Megbukott az iskola?
Megbukott az iskola?
Megbukott az iskola?
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
tanulmányozd ezeket, és tankönyvként jelölt számomra olyan fóliánsokat,<br />
amelyeket elõbb még németbõl és latinból is le kellett fordítanom magyarra.<br />
Emellett még ugyanabban <strong>az</strong> évben franciául, angolul, olaszul és görögül<br />
tanultam, szórakozásképpen pedig rajzolást és építészetet. Ettõl <strong>az</strong> idõtõl fogva<br />
hozzászoktam ahhoz, hogy napi tizenhat órát dolgozzam.” (idézi Nagy<br />
Mária: Tanulók, munkaterheik és <strong>iskola</strong>i eredményességük. Új Pedagógiai<br />
Szemle 2002/12) Bizton állíthatom, hogy <strong>az</strong>t a tanárt, aki egy tizenéves<br />
ifjúnak ma ilyen tanrendet állítana össze, a legjobb esetben is<br />
pszichiátriai kényszer-gyógykezelésre utalnák. Kétségtelen, hogy Jókai<br />
Mór képességei és tanulási motivációja nemigen jellemzõ a mindenkori<br />
pedagógiában ideálisnak és tipikusnak tekintett átlaggyermekre.<br />
De – miként <strong>az</strong>t Nagy Mária is megállapítja – <strong>az</strong> ifjúkori tanulmányairól<br />
beszámoló szerzõ kortársainak sorsát ismerve „gyaníthatjuk, hogy a<br />
reformkori magyar politikai és kulturális elit tagjait, akik <strong>az</strong> akkor felsõbb<br />
(mai szemmel: a tizenévesek korosztályát beiskolázó) iskolák tanulóifjúságát<br />
képezték, hasonló ambíciók és munkavégzési kultúra jellemezték”. Tehát<br />
<strong>az</strong> elit, illetve <strong>az</strong> elit felé igyekvõk számára a tanulás <strong>az</strong> ifjúkor<br />
meghatározó élménye volt, és a tudás számukra valóban a hatalmat –<br />
helyesebben: annak lehetõségét – jelentette. A tudásért pedig hajlandók<br />
voltak napi tizenhat órát tanulni, mert valahonnan tudták, hogy<br />
másképpen nem megy.<br />
A tanulók túlterhelése leginkább a tanügyi irányításnak okozott fõfájást,<br />
a csökkentett óraszámoknak csak a mezítlábasok örültek. A h<strong>az</strong>ai<br />
közoktatás adatbázisában kutakodva úgy tûnik, hogy ma már a „túlterhelés”<br />
nem csak <strong>az</strong> elit esetében jelentkezik, hanem a talpasok többségénél<br />
is tapasztalható. Az Országos Közoktatási Intézet adatai szerint a<br />
hetedik osztályba járó általános iskolások fele vesz részt valamilyen iskolán<br />
kívüli rendszeres foglalkozáson – a sporttevékenység mellett a<br />
különórák a leggyakoribbak. Természetes, hogy elsõsorban <strong>az</strong> érettségivel<br />
vagy annál magasabb <strong>iskola</strong>i végzettséggel rendelkezõ szülõk<br />
gyermekei használják így fel a szabad idejüket. Õk a „magasabb társadalmi<br />
rétegekbõl” érkeztek, közülük sokan gimnáziumba készülnek, illetve<br />
már (nyolcosztályos) gimnáziumba járnak. Az e csoportba tartozó<br />
gyermekek (és különösen a szüleik) függetlenítették magukat a közoktatás<br />
vargabetûitõl. A családi háttér biztosítja számukra, hogy megszerezzék<br />
mind<strong>az</strong>t a tudást, amely szükséges <strong>az</strong> élet naposabbik oldalára<br />
vezetõ úthoz. És ugyanez a családi háttér elégséges – szellemi és g<strong>az</strong>dasági<br />
– kapacitással rendelkezik ahhoz is, hogy képes legyen gondoskodni<br />
a gyermek folyamatos túlterhelésérõl. Ha a közoktatás nem hajlan-<br />
109