Megbukott az iskola?
Megbukott az iskola?
Megbukott az iskola?
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
dezettek úgy gondolják, hogy <strong>az</strong> elit iskolákra jellemzõ feltételek mellett<br />
egy közepes képességû tanár is tudna nagyszerû órát tartani. Az<br />
általános <strong>iskola</strong>i tantestületek felfogása szerint nem a legkiválóbb, hanem<br />
a legjobb érdekérvényesítõ képességgel rendelkezõ tanároknak<br />
(magyarul: a protekciósoknak) sikerül majd <strong>az</strong> ilyen iskolákban katedrára<br />
állniuk. „Lehet, hogy a tudományegyetemek tanárképzõ tagozataira<br />
jelentkezõknél még csak halványabban mutatkozik a kontraszelekció, de<br />
amikor a munkahely megválasztására kerül sor, akkor már kialakul valamiféle<br />
értékrend. A legjobbak, legtehetségesebbek a kutatóintézetekben, <strong>az</strong> egyetemeken,<br />
<strong>az</strong> oktatásirányításban helyezkednek el, a jó beszéd- és íráskészséggel<br />
rendelkezõk pedig <strong>az</strong> újságokhoz, rádióhoz, tömegkommunikációhoz,<br />
színházakhoz dramaturgnak stb. mennek. Akinek meg nincs lehetõsége, hogy<br />
e területek valamelyikén vállaljon munkát, annak marad <strong>az</strong> <strong>iskola</strong>. Persze<br />
ebben is kialakult valamilyen rangsor: elit iskolák, fõvárosi, illetve megyeszékhelyeken<br />
lévõ iskolák, vidéki kisvárosok iskolái, falusi általánosok. Tehát<br />
<strong>az</strong> elit intézményekben is már csak a másodvonalban rekedtek közül<br />
válogathat <strong>az</strong> <strong>iskola</strong>vezetõség. A megszállottak – akik akkor is tanítani akarnak,<br />
ha egész életükben kenyéren és vízen kell élniük – kívül esnek e kategóriákon.<br />
Õk nem <strong>az</strong> egyetemeken lettek tanárrá, hanem annak születtek.<br />
Csakhogy nincsenek sokan, aligha lehet rájuk alapozni <strong>az</strong> oktatásügyet. Az<br />
elit iskolákban folyó pedagógiai munkát négy évig kísértem figyelemmel abból<br />
<strong>az</strong> apropóból, hogy lányom ezek egyikében tanult és érettségizett. Sokszor<br />
<strong>az</strong> volt a benyomásom, hogy <strong>az</strong> ottani oktatás színvonala alig haladta<br />
meg egy átlagos gimnázium szintjét. Néha arra gondolok, hogy <strong>az</strong> ilyen elitek<br />
kiválasztják <strong>az</strong>okat a gyerekeket, akikkel szemben lehet elvárásokat támasztani,<br />
<strong>az</strong>tán keményen megkövetelik tõlük a teljesítményt. Arról meg, hogy<br />
a gyermek ezeknek megfeleljen, nagyrészt a szülõknek kell gondoskodniuk.”<br />
(Andor Mihály, szociológus)<br />
A „sima” általános iskolák és <strong>az</strong> elitek közötti disszonanciák egyébként<br />
bizonyos fokig érthetõek: a negyedik <strong>iskola</strong>év közepén minden<br />
osztályból a legjobbak valamelyik nyolcosztályos gimnáziumba jelentkeznek,<br />
és közülük jó néhányat fel is vesznek. Az<strong>az</strong>, mindenhonnan a<br />
legjobb képességûek mennek el, s így nemcsak hogy csökken a felsõ<br />
tagozatosok létszáma és új osztályokat kell szervezni – ahol <strong>az</strong> átlagszínvonal<br />
mindenképpen alacsonyabb lesz –, de a pedagógiai szituáció is<br />
kedvezõtlenebbé válik: elment a húzóerõ. A diákoknak sem kedvezõ<br />
ez a változás – a felsõ tagozat elsõ éve egyébként is <strong>az</strong> oktatás egyik<br />
neuralgikus szakasza –, <strong>az</strong> ismeretlen tanárok valamint a magasabb<br />
követelmények mellett <strong>az</strong> új osztályközösség is plusz terhet jelent. Épp<br />
106
Change language