Megbukott az iskola?
Megbukott az iskola?
Megbukott az iskola?
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
költségek kétharmadát fedezi – minden törvényesen megalapított <strong>iskola</strong><br />
megkapja, a nem önkormányzati iskoláknak viszont – kivéve <strong>az</strong><br />
egyháziakat – nem jár kiegészítõ támogatás, s így <strong>az</strong> alapítványok, magánszemélyek<br />
által fenntartott „alternatív” intézményekben tanuló<br />
gyermekek szüleinek tandíjat kell fizetniük. Vekerdy Tamás pszichológus<br />
szerint <strong>az</strong> intézményközpontú pedagógiai rendszerekben „a király,<br />
vagy a párt, a pártközpont, a minisztérium, <strong>az</strong> egyetem stb. megmondja, hogy<br />
milyen tananyagot kell átpréselni a »gyerekanyagon« annak érdekében, hogy<br />
<strong>az</strong> <strong>iskola</strong> úgy mûködjön, mint egy kolbászgyár, ahol betöltik a gyereket és kijön<br />
a méretre szabott alattvaló.” A demokratikus <strong>iskola</strong>rendszerek, <strong>az</strong> alternatív<br />
iskolák viszont gyermekközpontúak, ahol alapvetõ feladat a gyermeki<br />
individualitás kiteljesítése, mert mind <strong>az</strong> individuum, mind a társadalom<br />
számára hasznos, ha mindenki szabadon kibontakoztathatja<br />
személyiségét. Az <strong>iskola</strong> hagyományos szerepét elõnyben részesítõ tanárok<br />
szerint viszont „lehet, hogy <strong>az</strong> alternatív iskolákban csodálatos személyiségfejlesztés<br />
folyik, és nyitott, érdeklõdõ, <strong>az</strong> újdonságokra fogékony<br />
gyerekek lépnek ki, de irodalmi, történelmi, matematikai ismereteik nagyon<br />
hiányosak. Az egyik alternatív iskolából középiskolába jelentkezõ nyolcadikos<br />
diáknak – bármilyen furcsa – gondjai voltak még a szorzótáblával is. Úgy<br />
látom, hogy ezekben <strong>az</strong> iskolákban a személyiségfejlesztõ és értékátadó pedagógia<br />
mellett a tudásközvetítõ funkciók kissé háttérbe szorulnak. Ezt pedig<br />
elõbb-utóbb korrigálni kell, ha csak nem <strong>az</strong> a cél – és valószínûleg nem <strong>az</strong> –,<br />
hogy <strong>az</strong> alternatív <strong>iskola</strong>i bizonyítvány a tudásközpontú társadalom perifériájára<br />
szolgáljon belépõjegyül. Hiszen mindannyian tudjuk, hogy a tudás<br />
gondolkodás nélkül ugyan felesleges, de a gondolkodás tudás nélkül viszont<br />
veszélyes. Méghozzá nagyon veszélyes.” (Az Ismeretlen Pedagógus megjegyzése)<br />
A szabad <strong>iskola</strong>választás mindenesetre növeli a szülõk felelõsségét,<br />
és kemény konkurenciaharcot indított el <strong>az</strong> alapfokú oktatási intézmények<br />
között. Budapesten vannak olyan iskolák, ahol lasszóval fogdossák<br />
össze a gyerekeket, hogy el tudják indítani a hetedik osztályt, <strong>az</strong><br />
ugyanabban a kerületben lévõ nyolcosztályos gimnázium harmadik<br />
évfolyamán pedig (ez <strong>az</strong> általános <strong>iskola</strong> hetedik osztályának felel meg)<br />
már negyven körüli <strong>az</strong> osztálylétszám. Magyarországon jelenleg mintegy<br />
300 egyházi és alapítványi <strong>iskola</strong> mûködik, <strong>az</strong> általános <strong>iskola</strong>i pedagógusoknak<br />
viszont csak 3,2 százaléka tanít ezekben <strong>az</strong> intézményekben;<br />
<strong>az</strong> alternatív oktatási rendszer tehát még komoly fejlõdés elõtt áll,<br />
mind elterjedésében, mind pedagógiai céljainak, módszereinek kikristályosodását<br />
illetõen.<br />
12
Change language