A tudományos gondolkodás. A tudós lelki alkata
A tudományos gondolkodás. A tudós lelki alkata
A tudományos gondolkodás. A tudós lelki alkata
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
140<br />
fogásából következik, később is minden művében következetesen<br />
ragaszkodik. Etikájában és Politikájában a csupán érzéki-állati élettel<br />
szemben a különben szárazan fejtegető ARISTOTELES egész költői<br />
himnuszt zeng a tisztán elméleti, az igazság kutatásának szentelt életről,<br />
amely «legközelebb áll az isteni élethez». Hogy az észnek tevékenysége,<br />
az igazság kutatása, ne ütközzék akadályba, hanem minél<br />
szabadabban bontakozzék ki: ez az élet legmagasabbrendű feladata.<br />
Az élet egyéb javai: egészség, szépség, gazdagság, barátság, mind<br />
csak bevezetők a teoretikus élethez, mint az inszcenirozás a tragédiához.<br />
De ebből az értékfelfogásból kihangzanak a <strong>tudós</strong> <strong>lelki</strong> alkat<br />
jellemvonásai is: az igazság szeretete, a tárgyba való önfeledt<br />
elmerülés, a teljes odaadás, a gyönyörökről való lemondás, az elvszerűség<br />
és függetlenség, a vallásos érzés.<br />
Az igazi <strong>tudós</strong> étoszát megrajzolva, a <strong>tudományos</strong> <strong>gondolkodás</strong>t<br />
és az erkölcsöt a <strong>lelki</strong> élet szerves egysége alapján egybeforrva szemléli:<br />
«Egész ismerőképességünk az igazság szolgálatában áll, viszont<br />
az akarat és az erkölcsi belátás is szolgálatában áll az igazságnak,<br />
amely szerint az igazi akarás magát meghatározza. így nézve a dolgot,<br />
az igazság mindkét szellemi erőnk célja, s mindkettő erőssége<br />
abban rejlik, ami által az igazságot eléri» (άιεζε ύζ εη). Α teoretikus<br />
ember <strong>lelki</strong> alkatában tehát mind a megismerőképesség, mind az<br />
akarat, mind pedig az erkölcsi érzület egységesen tör az igazság felé<br />
s ebben egymást segíti. ARISTOTELES, aki a cselekvést tekinti a legfőbb<br />
erkölcsi kategóriának, igazi cselekvésnek tartja a <strong>gondolkodás</strong>t<br />
is, «különösen azt, amely célját önmagában hordja, vagyis az önmagáért<br />
való elmélkedést és okoskodást (ηαο απηνηει είο θαη ηάο απηώλ έλεθελ<br />
ζεωξίαο θαη δηαλνήζ εηο. Politika. 1325 b.), azaz az önzetlen <strong>tudományos</strong><br />
tevékenységet. Az erkölcsi személyiség kialakításában az<br />
értelmi törekvést, a tudomány szeretetét tartja a leglényegesebb<br />
tényezőnek.<br />
ARISTOTELES a <strong>tudós</strong> szellemi struktúrát már szorosan egybeforrasztja<br />
a vallással. Igazi <strong>tudós</strong> csak az lehet, aki Istent szemléli<br />
a mindenségben. A <strong>tudós</strong> (a filozófus) elmélkedő életformája azért is<br />
a legmagasabbrendű, mert tárgya a legfelsőbbnek: az Istennek<br />
szemlélete (ή ηνπ ζενύ ζεωξία). Az eudémosi Etikában kifejti, hogy<br />
az élet természetes javai (άιι α αγαζά) az ember számára csak annyiban<br />
erkölcsi értékűek, amennyiben «az Istent szolgálni és megismerni<br />
segítik» (ην ζ-ενλ ζ·εξαπεόεηλ θαη ζ·εωξεΐλ. 1249 b). Az emberi<br />
értékek csak az isteni értékektől kölcsönzik becsüket, ezek visszfényei.<br />
Kutatásuk a filozófus-<strong>tudós</strong> feladata. Érthető, hogy a kon-
Change language