A tudományos gondolkodás. A tudós lelki alkata
A tudományos gondolkodás. A tudós lelki alkata
A tudományos gondolkodás. A tudós lelki alkata
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
287<br />
figyelésére és gyűjtésére. De ennél fontosabb az, hogy a természettudományok<br />
iránt mindig különös szeretet égett bennem. Ezt a tiszta<br />
tudományszeretetet azonban nagyban segítette becsvágyam, hogy<br />
természetbúvár társaim tiszteletét kivívjam. Kora fiatalságom óta<br />
a legerősebb vágy élt bennem, hogy megértsem es megmagyarázzam<br />
mindazt, amit megfigyeltem, – azaz: a tényeket általános törvények<br />
alá foglaljam. Ezek az okok adták meg nekem a türelmet, hogy oly<br />
sok éven keresztül elmélkedjem egy-egy megoldatlan problémán.<br />
Amennyire meg tudom ítélni, nem olyan a természetem, hogy más<br />
embert vakon kövessek. Állhatatosan arra törekedtem, hogy elmémet<br />
szabadnak őrizzem meg, hogy lemondjak valamely föltevésről, bármennyire<br />
szeretem is, mihelyt a tények ellenkeznek vele. Valóban<br />
így is jártam el, a koráll-zátonyokra vonatkozó föltevésem kivételével.<br />
Egyébként nem emlékezem egyetlen először formált hipotézisemre,<br />
amelyet idő multán föl ne adtam volna vagy jórészt ne<br />
módosítottam volna. Ez természetesen nagyfokú bizalmatlanságra<br />
vezetett engem a deduktiv okoskodás iránt a különböző tudományokban.<br />
Másfelől nem vagyok nagyon szkeptikus – ez oly <strong>lelki</strong> alkat,<br />
amely hitem szerint ártalmas a tudomány haladásában. A kételkedésnek<br />
jókora adaga nagyon kívánatos a <strong>tudós</strong> számára, hogy sok<br />
időpazarlást elkerüljön. De nem kevés olyan emberrel is találkoztam,<br />
akiket kételkedésük eleve elriasztott a megfigyelésektől vagy kísérletektől,<br />
amelyek közvetlenül vagy közvetve hasznosak lettek volna.»<br />
(Autobiography of Ch. Darwin. The Thinker's library. 74-76. 1.).<br />
7. A figyelem koncentrációja bizonyos kifejezőmozgásokkal kapcsolatos.<br />
A külső tárgyakra irányuló figyelemre jellemző a homlokizom<br />
összehúzódása, a szemöldök felhúzása, a vízszintes homlokránc,<br />
a szem tágra nyílása. A befelé irányuló figyelmet, a reflexiót, amely<br />
a <strong>tudós</strong> elmélyedéssel jár, főkép a szemhéjak felső gyűrűs izmainak<br />
összehúzódása kíséri. Ezért a szemöldökök lehúzódnak és függőleges<br />
homlokráncokat idéznek elő; a szem félig behunyódik, a száj erősen<br />
csukva marad. A belső figyelem koncentrációja rendszerint abban<br />
is nyilvánul, hogy a test mozgását gátolja s az izmok teljes nyugalmát<br />
idézi elő. DESCARTES például fekvő helyezetben, teljesen nyugvó<br />
izomzattal, szeretett gondolkodni. Nem véletlen, hogy a nagy művészek<br />
a mélyen összpontosított elmélkedést, a teljes <strong>lelki</strong> összeszedettséget,<br />
nyugvó izomzatú testtartásban juttatják kifejezésre. Ezt<br />
látjuk MlCHELANGELOnak Lorenzo Medici (az ú. n. «gondolkodó»,
Change language