A tudományos gondolkodás. A tudós lelki alkata
A tudományos gondolkodás. A tudós lelki alkata
A tudományos gondolkodás. A tudós lelki alkata
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
243<br />
a levegőben végbemenő hullámmozgást fogja fel s a visszhang megfigyelése<br />
alapján kiszámítani próbálja a hang terjedési sebességét.<br />
Felismeri a folyadékoknak szűk csövekben való emelkedését. Meg van<br />
már győződve arról, hogy a levegő két alkotórészből áll, amelyek<br />
közül az egyik az égést táplálja; ha ez az alkotórész elhasználódik,<br />
állat nem élhet a levegőben. A levegő nedvességének mérésére s a<br />
homorú tükrök csiszolására szolgáló új készülékeket szerkeszt; a<br />
madarak repülésének vizsgálata alapján repülőgépeket konstruál s<br />
lehetetlennek bizonyítja a perpetuum mobile-t. Új problémákat vet<br />
fel s old meg a hidrotechnikában is: ő építi az Adda és a Martesana<br />
csatornáit, fölveti a szuezi csatorna gondolatát. Optikai, távlattani<br />
és csillagászati kérdések behatóan foglalkoztatják. Az emberi testnek<br />
nemcsak művészeti, hanem belső anatómiai <strong>alkata</strong> is érdekli: nagyszámú<br />
holttestet boncol, a szerveket természetimen lerajzolja, magyarázatokat<br />
fűz hozzájuk: az emberi szervezetet jobban ismeri, mint<br />
korának leg<strong>tudós</strong>abb orvosai. Lelki alkatának legfőbb jegye: a kutatásnak,<br />
a megismerésnek mohó vágya, mindig új meg új probléma<br />
üldözése. Ezért hagyja sok művészi alkotását befejezetlenül: az<br />
egyik művészeti vagy <strong>tudományos</strong> problémáról, mihelyt lényegében<br />
megoldotta, de a részletekben még nem munkálta ki, lelke már a<br />
másikra száll, mint méh vírágról-virágra; de ahol csak egy kissé is<br />
megtelepszik, a szépségnek vagy az igazságnak mézét bőségesen<br />
csurgatja.<br />
GOETHE lángelméjének problémalátása egyetemes: nemcsak<br />
költő, aki képzelete szárnyán fejével a csillagokat verdesi s lábaival<br />
a <strong>lelki</strong> élet mélységeibe hatol, hanem államférfi, közgazdász, színházigazgató,<br />
sőt természetbúvár. Természettudományi problémaérzékére<br />
jellemző a fejlődéstan történetében játszott jelentős szerepe.<br />
Amikor 1790-ben a velencei zsidó temetőben jár, megpillant a homokban<br />
egy fehérlő koponyát. Vizsgálódása közben rájön, hogy ez egy<br />
birka koponyája. Azonnal megüti szemét a nyakszirtnek sajátszerűen<br />
nyúlt volta, mintha a csigolyák folytatódnának rajta. Nemsokára<br />
egy hazaírt levélben részletesen feltárja problémáit, amelyek<br />
a koponya vizsgálata közben ébredtek elméjében. Eredménye: a<br />
koponya nem egyéb, mint több csigolyának egymással való összeforradása:<br />
az általánost megpillantja a különösben. Szerinte a fejlődés<br />
folyamán hat csigolya vett részt a koponya formálásában. GOETHE<br />
problémája további kutatásra sarkallja az elméket. Azóta a nagyrafejlődött<br />
fejlődéstudomány főkép az őshalak csontrendszerének kutatása<br />
alapján, GOETHE alapgondolatát igazolja: a koponya egy-egy
Change language