Megbukott az iskola?

ott született.” (az Ismeretlen Pedagógus közbevetése) A minõségi jellemzõkben
megmutatkozó visszaesés persze a tanulói teljesítményekben is
érezteti hatását:
A 8. osztályos tanulók olvasási és matematikai teljesítményének országos átlagtól való
eltérése (települési kategóriánként) 1991 és 2001 között – (sztenderd pontszámok)
Évszám Fõváros Megyeszékhely Város Község
.........................................................................................................................................................
Olvasás 1991 + 29,82 + 13,62 + 8,63 – 31,18
1995 + 40,90 + 23,35 + 4,05 – 30,92
1997 + 44,56 + 23,64 – 5,69 – 37,85
1999 + 39,74 + 28,61 + 2,43 – 44,01
2001 + 40,35 + 39,79 – 5,01 – 18,16
.........................................................................................................................................................
Matematika 1991 + 22,22 + 8,75 + 7,17 – 22,85
1995 + 35,57 + 22,85 + 2,34 – 27,64
1997 + 41,82 + 19,98 – 5,31 – 33,86
1999 + 42,03 + 25,57 – 1,64 –39,11
2001 + 42,99 + 29,51 – 3,76 –15,81
(Forrás: OKI: Jelentés a magyar közoktatásról. 2003)
A fenti adatok eléggé meggyõzõen dokumentálják a községi iskolákban
tanulók teljesítményének meglehetõsen alacsony színvonalát (ne tévesszük
szem elõl: ezekben az iskolákban a teljesítmények nemcsak az
országos átlaghoz mérten romlottak, de 1991 és 2001 között még az
átlageredmények is egyre rosszabbak lettek), és felhívják a figyelmet a
városi iskolákban tanuló diákok hanyatló teljesítményére is. Sokak szerint
ez nem független attól, hogy a korábbi falusi iskolák (és olykor az
ott dolgozó tanárok is) „beköltöztek” a városokba; a városokban dolgozó
pedagógusok munkakörülményei pedig feltehetõleg jobbak, mint
a községekben, de eredményességükben – különösen az utóbbi 5 évet
tekintve – ez már nem tükrözõdik. Az állandó utaztatással és a gyakori
tétlen várakozással terhelt gyermekektõl sem várható el, hogy az iskolai
teljesítményük javuljon. Ezzel párhuzamosan viszont a megmaradt
községi iskolák 2001-ben mind matematikából, mind pedig olvasásból
az évtized legjobb eredményét hozták – az országos átlaghoz viszonyítva.
Persze kérdés, hogy ez a továbbiakban is így marad-e . Tehát a falusi
iskolák megszüntetése gazdasági okokkal nehezen indokolható, a városokba
számûzött községi iskolák pedig nem nagyon váltották be a
hozzájuk fûzött pedagógiai reményeket (már amennyiben valaki egyáltalán
mérlegelte a várható hatásokat). Van egy költõi kérdésem: akkor
miért csináltuk?
130