A tudományos gondolkodás. A tudós lelki alkata
A tudományos gondolkodás. A tudós lelki alkata
A tudományos gondolkodás. A tudós lelki alkata
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
45<br />
kívülről, a dolgoktól származik-e, vagy pedig belülről, magunkból,<br />
a lélek törvényszerű működéséből? Melyiken alapszik ismereteink<br />
érvényessége? E kérdésre a görögök óta két radikális válasz áll egymással<br />
szemben: az empirizmus, mely minden igaz ismeretet a tapasztalásra<br />
vezet vissza, s a racionalizmus, mely szerint minden igazi<br />
ismeret forrása az ésszerű <strong>gondolkodás</strong>. Végül a harmadik válasz,<br />
a kriticizmus mind a tapasztalást, mind a <strong>gondolkodás</strong>t a megismerés<br />
szükséges tényezőjeként mutatja ki. Itt is külön kell választanunk<br />
az ismeret <strong>lelki</strong> eredetének és logikai érvényalapjának<br />
problémáját.<br />
Harmadszor: minthogy a világról mindig csak saját tudatunk<br />
által vehetünk tudomást és így a világ tárgyai mindig szükségképpen<br />
tudatunk tartalmai, kérdés, vajjon mi a viszony ismereteink s a valóság<br />
között? Vajjon magukat a valóságos tárgyakat ismerjük-e meg úgy,<br />
amint vannak, vagy pedig csak ezeknek puszta jelenségeit úgy, ahogyan<br />
tudatunkban tükröződnek? Β kérdésre adott realisztikus vagy idealisztikus<br />
válasz a legközelebbről érinti azokat a tudományokat, amelyek<br />
a valóságra vonatkoznak. Β válaszok már az antik világban élesen<br />
állottak egymással szemben; az újkorban hasonlóképpen. GALI-<br />
LEItől kezdve, aki az érzéki tulajdonságok szubjektivitásának elvét<br />
hangsúlyozza, a megismerésnek, mint puszta tudattartalomnak idealisztikus<br />
felfog clScl cl <strong>gondolkodás</strong> történetében rendkívül nagy szerepet<br />
játszik. Az ismeretelméleti idealizmusnak és realizmusnak ez a<br />
problémája különösen éles világot vet a <strong>tudományos</strong> megismerés<br />
természetére, egyszersmind határaira.<br />
4. A pszichológia a megismerés keletkezését az alany <strong>gondolkodás</strong>i<br />
aktusaiban vizsgálja; az ismeretelmélet abból a szempontból,<br />
vajjon milyen az alany és a tárgy tartalmi viszonya, mennyiben födheti<br />
az alany gondolata a tárgyat; végül a logika a gondolat jelentésnek,<br />
az ismerettartalomnak a <strong>lelki</strong> folyamatoktól elválasztott formai<br />
szerkezetét kutatja. A logika pl. a következtetést nem mint a <strong>gondolkodás</strong>nak<br />
<strong>lelki</strong> tevékenységét nézi, hanem a következtetés tételeihen<br />
rejlő függési viszonyokat a maguk ideális létében tekinti, függetlenül<br />
attól, hogy az emberi <strong>gondolkodás</strong> a valóságban alkalmazkodik-e<br />
hozzájuk, vagy sem. A gondolatok logikai struktúrája tehát nem a<br />
<strong>gondolkodás</strong>nak, mint <strong>lelki</strong> aktusnak törvényeiből áll, hanem a logikai<br />
viszonyok ideális-formai létének törvényeiből. Ezekhez kell a tudományban<br />
lefolyó tényleges <strong>gondolkodás</strong>nak alkalmazkodnia, hogy a<br />
gondolt tételek igazak legyenek. Minden megismerés kötve van eleve
Change language