A tudományos gondolkodás. A tudós lelki alkata

33
azonban a tudomány a mennyiségfogalmakkal való operációit elméleti
célból elvileg alkalmazza a megismerés objektív jellegének biztosítására.
Iyényegében itt is fokozati és célbeli különbség van a tudományelőtti
és a tudományos gondolkodás között.
3. Avval sem határoljuk el teljesen a tudományos és a közönséges,
mindennapi ismeretet egymástól, ha azt mondjuk, hogy az
előbbi lépésről-lépésre haladó, fogalmi (diszkurzív), az utóbbi pedig
a bonyolult viszonyokat és összefüggéseket hirtelen áttekintő, a
lényeget ösztönszerűen meglátó (intuitiv) gondolkodás eredménye.
Mert hisz az ú. n. intuíciónak a tudományos gondolkodásban is megvan
a maga szerepe: a tudós is sokszor egy elmecikázással olyan gondolatot
anticipál, amelyhez a fogalmi gondolkodás csak lassú és fáradságos
logikai lépésekkel tudna eljutni; valamely nagy gondolatszintézis
egyes tagjai nem sorban egymásután lépkednek tudatába,
hanem egyszerre tárulnak föl előtte, hirtelen, mintegy explozív megjelenésűek.
«A felfedező ötletek itt vannak anélkül, hogy tudnók,
honnan jöttek. Néha hirtelen ötlenek föl minden fáradság nélkül,
mint valami inspiráció» (HELMHOLTZ). A lángelmejű kutató néha a
logikai műveletek lassú lépteit átröpüli s előre, még a bizonyítás
előtt «meglátja» a végső igazságot. Erre célzott GAUSS, a princeps
mathematicorum: «Eredményeim már rég megvannak, csak azt nem
tudom még pontosan, hogyan fogok hozzájuk jutni?» BOLYAI JÁNOS
mikor nagy geometriai fölfedezése megszületik, ezt írja atyjának:
«A feltételem már áll, hogy mihelyt rendbe szedem, elkészítem, s ha
mód lesz, a parallélákról egy munkát adok ki; ebben a pillanatban
nincs kitalálva, de az az út, melyen mentem, csaknem bizonyosan
igérte a cél elérésit, ha az egyébaránt lehetséges; nincs meg, de olyan
felséges dolgokat hoztam ki, hogy magam elbámultam... most többet
nem szólhatok, csak annyit: hogy semmiből egy új más világot teremtettem;
mindaz, valamit eddig küldöttem, csak kártyaház a toronyhoz
képest.»
Bár a tudományos munkában igen nagy jelentőségű az intuitiv
meglátás, a hirtelen megértés, ötletszerű sejtés, föltevés, azért mégis
a fogalmi, diszkurzív gondolkodás az, ami a megismerést elsősorban
teszi sajátszerűen tudományossá. S ez az intuitiv ismeret nagy
hiányaiból következik: az intuíciónál az ötlet hirtelen megjelenése
igen sokszor a helyesség rovására megy; az intuíció igen fontos föltételeket
nem vesz figyelembe, az erős szubjektív bizonyosság még
korántsem az objektív érvényesség biztosítéka. Az intuitív ötlet