26.10.2014 Views

A tudományos gondolkodás. A tudós lelki alkata

A tudományos gondolkodás. A tudós lelki alkata

A tudományos gondolkodás. A tudós lelki alkata

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

191<br />

merőben külső illetés útján. Öreg kémia-tanára, DUMAS, fölkéri,<br />

hogy tanulmányozza a selyemhernyók betegségét, mert ezek szörnyű<br />

pusztulása szülőföldjét nyomorba dönti. PASTEUR megriadva azt<br />

válaszolja, hogy életében még egyetlen selyemhernyót sem látott.<br />

Jó szíve azonban megesik a selyemtermelő vidékek nagy nyomorán,<br />

otthagyja párizsi laboratóriumát, egyik kis selyemhernyótenyésztőtelepen<br />

üti fel sátorát s évekig tanulmányozza a selyemhernyójárványt.<br />

Először a legjelesebb rovarkutatót, FABRE HENRI-t, kérdezi<br />

ki a selyemhernyók életfolyamatáról, majd mikroszkópiumával<br />

maga tanulmányozza őket. Megállapítja, hogy a ftébrine-ben megmegbetegedett<br />

selyemhernyókban sok fénylő testecske van, amelyek<br />

bakterium-jellegűek. Ezeket felismeri a báb-, lepke- és pete-formákban<br />

is. A beteg hernyókból átalakult lepkék petéi is betegek, ezek<br />

hernyóvá fejlődnek ugyan, de a selyemtermelő begubózás előtt<br />

elhalnak. A betegség csírái nyilván örökletesek. A betegség megelőzése<br />

tehát csak úgy történhetik, ha peterakásuk után a lepkéket<br />

megöljük s megvizsgáljuk, vajjon vannak-e bennük betegségcsírák?<br />

Ha igen, a peték is fertőzöttek s el kell pusztítani őket. Az egészséges<br />

petéket megtartva, a járványnak útját szegjük. PASTEUR a kutatás<br />

alkalmát kívülről kapta ugyan, de a belső probléma, mint egyik<br />

mikróba-fajta megkeresése, már az ő lelkében fogant meg, hisz<br />

problématudata más területeken is a betegségek kórokozóit a bacillusokban<br />

kereste és találta meg.<br />

10, Abban, hogy a kutató tudatában milyen probléma fogan<br />

meg, főkép két tényező munkálkodik közre. Az egyik a problémában<br />

rejlő immanens logikai erő, a másik a kutató személyes gondolkodóereje,<br />

mintegy látóképessége.<br />

A tárgyak egymással különféle viszonyban állanak s egyik viszonyuk<br />

implikálja másik viszonyukat. Probléma akkor támad, ha az<br />

egyik ismeretes viszony utal a még nem ismert viszonyra. A problémában<br />

tehát mintegy benső logikai erő lakozik, amelynél fogva bizonyos<br />

viszony fölfedezése megelőzi s lehetővé teszi a másikat: a problémák<br />

nem jelentkezhetnek önkényesen és szeszélyszerűen, hanem a<br />

tudomány fejlettségi fokának megfelelően. NEWTON problémája az<br />

általános nehézkedésre vonatkozólag nem merülhetett fel előbb, míg<br />

GALILEI meg nem állapította az esés törvényét. GALILEI megveti<br />

a mechanika rendszerének alapjait. A szabadesésben pillantja meg<br />

a természeti mozgások prototípusát. Ebből a mozgásból vezeti le a<br />

sebesség és a gyorsulás alapvető fogalmait. Ezt a problémát a benne

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!