26.10.2014 Views

A tudományos gondolkodás. A tudós lelki alkata

A tudományos gondolkodás. A tudós lelki alkata

A tudományos gondolkodás. A tudós lelki alkata

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

43<br />

habitusát fogja át: hogyan függ ősze a teremtő <strong>gondolkodás</strong> és a<br />

kutató személyisége? különféle szempontból az elméleti embernek,<br />

a <strong>tudós</strong>nak, milyen típusai szerkeszthetők meg? hogyan jelentkeztek<br />

e típusok a történet folyamán? milyen a kutató és a csak ismerethalmozó<br />

léleknek sajátszerű <strong>alkata</strong>? mik a <strong>tudományos</strong> tehetség ismertetőjegyei?<br />

hogyan tör fel a teremtő lángelme a tudományban?<br />

miképen jelentkezik a kutató lélek hivatástudata, <strong>tudományos</strong><br />

tárgyszerelme, platóni Erosa? mikép fakad föl ebből életműve?<br />

mik a <strong>tudós</strong> lélek étoszának jellemző vonásai? melyek a <strong>tudós</strong> és a<br />

művész <strong>lelki</strong> alkatának közös és elütő sajátságai?<br />

2. A <strong>tudományos</strong> <strong>gondolkodás</strong> alanyai nem a világtól elszigetelt,<br />

magukban élő lények, hanem nemzetüknek s koruknak fiai, bizonyos<br />

társadalmi osztály tagjai, a sokrétű társadalom képviselői, akik<br />

bizonyos társadalmi és kulturális környezetbe születnek bele s ennek<br />

<strong>gondolkodás</strong>i kategóriáiban s világfelfogásában nevelkednek, amely<br />

pozitív vagy negativ előjellel mélyen hat szellemük kialakítására.<br />

A <strong>tudományos</strong> <strong>gondolkodás</strong>nak vannak tehát az egyén fölött álló<br />

társadalmi feltételei is. Ezek tényeit kutatja a tudomány szociológiája.<br />

Ennek problémaköre: mennyiben függnek a tudomány szemléleti<br />

és <strong>gondolkodás</strong>-formái a társadalom tényezőitől és szellemétől,<br />

az egyháztól, az államtól, a gazdasági élettől? mi a jelentősége a faji,<br />

nemzeti jellegnek a <strong>tudományos</strong> <strong>gondolkodás</strong>ban? mennyire befolyásolja<br />

a mindenkori kultúrának egésze (vallás, művészet, erkölcs, jog,<br />

politika, technika) a <strong>tudományos</strong> <strong>gondolkodás</strong> szellemét, stílusát,<br />

észjárását, alapvető kategóriáit, szabadságát? mitől függ a tudománynak<br />

társadalmi presztízse? mi az összefüggés tudomány és hatalom<br />

között? mennyiben tekinthető a tudomány szellemi kapitalizmusnak?<br />

vajjon a tudomány az értelem logikájának uralma-e a társadalomban,<br />

vagy pedig csak az ösztönöknek s életérdekeknek finomultabb<br />

h,atalmi megnyilvánulása? mennyiben függ a tudományban az igaznaktartás<br />

a gondolkodó osztályhelyzetétől? vajjon belenyúl-e a társadalmi<br />

réteg értékfelfogása magának az igazságnak érvényébe?<br />

van-e különbség e tekintetben a matematikai-természettudományi,<br />

másfelől a szellemtudományi megismerés terén? hogyan alakul ki<br />

a társadalomban a <strong>tudós</strong>ok közössége? mi ebben az egyének közti<br />

s az egyének feletti mozzanat? hogyan származtatja át magát a<br />

tudomány a következő nemzedékekre? Röviden: a tudomány szociológiája<br />

azt vizsgálja, mikép hat a társadalom a tudományra s a tudomány<br />

a társadalomra.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!