Megbukott az iskola?
Megbukott az iskola?
Megbukott az iskola?
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
A problémás gyerek<br />
és a „kifogadó” <strong>iskola</strong><br />
A klasszikus skolasztika gondolatrendszere <strong>az</strong>t állítja, hogy <strong>az</strong> univerzumban<br />
tapasztalható rend és célszerûség – közvetett módon – világunk<br />
teremtett voltára utal. A neoskolasztikus bölcseletben e tétel árnyaltabban<br />
fogalm<strong>az</strong>ódik meg: képviselõi szerint akkor beszélhetünk valamely<br />
rendszer célszerûségérõl, ha abban bizonyos irányítottság mutatkozik,<br />
s ez <strong>az</strong> irányítottság nem következik a részek természetébõl.<br />
Amennyiben e definíciót <strong>az</strong> utóbbi fél évszázad h<strong>az</strong>ai pedagógiájának<br />
területére vonatkoztatjuk, akkor abban valamiféle inverz célszerûséget<br />
tapasztalhatunk: a rendszer minden eleme kisebb-nagyobb mértékben<br />
javult, a kimeneti teljesítmény viszont folyamatosan csökken. Mi ennek<br />
<strong>az</strong> oka? – kérdeztem pedagógus beszélgetõpartnereimet, arra gondolván,<br />
hogy õk a legilletékesebbek a válaszadásra. A megkérdezettek<br />
csaknem 90 százaléka elõször a teljesítmények mérésében elkövetett<br />
hibára gyanakodott, illetve <strong>az</strong> adatok hitelességében kételkedett. Miután<br />
ennek lehetõségét kizártuk, szinte mindegyikük úgy nyilatkozott,<br />
hogy <strong>az</strong> „általános iskolások gyermekcsoportjának változásában” kereshetjük<br />
<strong>az</strong> okokat. Következõ helyen <strong>az</strong>tán a családok szemléletének<br />
átalakulását említették, pontosabban szólva <strong>az</strong>t, hogy a szülõk számára<br />
most nem olyan fontosak a gyermekek <strong>iskola</strong>i eredményei, mint egykét<br />
évtizeddel korábban. Az önkritikusabbak ehhez még hozzátették,<br />
hogy „persze a szülõket is mi neveltük”. Az eredmények romlásának<br />
okaként még megemlítették a televíziót és a számítógépes játékokat,<br />
mint amik „elvonják a gyerekeket a tanulástól”. Mindössze öten beszéltek<br />
arról, hogy „közülünk sem áll mindenki a helyzet magaslatán” – volt,<br />
aki ennél keményebben fogalm<strong>az</strong>ott. Talán érdemes megjegyezni, hogy<br />
ötükbõl hárman <strong>iskola</strong>ig<strong>az</strong>gatók, ketten pedig ig<strong>az</strong>gatóhelyettesek voltak.<br />
Amikor <strong>az</strong>tán arra a kérdésre került a sor, hogy „miben mások most<br />
a gyerekek, mint 15–20 évvel ezelõtt?”, a megkérdezetteknek hirtelen<br />
megeredt a szavuk, és hosszasan sorolták a változások tüneteit. Érdekes<br />
módon senki sem említette <strong>az</strong>t, hogy gyermekeink szellemi képességei<br />
valamilyen mértékben is csökkentek volna, sõt legtöbbjük hangsúlyozta,<br />
hogy még a rossz körülmények között élõ családokból érkezõ<br />
136
Change language