A tudományos gondolkodás. A tudós lelki alkata

250
a koponya felületén látható domborodásokból vagy mélyedésekből
bizonyos szellemi tulajdonságok jelenlétére vagy hiányára lehet
következtetni. Bármily alaptalan, sőt sokszor szédelgésbe is átcsapó
volt ez az elmélet, mégis tagadhatatlan, hogy az igazságnak valami
csirája mégis rejlett benne, t. i. a lelki működéseknek bizonyos agyrészekhez
való kapcsolása. Egész tudós nemzedékek iparkodtak GALL
tanait megcáfolni s közben sorban felfedezték a lelki működések
(érzéki érzetek, mozgásérzetek stb.) agyvelőbeli lokalizálását. A helytelen
elmélet így fontos fejlődési indítéka lett az agyanatómiának és
az agy fiziológiának. Egy sereg kiváló fiziológusnak, miközben a frenologiát
támadta, új meg új problémája támadt a lelki tevékenységek
és bizonyos agy centrumok között fennálló összefüggésekre nézve.
Sőt BROCA a beszélőszervek ágybéli mozgásközpontjait a beszédképtelenség
(afázia) eseteinek kapcsán ugyanazon a területen találta
meg, ahol GALL a beszédképesség székhelyét megjelölte (Broca-féle
agytekervény: az agyvelő gyrus frontalis inferior-]á,nak hátsó része).
Ugyanilyen problématermékenyitő hatása volt a XVIII. század
végén MESMER divatos tanának, amely szerint az egész világegyetemet,
az élő szervezeteket is, mágneses erő hatja át s a betegségeket az állati
magnetizmus hibás mennyiségi eloszlása okozza. Gyógyításukra tehát
a mágnest mint eszközt kell felhasználni. Tudós generációk számára
probléma volt az állati delejesség, míg kitűnt, hogy MESMER eljárásai
szuggesztió és hipnózis útján hatottak. így a szemfényvesztő mesmerizmus
cáfolata eleven forrásává lett a szuggesztióra s a hipnózisra
vonatkozó problémáknak és kutatásoknak, a patopszichológia új
mezejének. A tudomány gyakran úgy jár, mint Saul: elindul, hogy
megkeresse apja szamarait – s királyságot talál, vagy úgy, mint
a perzsa FIRDUSZI Sáhnáme-eposzában a Husenk nevű hős: sziklával
agyon akar vágni egy kígyót, de célt téveszt – s megtalálja a sziklák
súrlódása és szikrázása nyomán a kovatüzet.