Megbukott az iskola?
Megbukott az iskola?
Megbukott az iskola?
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
sek oktatási-szakképzési rendszerben történõ parkoltatása helyett a<br />
foglalkoztatottság alacsony szintjének emelésére lenne szükség. E téren<br />
a rendszerváltást követõ 15 évben alig történt valami: a munkaerõpiac<br />
felvevõkapacitása a mélyponton 3,6 millió fõ volt, és napjainkban is<br />
mindössze 3,8 millió. Tehát a szakképzésben részt vevõ mesterjelöltek<br />
szorongása, félelme nem megalapozatlan, <strong>az</strong> érdektelenség és a tanulás<br />
leértékelõdése ha nem is legitimálható, de magyarázható. Az „Ifjúság<br />
2000” adatai szerint a fiatalok 16–18 százaléka csak általános <strong>iskola</strong>i<br />
végzettséggel (vagy befejezetlen általános iskolával) lép ki <strong>az</strong> életbe, a<br />
munkaerõpiacon így gyakorlatilag versenyképtelenek, s e csoport folyamatosan<br />
újratermeli magát. Sorsuk, helyzetük aligha tekinthetõ irigylésre<br />
méltónak, de a szakképzésben tanulókat senki és semmi nem biztosíthatja<br />
afelõl, hogy <strong>az</strong> <strong>iskola</strong> elvégzése után nem kerülnek hasonló<br />
helyzetbe. Elvileg persze minden rendben van: a közoktatásban és a<br />
szakképzésben részt vevõ fiatalok néhány éven belül önálló munkavállalóként<br />
jelennek meg a munkaerõpiacon, a munkahelyek betöltéséhez<br />
pedig szükség van rájuk. Csakhogy a közoktatásból a szakképzésbe<br />
kerülõk <strong>az</strong> általános iskolákban nem szerzik meg a további tanuláshoz<br />
szükséges alapvetõ kompetenciákat, így a szakképzésben velük szemben<br />
támasztott követelményeknek csak komoly erõfeszítések árán tudnának<br />
megfelelni, de mivel a munkaerõ-piaci jövõjüket bizonytalannak<br />
érzik, a késõbbiekben végzendõ munkáért járó bért pedig aránytalanul<br />
kevésnek, ezekre <strong>az</strong> erõfeszítésekre nem hajlandók. Az alkalm<strong>az</strong>ottként<br />
dolgozó „fizikaiak” átlagkeresete 2002-ben 84 ezer forint volt, a szellemieké<br />
ennek több mint kétszerese – 169 ezer forint. A fizetés nagysága<br />
napjaink pénzorientált világában a végzett munka – mondhatnánk a<br />
munkavállaló – presztízsét (is) jelenti, mitõl is válna hát a szakoktatás<br />
tanulóinak jövõképe optimistává és pozitív színezetûvé? Eközben pedig<br />
– különbözõ pódiumbeszélgetéseken és tudományos konferenciákon<br />
– <strong>az</strong> általános <strong>iskola</strong>, a szakképzés és a munkaerõpiac szakértõi <strong>az</strong><br />
EU-kompatibilis szakképzés szivárványszínû távlatait ecsetelik – elszántan<br />
és lankadatlanul.<br />
„Azt hiszem, végre le kellene szállni a földre, és tudomásul kellene venni: van<br />
egy olyan társadalmi réteg, amelynek tagjai nem tudnak, vagy nem szeretnek<br />
tanulni. Ilyen mindig és mindenhol volt, nekünk talán csak annyiban<br />
nehezebb a helyzetünk, hogy kissé magas <strong>az</strong> e csoportba tartozók száma, s<br />
<strong>az</strong> utóbbi idõben csak nagyon nehezen lehet belõle kilépni. A szakképzés<br />
presztízsbeli deficitje ugyanis nem független a néhány évvel ezelõtt még léte-<br />
170
Change language