Megbukott az iskola?
Megbukott az iskola?
Megbukott az iskola?
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
A demográfiai adatok szerint Magyarországon évrõl évre kevesebb <strong>az</strong><br />
iskoláskorú gyermek, s ennek megfelelõen kevesebb iskolára van szükség.<br />
1993 és 1996 között viszont a h<strong>az</strong>ai általános iskolák száma 3772-<br />
rõl 3765-re csökkent – tehát <strong>az</strong> iskolák számának fogyása alig érezhetõ.<br />
Sõt a fõvárosban, a megyeszékhelyeken és <strong>az</strong> egyéb városokban <strong>az</strong><br />
1993/94-es és <strong>az</strong> 1996/97-es tanév között egyre több lett <strong>az</strong> <strong>iskola</strong>.<br />
Az általános iskolák adatai településtípusok szerint 1993/94 és 1996/97 között<br />
Budapest Megyeszékhely Egyéb város Község Összesen<br />
.........................................................................................................................................................<br />
Iskolák száma<br />
.........................................................................................................................................................<br />
1993/94 381 474 714 2203 3772<br />
1996/97 400 526 734 2105 3765<br />
.........................................................................................................................................................<br />
Tanulók száma<br />
.........................................................................................................................................................<br />
1993/94 158675 189493 260627 400621 1 009416<br />
1996/97 146005 199976 265084 354923 965998<br />
A községekben ugyanakkor e négy tanév alatt közel 98 <strong>iskola</strong> szûnt meg,<br />
a városi és a fõvárosi iskolák száma pedig 91-gyel nõtt. Egész logikusnak<br />
tûnik tehát <strong>az</strong> a feltételezés, hogy a megszüntetett községi iskolák<br />
diákjai a környékbeli városokban folytatták tanulmányaikat. Ha a fõvárost<br />
külön területi egységként kezeljük, akkor is meglehetõsen egyértelmû<br />
a kép: a 98 megszüntetett „falusi <strong>iskola</strong>” helyett 72 <strong>iskola</strong> kezdte<br />
meg mûködését a megyeszékhelyeken, illetve más városokban. Felvetõdik<br />
a kérdés: miért kellett bezárni a községekben mûködõ általános<br />
iskolákat, ha máshol <strong>az</strong>tán újakat kellett nyitni helyettük? G<strong>az</strong>dasági<br />
okokkal nem nagyon indokolható ez a jelenség: csaknem minden megszüntetett<br />
falusi <strong>iskola</strong> helyett új iskolát kellett létesíteni a városokban,<br />
nem arról van tehát szó, hogy tíz aprófalvas „mini-intézmény” helyett<br />
nyitunk egy nagy iskolát a központi fekvésû városban. És mivel magyarázható<br />
<strong>az</strong>, hogy a fõvárosban <strong>az</strong> említett négy tanévben tizenkétezerrel<br />
csökkent a tanulói létszám, <strong>az</strong> iskolák száma viszont tizenkilenccel<br />
nõtt, de <strong>az</strong> osztályok száma mégis négyszáznegyvenkettõvel kevesebb?<br />
A megyeszékhelyeken viszont <strong>az</strong> adott idõszak végén ötvenkettõvel több<br />
<strong>az</strong> <strong>iskola</strong>, mint négy évvel korábban, <strong>az</strong> osztályok száma viszont csak<br />
kétszázharminckettõvel nõtt, tehát egy új intézmény mindössze 4,6<br />
osztályteremnyi gyarapodást jelent.<br />
Csupán a községekben illeszkednek egymásba töretlen harmóniával<br />
128
Change language