Megbukott az iskola?

ezt megtenni a bátrabbak, nem kis kockázatot vállalva. De akkor már túl
nagy volt a zûrzavar ahhoz, hogy taccsra tegyék õket. Én a hatvanas évek
vége felé lettem tanfelügyelõ, elég sokat publikáltam, egy kutatóintézetbõl
mentem nyugdíjba. Tulajdonképpen tiszta lehetne a lelkiismeretem, hisz mindig
megírtam, amit akartam, más lapra tartozik, hogy nem mindent akartam
megírni. Sosem szerettem a konfliktusokat, mindig láttam, hogy hol a
kerítés, s ami azon túl volt, azt úgy kezeltem, hogy a téma egyelõre nem idõszerû.”
(68 éves nyugdíjas pedagógus)
Az 1993-as adatokat elemzõ munkacsoport (Vári Péter és munkatársai)
abból indult ki, hogy a szövegmegértési feladatokban elért 80 százalékos,
vagy annál jobb eredmény lehetõséget ad az „önálló olvasás
alapján történõ önálló tanulásra”, a legalább 60 százalékos teljesítmény
pedig a szöveg részleges megértését valószínûsíti. Aki ennél is gyengébben
teljesített, az aligha értette meg azt, amit olvasott. A vizsgálatban
részt vevõ 10. osztályosoknak csaknem 60 százaléka gimnáziumban,
illetve szakközépiskolában tanult, a többiek pedig szakmunkásképzõbe
jártak. A két Monitor-vizsgálat között eltelt hét évben az eredmények
a következõképen alakultak:
Évszámok
.........................................................................................................................................................
1986 1993
.........................................................................................................................................................
Legalább 80%-os eredményt ért el a tanulók 31,2%-a 7%-a
60–80% között teljesített a tanulók 49,3%-a 41,9%-a
Nem érte el a 60%-os határt a tanulók 19,4%-a 51,1%-a
Talán a kutatások megnövekedett szabadságával függ össze, hogy az
adatokat elemzõ szakértõk a tendenciákat értékelve reálisabb perspektívákkal
szembesítenek bennünket: „A rosszul olvasók, a szövegértésben
gyakorlatlanok nagy száma felhívja a figyelmet arra, hogy bekövetkezhet az
olvasási képességek sajátos visszafejlõdése, a »tudatlansági spirál« jelensége,
ami annyit jelent, hogy minél tájékozatlanabb valaki, annál inkább felületes
üzenetek közvetítése jut el hozzá, s annál inkább ilyen üzenetek címzettjévé
is válik. Az ilyen üzenetek másodlagos hatása pedig, hogy az információáradatot
csak mozaikokban, töredékekben értõ ember elõbb-utóbb frusztrálttá
és védtelenné válik.” (Új Pedagógiai Szemle 1994/7) No comment.
24