A tudományos gondolkodás. A tudós lelki alkata
A tudományos gondolkodás. A tudós lelki alkata
A tudományos gondolkodás. A tudós lelki alkata
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
35<br />
először állapította meg, hogy az aromás vegyületek (benzolszármazékok)<br />
mintegy gyűrűs vázat tartalmaznak, amely szerint a<br />
szénatomok kapcsolódása fölváltva két pár és egy pár vegyértékkel<br />
megy végbe és a hat szénatom együttesen zárt gyűrűt alkot. Hogyan<br />
jutott KEKULÉ erre a felfedezésre? Egy étkezés utáni álomszemlélet<br />
alapján: a nagy kémikus, mint maga elmondja, egy a saját farkába<br />
harapó kígyóról álmodott. Knnek az álomképnek gyökere egy fiatalkorában<br />
lezajlott gyilkosság emlékébe nyúlt, amikor egy darmstadti<br />
asszonyt meggyilkoltak, akinek kígyóformájú gyűrűje volt, s a gyilkossági<br />
perben a fiatal KEKULÉ, mint a biróság kémikus szakértője<br />
szerepelt. Amikor álmából felébredt, azonnal ezt gondolta: a saját<br />
farkába harapó kígyó a benzolnak kémiai struktúrája! Ez egyelőre<br />
csak az álombeli fantáziának ötlete volt, de KEKULÉ rögtön tisztában<br />
volt az ötlet ismeretértékével s mindjárt hozzáfogott a szemléleti<br />
kép, mint hipotézis, következményeinek szigorúan <strong>tudományos</strong> végiggondolásához<br />
s a föltevés igazolásához. Amikor egy negyedszázad<br />
múlva a benzol-jubileum alkalmából beszédet mondott, erős hangsúllyal<br />
emelte ki az intuitív (irracionális) tényezőknek a nagy <strong>tudományos</strong><br />
felfedezésekben való szerepét: «Tanuljunk álmodni, Uraim,<br />
s akkor talán megtaláljuk az igazságot – de őrizkedjünk attól, hogy<br />
álmainkat nyilvánosan közzétegyük, mielőtt éber eszünkkel meg nem<br />
vizsgáltuk őket!» Lelkünkre köti tehát a fantázia intuitív látványának<br />
utólagos megfeszített vizsgálatát, igazolási kötelezettségét, mert<br />
csak így emelkedik az ötlet megismeréssé; de azt is hangsúlyozza, hogy<br />
az ötletek, intuíciók sem teremnek vaktában, mint olcsó ajándékok,<br />
hanem az álmot racionális előjátéknak, folytonos gondolatmunkának<br />
kell megelőznie: «tanuljunk meg álmodni» annyit jelent, hogy az éber<br />
állapotban megfeszített <strong>gondolkodás</strong> elemeit a <strong>tudós</strong> még szendergésébe<br />
is vigye át, még a tudattalan éjében is elméje továbbfolytassa<br />
gondolatmunkáját. Persze ezt nem lehet megtanulni: az éber állapot<br />
fejtörésének, «gondolatfájásának», elmefeszítésének tárgyi elemei álomban<br />
is önkénytelenül fölemelik fejüket a tudattalan süllyesztőjéből.<br />
Az ötletek, a termékeny víziók hívatlanul is a problémára koncentrált<br />
főben hirtelen megjelennek. HELMHOLTZ említi, hogy hosszú és kínos<br />
fejtörése után akkor pattantak elő ötletei, amikor óraszám a hegyekben<br />
sétált, főképpen reggel a pihenés után. GAUSSnak számos nagyszabású<br />
fölfedezése a reggeli fölébredés pillanatában mintegy készen<br />
ötlött fel elméjében. DARWIN hosszú évekig hiába törte fejét az élőlények<br />
fejlődésének magyarázatán; a létért való küzdelemben legjobban<br />
alkalmazkodók kiválogatódásának eszméje 49 éves korában
Change language