A tudományos gondolkodás. A tudós lelki alkata
A tudományos gondolkodás. A tudós lelki alkata
A tudományos gondolkodás. A tudós lelki alkata
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
248<br />
zíteni, mert fél, hogy a gondolatokkal együttszülető szóburok helyes<br />
formája elillan.<br />
2. Óhatatlan volt, hogy amikor a probléma megoldására irányuló<br />
próbálkozások és tapogatódzások élményeit, mint a problématudat<br />
második mozzanatát vizsgáltuk, mindjárt a megoldásnak, a<br />
szintetikus viszonybelátásnak, mint a problématudat harmadik<br />
mozzanatának elemzését is ne csatoljuk hozzá. Hisz az alkotó <strong>gondolkodás</strong>nak<br />
ezek a szakaszai úgysem választhatók el mereven egymástól.<br />
Ha a probléma megfoganását, a megoldására irányuló kísérleteket,<br />
az általános eszme megszületését és az új viszonybelátást,<br />
mint megoldást külön <strong>gondolkodás</strong>i szakaszok gyanánt vizsgáltuk,<br />
ez nyilván mesterséges pszichológiai elvonás és elemzés volt, mert a<br />
valóságban az egész teremtő <strong>gondolkodás</strong> egységes fejlődés eredménye.<br />
Bár az egyes szakaszokat mintegy külön kipreparáltuk, mindig<br />
tudatában voltunk annak, hogy ez csak a részletek tüzetesebb különlátásának<br />
célját szolgálja s óvakodni iparkodtunk a forrnaszerû végleges<br />
meghatározásoktól, a fogalmi hálókötéstől. Elemzés közben<br />
mindig eszünkben tartottuk, hogy a teremtő gondolkodó eleven személyiség:<br />
ha lényegét és teremtő munkáját egyetemes formulákba<br />
öntjük, akkor egyszersmind megöljük.<br />
Így vagyunk főkép a problématudat megoldási szakaszával, az<br />
alkotó <strong>gondolkodás</strong>sal: legfeljebb ideális típusát szerkeszthetjük<br />
meg, amelyhez sok közeledő, átmeneti forma lehetséges. A megoldás<br />
élményét rendszerint a «teremtő hangulat» előzi meg, amely a kutatót<br />
bármikor és bárhol megszállhatja, akkor is, amikor eszeágában sincs<br />
a megoldást keresni, föltéve, hogy előbb már mélyen belefúródott a<br />
probléma lelkébe. Valami ritka rugalmasság és belső ráirányulás<br />
lepi meg. Egyszer csak formát kezd ölteni a gondolat, az addig<br />
összefüggéstelen összefüggővé, a szerteszórt renddé illeszkedik össze<br />
s megtalálja a maga sajátszerű kifejezését. Ezt az anyagondolatot<br />
az elme aztán véglegesen megformálja, tervszerűen igazolja, az ötletet<br />
logifikálja. Azonban ez csak tipus, amely sokféle személyes változatformában<br />
jelentkezhetik. A most jellemzett szakaszok össze is olvadhatnak:<br />
az eszme megfogamzása és megformul ázása egyszerre is<br />
előpattanhat.<br />
3. Most kilépve a megoldás élményének szubjektív köréből,<br />
vessünk egy pillantást a megoldás objektív szerepére a tudomány<br />
fejlődésében. A tudomány haladása a problémák helyes föltevésében
Change language