Megbukott az iskola?
Megbukott az iskola?
Megbukott az iskola?
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
mekeinknek ma legfeljebb csak valami harapnivalót kellene <strong>az</strong> iskolába vinniük,<br />
a kötelezõ olvasmányokat pedig rajzfilmekbõl ismernék meg – <strong>az</strong> ennél<br />
bonyolultabb cselekményábrázolások már követhetetlenek lennének számukra.”<br />
(<strong>az</strong> Ismeretlen Pedagógus közbevetése)<br />
A szóban forgó párthatározatot tanulmányozó közoktatás-politikai<br />
aktíva megnyitójaként Aczél György, <strong>az</strong> MSZMP KB titkára elmondta,<br />
hogy <strong>az</strong> iskolákban „nem csupán ismeretekre van szükség, hanem <strong>az</strong>ok<br />
jól szelektált körén túl (illetve természetesen <strong>az</strong>on belül is) <strong>az</strong> egész személyiség,<br />
a világnézet, <strong>az</strong> erkölcsi tudat és a képességek magas színvonalú kimûvelésére…<br />
Mindebbõl <strong>az</strong> következik, hogy <strong>az</strong> új tantervek kidolgozásakor<br />
szakítani kell a maximalista követelményekkel.” Nehezen követhetõ,<br />
hogy „a személyiség, a világnézet, <strong>az</strong> erkölcsi tudat és a képességek magas<br />
színvonalú kimûvelése” miért éppen a követelményszint süllyesztésével<br />
oldható meg, de ha ez <strong>az</strong> elvárások súlypontozását jelentette (volna),<br />
akkor még el is lehet(ne) fogadni. A nagyobb baj <strong>az</strong>okkal a bizonyos<br />
„maximalista” követelményekkel van. Az ugyanis egyszerûen meghatározhatatlan,<br />
hogy egy <strong>iskola</strong>i követelményrendszer mikor minõsíthetõ<br />
maximalistának. Közismert, hogy ami egy „jobb” budapesti iskolában<br />
legfeljebb szerény középszint, <strong>az</strong> egy elmaradottabb kerületben, vagy<br />
egy sárba ragadt alföldi nagyfaluban már teljesíthetetlen. Mihez képest<br />
maximális tehát a „maximális”? Valószínûnek látszik, hogy <strong>az</strong> olvasási<br />
teljesítmények 1970 óta mért tragikus romlása nem független a „maximalista<br />
igények platformjának szûkítésétõl”. És épp így nem független<br />
<strong>az</strong> alsó tagozatos bukások számát meghatározó politikai irányelvektõl<br />
sem. Aczél György szerint: „nem mondható természetesnek, hogy <strong>az</strong> általános<br />
iskolát jelenleg (1972) a tanulók 20 százaléka nem végzi el 8 év alatt,<br />
és <strong>az</strong> sem, hogy a tanulók 11 százalékával már <strong>az</strong> elsõ osztályban ismételtetnek.”<br />
És ezért persze ismét csak <strong>az</strong> „osztályozás mai rendszere” tehetõ<br />
felelõssé, mivel <strong>az</strong> <strong>iskola</strong> „mechanikusan rögzíti a tanulók teljesítményét, s<br />
eredménytelenség esetén megtorlást alkalm<strong>az</strong>.”<br />
Az alsó tagozatos bukások számának radikális csökkentése és <strong>az</strong> „új<br />
követelmény- és értékelési rendszerek kidolgozása” a Mûvelõdésügyi<br />
Minisztériumra hárult. Megtisztelõ megbízatásának teljesítése érdekében<br />
<strong>az</strong> állami oktatás legfõbb irányítója úgy határozott, hogy „csökkenti<br />
<strong>az</strong> elsõ osztályban kapott elégtelenek osztályismétlést elõidézõ hatását” (nem<br />
rossz!), magyarul: <strong>az</strong> elsõben megszûnik <strong>az</strong> osztályismétlés, elõször csak<br />
néhány iskolában, <strong>az</strong>tán a következõ tanévtõl mindenütt. Emellett<br />
1973/74-tõl mind <strong>az</strong> általános, mind a középiskolákban eltörli a tanulmányi<br />
átlagosztályzatot, <strong>az</strong> általános <strong>iskola</strong> ötödik osztályának elsõ fél-<br />
68
Change language