Megbukott az iskola?
Megbukott az iskola?
Megbukott az iskola?
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
omladozó városszéli házikóban tartjuk õket – lehetõleg láncra verve. Attól<br />
tartok, hogy a sérült gyerekeket is fogadó iskolákba a szülõk egyre kevesebb<br />
egészséges gyereket íratnak majd be – közülük is <strong>az</strong>okat, akiknek iskoláztatása<br />
a szülõknek nem jelent különösebb gondot –, s így kezelhetetlen helyzet<br />
alakul ki: ha <strong>az</strong> osztály egyik fele értelmileg sérült, a másik fele pedig egészséges,<br />
visszajutunk a lassan húsz éve megszüntetett osztatlan iskolákhoz.<br />
Hiszen <strong>az</strong> osztály egyik része más tanterv szerint halad, mint a többiek, és<br />
akkor még nem is említettem a tanárok szakmai ismeretének hiányosságait.<br />
Ezt a hiányosságot pedig nem lehet <strong>az</strong> idõnként megjelenõ gyógypedagógus<br />
tanácsadóval pótolni. Lehet, hogy ez a jövõ útja, de én nagyon szomorúnak<br />
tartom, hogy <strong>az</strong> általános iskoláknak – ha meg akarnak maradni – fel kell<br />
vállalni a kisegítõ iskolák feladatait.” (T. T., 43 éves tanárnõ)<br />
Csányi Yvonne szerint „Magyarországon <strong>az</strong> <strong>iskola</strong>rendszer nem olyan<br />
nyitott, differenciáló, individualizált közeg, mint <strong>az</strong> integrációban modellként<br />
szolgáló országokban. Nálunk a tanár frontálisan tanít… teljesítménycentrikus,<br />
<strong>az</strong> értékelés jegyekkel történik, nem pedig motiválóbb módon. Pedig<br />
volna rá lehetõség, hiszen a törvény <strong>az</strong>t mondja, hogy hatodik osztályig nem<br />
kötelezõ érdemjeggyel értékelni. De így értékelünk, mert ezt szoktuk meg, és<br />
ez illik iskolánk egész hangulatához. Az ebbe a struktúrába integrált gyereket<br />
csak akkor lehet nevelni, ha nagyjából hasonulni tud a többihez”. (Új<br />
Pedagógiai Szemle 2003/1) Az integráció területén nagyobb hagyományokkal<br />
rendelkezõ országokban viszont a gyerekek egyénileg és csoportokban<br />
dolgoznak, a tanár <strong>az</strong> oktatás során differenciál, s <strong>az</strong> egész<br />
folyamat a képességek fejlesztésére irányul. A gyerekek teljesítményének<br />
ellenõrzésekor is fõként a képességeket mérik, a tananyag ismerete<br />
csak másodlagos. E feltételek hiányában <strong>az</strong>onban <strong>az</strong> elkülönítés a jobb<br />
megoldás, amivel viszont <strong>az</strong> a gond, hogy ezekbe <strong>az</strong> izolált iskolákba nem<br />
csak sérült, hanem szociálisan hátrányos helyzetû gyerekek is bekerülnek.<br />
Márpedig a társadalomtól „elzártan” nevelt tanulók <strong>az</strong> iskolából<br />
kilépve nehezen ig<strong>az</strong>odnak el a világban, és önálló életük megkezdésekor<br />
már hátrányos helyzetbe kerülnek, mivel a saját szubkultúrájukon<br />
kívül esõ területeken nehezen ismerik ki magukat. Magyarországon <strong>az</strong><br />
értelmileg enyhe fokban sérült (tanulási nehézségekkel küzdõ) iskoláskorúak<br />
integrációjára jogilag ugyan lehetõség van, a közgondolkodás<br />
viszont nem támogatja ezt a megoldást. Érdekes módon <strong>az</strong> OECD-tagállamaiban<br />
is igen eltérõ <strong>az</strong> értelmileg enyhe fokban sérült, integráltan<br />
tanuló fiatalok aránya:<br />
159
Change language