törekvésének és munkájának<br />
alanyi ügye, hanem közös tárgyi feladat.<br />
4. A <strong>tudományos</strong> kutatás lényege elsősorban abban áll, hogy<br />
tudjuk, mit kell kérdeznünk? a tárgyak viszonyhálózatának melyik<br />
az a hézaga, amelyet ki kell töltenünk? hol vár ez a hiátusz kitöltésre?<br />
A problémák helyes fölvetése és megformulázása a <strong>tudományos</strong> <strong>gondolkodás</strong>nak<br />
igazi ars magna-ja.: ettől függ a tudomány haladása.<br />
Prudens quaestio dimidium scientiae. «Már nagy és biztos<br />
bizonyítéka a bölcseségnek, ha tudjuk, hogy észszerűen mit kérdezzünk»<br />
– mondja KANT. Amint minden új probléma új ismeretekre<br />
visz, éppúgy minden új ismeret új problémákat szül. Az emberi<br />
tudás története élő bizonysága annak, hogy minél jobban gyarapodik<br />
tudásunk, minél inkább hatolunk a részletekbe, annál jobban<br />
tágul a problémák köre, annál nyilvánvalóbb előttünk a valóság<br />
kimeríthetetlensége s nem-tudásunk mérhetetlen terjedelme. A <strong>tudományos</strong><br />
probléma olyan, mint a mesebeli hidra: ha egyik fejét levágjuk,<br />
száz támad helyébe. Jede Lösung eines Problems ist ein neues<br />
Problem – mondja GOETHE. A problémák köre a tudomány haladása<br />
ellenére nem csökken, hanem növekszik: a problémasorok nem konvergálnak,<br />
hanem divergálnak. A kérdéseknek minden mélyebb felfogása<br />
egy még mélyebb problémát vet felszínre s az ismeretlen<br />
előtt való ájtatos csodálkozás egyre nő. A titkok megoldása voltaképpen<br />
nem egyéb, mint újabb csodák felfedezése, amelyeken az<br />
emberiség fejét törheti.<br />
A kellő módon megokolt problémák fölvetésének jelentősége a<br />
tudomány történetében sokszor fontosabb, mint magáé a probléma<br />
megoldásáé. Az emberi <strong>gondolkodás</strong> múltjának belső dramatikája<br />
a tudomány problémáinak története. Vannak gondolkodók, akik<br />
nem azért halhatatlanok, mert valamely problémát bizonyos módon<br />
megoldottak, hanem azért, mert egyáltalán fölvetették. Pozitív megoldásuk<br />
esetleg helytelen, de a tőlük leírt kérdőjel századokat gon-