26.10.2014 Views

A tudományos gondolkodás. A tudós lelki alkata

A tudományos gondolkodás. A tudós lelki alkata

A tudományos gondolkodás. A tudós lelki alkata

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

204<br />

szikus fizikát. EINSTEIN a térnek és az időnek relativitását, vagyis a<br />

rendszer mozgásától való függését az egész fizika alapelvévé emelte.<br />

Addig a fizika valamennyi alapfogalma, a fizikai jelenségek törvényszerűségének<br />

megállapítása, NEWTONnak abszolút idején alapult.<br />

Noha EINSTEIN az egész fizikát a relativizmus elve alapján átdolgozta,<br />

azért a klasszikus fizikát nem döntötte romba, hanem csak az<br />

új fizika egyik határesetének mutatta ki. Azok a változások, amelyeket<br />

a klasszikus fizikába EINSTEIN bevezetett, a földi sebességeknél<br />

oly kicsinyek, hogy nem jönnek tekintetbe. Csak az igen nagy<br />

sebességeknél jelentkezik különbség. EINSTEIN problématudata nem<br />

rombolta le a régi fizikát, hanem az új relativisztikus fizika épületébe<br />

falazta be.<br />

A régi és az új, a hagyomány és a reform feszültségét a tudomány<br />

embere sokszor előbb és finomabban érzi meg, mint egyéb halandó:<br />

lelke a tudomány és a társadalom földrengéseit érzékenyen mutató<br />

szeizmográf. LΕΘΒΝΓΖ «egyetemes forradalmat» jósol. HERDER «a forradalom<br />

gépmunkájának» néz elébe, amelyet szükségesnek is tart, hogy<br />

az emberi nem megifjodjék. HEGEL KANTban, FICHTÉben és SCHEL-<br />

LINGben «a <strong>gondolkodás</strong> formájában végbement forradalmat» látja,<br />

amelynek következményeit a saját kora vonja le, amelyben «a régi<br />

élettel való megelégedés már nincsen meg.» A régi leomlását már előre<br />

érzi s mint a jövő birodalmának polgára érez és gondolkodik, cselekszik<br />

és alkot. Már a romok között jár, mikor még a jelen régi épülete<br />

le sem omlott, s a mulandóságon elmélkedik, amikor «a jelen keresztjét<br />

hordozza.» A tudomány embere sokszor azért jósolgatja a tudományban<br />

vagy a társadalomban bekövetkező forradalmi változást,<br />

az újnak erőszakos diadalát, mert kínzó problématudatát a jövő<br />

valóságába előre kivetíti. Ha nagy fantáziával van megáldva, könynyen<br />

a jövendő Utópia-szigetére téved.<br />

15. Vannak alapvető kérdések, amelyeknek felfogására a kor<br />

<strong>tudományos</strong> szelleme nem érett meg, a <strong>lelki</strong> rezonancia hiányzik még<br />

belőle. Azok a kutatók, akiknek lelke ilyen problémákat fogan és<br />

old meg, a meg nem értésen és a visszautasításon érzett fájdalmukban<br />

sokszor valóban a tudomány tragikus hősei. Életükben a dicsőségnek<br />

még csak a füvét sem szedhetik, de haláluk után dús kalászokat<br />

aratnak. HARVEYt orvostársai a vérkeringésről szóló tanításáért<br />

hevesen támadják s összefognak ellene, pacienseinek száma<br />

mélyen lesüllyed, a közvélemény elmeháborodottnak nézi. Azonban<br />

két-három évtized múlva tanát mindenki elfogadja. Már HOBBES De

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!