A tudományos gondolkodás. A tudós lelki alkata

VI.
PROBLÉMATUDAT ÉS ÉRZELEM.
1. Az érzelem szerepe a problématudatban. 251.1. – 2. A probléma, mint kínos
belső vívódás forrása. 252. 1. – 3. Az érzelem negatív hatása a problématudatra.
253. 1. – 4. Az érzelem pozitív hatása a problématudatra. 254. 1. –
5. Irányerzelem a problématudatban. 255. 1. – 6. Dinamikus és statikus logikai
érzelem. 257. 1. – 7. Az önérzelem szerepe a problématudatban. 258. 1. –
8. Hiúság. 259.1. – 9. Becsvágy. 262.1. – 10. Hatalomvágy. 264.1. – 11. Büszkeség.
266.1. – 12. Dicsőségvágy. 269. 1. – 13. Tudós gőg. 271. 1. – 14. Szerénység.
274. 1. – 15. Tudós autarkia. 275.1.
1. Az igazi tudományos kutató munka, a fölfedezés és a feltalálás,
éppoly kevéssé száraz lelki tevékenység, mint a nagy költők
és rajongó apostolok munkája. A tudós nem «a megismerés hideg
démonja». A problémaélmény egyik szakaszában sem merőben értelmi
jelenség, a «rideg ész» merev gondolkodási mechanikája. A probléma
már érzelmi állapotban fogan meg: lelki talaja a nyugtalanság, a
kétség, a bizonytalanság, a talányszerűség, a kíváncsiság érzelme. De
a problématudat második szakaszában, a keresés és próbálgató gondolkodás
közben is, csak az a kérdés tudja az elmét hosszabb ideig
lekötni, amely érzelmi gyökereket tud beleereszteni. A merőben
«észember», az egészen érzelemmentes gondolkodó csak puszta fikció.
A hideg SPINOZA azt mondja, hogy úgy kell az érzelmekkel és értékeléssel
átszőtt kérdést is a matematikus módjára vizsgálnunk, «mintha
a kérdés vonalakra, síkokra és testekre vonatkoznék» (ac si quaestio
de lineis, plants et de corporibus esset). Azonban SPINOZA bizonyára
nem a lelki valóságot akarta leírni, hanem a gondolkodásmód elé
eszményt kitűzni. Másutt ő maga az élet legfőbb boldogságának,
a legmagasztosabb érzelemnek minősíti az amor Dei intellectualis-t,
Isten értelmi szeretetét, amely az Istennek, vagyis a dolgok egységének,
a természetnek világos és határozott megismeréséhez kapcsolódik.
A tudományos kutató tevékenység valójában csak külsőleg