A tudományos gondolkodás. A tudós lelki alkata

II.
A TUDOMÁNY EREDETE.
1. A megismerés biológiai forrása. 17. 1. – 2. A megismerés szellemi forrása.
18. 1. – 3. Tudomány és élet. 22. 1.
1. Melyek az egész életünket és kultúránkat átható tudományoknak
lelki forrásai? Mik azok az eredeti lelki indítékok, ösztönző
erők, amelyekből ősidőktől máig állandóan táplálkozik?
ARISTOTELES Metafizikának nevezett könyvét ezzel a kijelentéssel
kezdi: «Minden ember termesztenél fogva tudásra törekszik.»
«(πάληεο άλζξωπνη ηνδ είδέλαη νξέγνληαη θύζεη). Aristotelesnek ez
a gondolata első pillanatra túlzó optimizmusnak tűnik fel, főkép,
ha a magasabbrendű igazolt tudásra, a tudományra gondolunk.
Azonban, ha a tudáson a világban való primitiv tájékozódást is értjük,
akkor ARISTOTELES szava nemcsak az emberre, de az amébától
kezdve minden élőlényre érvényes. Ugyanis az élőlénynek, hogy
magát fenntarthassa és kifejthesse, ösztönszerűen arra kell törekednie,
hogy környezetében helyesen tájékozódjék, ezt megismerje. Ahogy
az élőlényben törekvés lakozik az evésre-ivásra, fajfenntartásra,
éppúgy ösztön rejtőzik benne arra is, hogy felismerje zsákmányát
mint táplálékát, barátját és ellenségét, életének kedvező és kedvezőtlen
feltételeit. Ha nem lenne képes arra, hogy tudja, mit kell
támadnia s mi ellen kell védekeznie, akkor el kellene pusztulnia.
Van tehát megismerésre vagy tudásra való törekvése is, mellyel
önfenntartását és önkifejtését szolgálja. Az állatoknak is rendelkezésére
áll erre a célra érzéki észrevételük, bizonyos fokú emlékezetük,
éber figyelőképességük. Ez a primitiv megismerőkészség annál fejlettebb,
minél bonyolultabbak az életfeltételek: az ezekhez való
kedvező alkalmazkodást hatékonyan teszi lehetővé. így a megismerés
eredetileg biológiai eredetű: az önfenntartás és az önkifejtés
eszköze. Az érzelem a lelki élet háztartásában eredetileg arra való,