Megbukott az iskola?
Megbukott az iskola?
Megbukott az iskola?
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
ket meg elsodorta a »Való Világ«. Nem tehetségtelenek vagyunk, csupán<br />
tehetetlenek.” (33 éves kémia-fizika szakos tanár)<br />
Ez a negatív önértékelés nem csak a nagy fesztávú pedagógiai célok<br />
erodálódásában, hanem a mindennapi tanári munkában is megmutatkozik.<br />
Nagyon sok gyakorló pedagógus állandó gondja, hogy még a jól<br />
elõkészített órákat is töredezetté, követhetetlenné teszi <strong>az</strong> állandó fegyelmezés,<br />
s eszköztelennek, erõtlennek, olykor „megalázottnak” érzik<br />
magukat a gyermekek „nyegleségével”, „közönyével”, „neveletlen pimaszságával”<br />
szemben. Vannak olyan osztályok, ahová a tanár gyomorgörccsel<br />
megy be, és olyanok is, ahonnan sírva jön ki. De mégsem a<br />
gyerekekben lehet a hiba, mert egy másik pedagógus minden nehézség<br />
nélkül képes abszolválni ezeket a próbatételeket. Sokan vélik viszont<br />
úgy, hogy <strong>az</strong> ilyen tanárok egyre kevesebben vannak.<br />
„1982-ben <strong>az</strong> egyik vidéki tanítóképzõ fõiskolára jártam, és harmadéves<br />
korunkban már rendszeresen tartottunk órákat a helyi iskolában. Nem volt<br />
könnyû: a vázlatokat elõször a gyakorlatvezetõvel egyeztettük, <strong>az</strong>tán <strong>az</strong> osztályban<br />
tanító bemutató tanárral, majd összeszedtük a szemléltetõ eszközöket,<br />
felkészültünk lélekben és – csoporttársaink, a gyakorlatvezetõ-adjunktus<br />
valamint <strong>az</strong> osztály tanítónõjének kritikus pillantásaitól kísérve – hihetetlen<br />
belsõ feszültséggel kezdtük el a tanítást a huszonöt fõs osztályban. A<br />
negyedikeseket már a felettünk járók rémtörténeteibõl ismertük, itt tenyészett<br />
ugyanis Rudika, aki 13 éves korára jutott el negyedikbe, és akkora volt, mint<br />
egy gólem. Értelmi képességeirõl még a tanítónõje is csak hézagos ismeretekkel<br />
rendelkezett, mert Rudika <strong>az</strong> órák alatt folyamatosan evett, s ha valaki<br />
ebben zavarni merte, <strong>az</strong>t gátlás nélkül, szó szerint elküldte a picsába, <strong>az</strong> óra<br />
hátralévõ részében pedig fennhangon közölt obszcén ajánlataival üldözte a<br />
túlcsorduló gyermekszeretettõl egyre kevésbé szenvedõ tanerõt. A jelöltek már<br />
<strong>az</strong>t is sikerként könyvelték el, ha Rudolf annyira belefeledkezett <strong>az</strong> étkezésbe,<br />
hogy nem maradt ideje a trágárkodásra, és eszükbe sem jutott, hogy kérdezzenek<br />
tõle valamit. A testület kétszer is javasolta, hogy a gyerek inkább<br />
gyógypedagógiai iskolában tanuljon tovább, de <strong>az</strong> áthelyezõ bizottság átlagos<br />
értelmi szintet állapított meg nála – nagyfokú motiválatlansággal és enyhébb<br />
fokú beilleszkedési zavarokkal –, és ezért nem lehetett kizárni <strong>az</strong> általános<br />
<strong>iskola</strong>i oktatásból. Nagyon ritkán fordul elõ, hogy egy pedagógus kifejezetten<br />
utáljon egy gyermeket, de a mi évfolyamunkon Rudika mindenkiben<br />
negatív indulatokat ébresztett. Egyik kolléganõm szerint például legfeljebb<br />
szemléltetésként lehetne õt használni, amikor a »Disznófejû Nagyúrról« lesz<br />
majd szó irodalomórán. Mert Rudolf valóban nagyhatalom volt, egy teljes<br />
41
Change language