Megbukott az iskola?
Megbukott az iskola?
Megbukott az iskola?
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
ilyenfajta hátrányok felszámolására”. A probléma megoldásához – vagy<br />
legalábbis enyhítéséhez – <strong>az</strong> osztálylétszámok csökkentését, a tanítók<br />
szakmai és általános pedagógiai-pszichológiai kultúrájának erõsítését,<br />
szervezeti megoldásként pedig <strong>az</strong> egész napos <strong>iskola</strong> bevezetését javasolja.<br />
Ez utóbbi alternatíva indoklásakor pedagógiai felmérések eredményeire<br />
hivatkozik: „a fõvárosi vizsgálatok tapasztalatai szerint a segédmunkás<br />
szárm<strong>az</strong>ású, egész napos osztályban tanuló gyermekek lényegesen<br />
jobb tanulmányi eredményt érnek el, mint a napközisek, illetve a fél napot<br />
otthon töltõk. (Nyelvtanból 1,3, fogalm<strong>az</strong>ásból 1,0, számtanból 0,9 osztályzat<br />
a különbség <strong>az</strong> egész napos iskolások javára a fél napot otthon töltõkkel szemben.)”<br />
Elsõsorban <strong>az</strong>okban a régiókban tartja szükségesnek jól felszerelt,<br />
jó munkafeltételekkel rendelkezõ egész napos osztályok létesítését, ahol a<br />
társadalmi hátrányok halmozottak (munkásnegyedek, külvárosok stb.).<br />
Az elképzelést sokan tartották biztatónak, a megvalósítás során <strong>az</strong>onban<br />
ebbõl a jövõbe mutató koncepcióból csak a „jól felszerelt” és a „jó<br />
munkafeltételekkel rendelkezõ” osztályok maradtak ki. Ahogy Andor<br />
Mihály szociológus néhány évvel késõbb a h<strong>az</strong>ai pedagógiai nyomorát<br />
mélyen elemzõ szociográfiájában írta: <strong>az</strong> iskolán „számon kérik a nagyüzemi<br />
gyermekmegõrzõ pedagógia hatékonyságát. Be kell bizonyítani, hogy<br />
<strong>az</strong> egész napos <strong>iskola</strong> a szocialista oktatásügy nagyszerû vívmánya, ahol ugyan<br />
nincs ágy <strong>az</strong> alváshoz, nincs játék a játszáshoz, de <strong>az</strong>ért mégis…”. ( Dolgozat<br />
<strong>az</strong> iskoláról. Mozgó Világ 1979/12) Mondhatnánk: szikár gyászbeszéd<br />
egy magzatkorban elhalt pedagógiai elgondolás felett.<br />
„Csaknem húsz éve történt, hogy amikor a kõbányai metróállomáson dermedt<br />
undorral néztem a hangoskodó, dohányzó, káromkodó, »anyád picsájázó«<br />
iskolásokat, egy szálfatartású öregúr megjegyezte mellettem: ja kérem,<br />
a borjak között nehéz mást megtanulni, mint a bõgést. Az ismeretlen utas<br />
ezen aranyköpése komoly szerepet játszott abban, hogy 1988-ban – vállalva<br />
a hosszú távú eladósodást – elköltöztünk arról a lakóteleprõl, ahol hat évvel<br />
korábban kaptunk egy szövetkezeti lakást »Pártunk és Kormányunk« lekötelezõ<br />
ajándékaként, persze egyáltalán nem ingyen. Szerencsénk volt, hogy<br />
találtunk egy verebet, pár évvel késõbb <strong>az</strong> ilyen ingatlanok már eladhatatlanokká<br />
váltak. Köztudott, hogy ezekbe a panelkaptárakba annak idején nem<br />
a társadalmi hierarchia csúcsáról költöztek <strong>az</strong> új honfoglalók, és ez igen hamar<br />
meglátszott <strong>az</strong> egész környezeten. A gyerekek telipisálták a lépcsõházat,<br />
a házfalon elõször obszcén feliratok, késõbb egész felületet betöltõ pornográf<br />
ábrák jelentek meg, a liftben egy négyzetcentiméternyi sem maradt <strong>az</strong> erede-<br />
48
Change language