Megbukott az iskola?
Megbukott az iskola?
Megbukott az iskola?
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Tehát 1960 óta <strong>az</strong> általános iskolák lassan, de folyamatosan javuló financiális<br />
lehetõségei mellett egyre magasabb képzettséggel rendelkezõ<br />
tanárok oktattak egyre kevesebb gyermeket, egyre kisebb létszámú tanulócsoportokban.<br />
A pozitív tendenciák nagyságrendjét talán Lannert<br />
Judit <strong>az</strong>on – 1998-ban megfogalm<strong>az</strong>ott – megállapítása érzékelteti leginkább<br />
szemléletesen, amely szerint „Magyarországon minden <strong>iskola</strong>fokozaton<br />
jóval alacsonyabb tanuló/tanár arányt találunk, mint <strong>az</strong> OECDországokban”.<br />
Ismét csak diadal. Nem is lenne abban semmi meglepõ,<br />
ha <strong>az</strong> oktatás eredményessége nem egy <strong>az</strong> egyben követné a tárgyi és<br />
személyi feltételek kedvezõ irányú változásait, de ilyen körülmények<br />
között <strong>az</strong> <strong>iskola</strong>i teljesítmények három évtizedes folyamatos romlása<br />
legalábbis elgondolkodtató. 1992-ben <strong>az</strong> Országos Közoktatási Intézet<br />
Vári Péter által vezetett munkacsoportja h<strong>az</strong>ai és nemzetközi tapasztalatokra<br />
hivatkozva állapította meg, hogy „<strong>az</strong> olvasási képesség alakulása<br />
a közoktatás hatékonyságának egyik legérzékenyebb mutatója”. A kérdés<br />
most már csak <strong>az</strong>, hogy miként változott e mutató, s hová vezettek e<br />
változások 1970-tõl napjainkig.<br />
1. Az alappont: IEA-vizsgálat, 1970<br />
Maradjunk tehát a Gutenberg-galaxisban, és kezdjük mindjárt <strong>az</strong>zal a<br />
mítoszromboló megállapítással, hogy már harmincegynéhány évvel<br />
ezelõtt sem voltunk dobogóközelben. Az IEA (International Assotiation<br />
for Evaluation of Educational Achievement = Tudásszintet Értékelõ<br />
Nemzetközi Szervezet) 1970 tavaszán mérte a fel a magyarországi iskolákban<br />
a 4–5. osztályos, a 8. osztályos, és <strong>az</strong> érettségi elõtt álló tanulók<br />
olvasási teljesítményét, <strong>az</strong><strong>az</strong> <strong>az</strong> olvasás gyorsaságát és <strong>az</strong> olvasott szöveg<br />
megértését. A vizsgálat eredményei a következõképpen alakultak:<br />
Vizsgált tanulócsoport Teljesítmények (1970)<br />
.........................................................................................................................................................<br />
Szövegmegértés Olvasási gyorsaság<br />
.........................................................................................................................................................<br />
4–5. osztály igen gyenge igen gyenge<br />
8. osztály átlagos gyenge<br />
érettségi elõtt gyenge ——<br />
A kutatócsoport vizsgálta a teljesítmények és a tanulók szociokulturális<br />
hátterének összefüggéseit is, és megállapította, hogy: „…<strong>az</strong> otthoni körülmények<br />
meglehetõs nagy valószínûséggel elõre jelzik a gyermek tantárgyi<br />
eredményeit, különösképpen olvasásmegértésnél, s <strong>az</strong> alsóbb korcsoportok-<br />
20