Ez a modell sokat felhasznál az úgynevezett unikauzális és szintetikus elméletek által ishasznált elemek közül. Azonban a legfőbb különbség ezen modell és mondjuk Marvin Harriséközött az, hogy Jolly és Plog sokkal kevésbé térnek ki az események jelenlegi menetére. Azoka folyamatok, amelyekkel foglalkoznak (nukleáció, differenciáció stb.) elvontak, és bármelyforrásból származó, bármely számú kényszerítő erő esetén alkalmazhatók. A társadalmat nemúgy szemlélik, mint egy sor dominót, amely előrelátható mintát fog kiadni, hanem mint egyflexibilis, adaptív rendszert, amely a különféle kihívásoknak megfelelően folyamatosan belsőkorrekciót végez. Ezek a korrekciók módosítják a környezetet, és megkövetelik, hogy atársadalmi rendszer további adaptációja következzen be egy önfejlődő folyamatban.A korai állam és a kultúrák találkozásaHenri J. M. Claessen és Peter Skalník A korai állam (1978) c. könyve több kultúrábólszármazó adatot gyűjt össze 19 formálódó államról, az i.e. 3000-ben létezett Egyiptomtól ajelenkori indiai Kachariig. Érdekessége, hogy az elsődleges és másodlagos államok közöttnem tesz különbséget. Ez a hanyagság szándékos és alaposan indokolt. Eddig olyannyira azelsődleges államok fejlődésére helyezték a hangsúlyt, hogy a társadalmi evolúció gazdagbizonyítékanyagát más történelmi államok esetében figyelemre sem méltatták - még azokbansem, amelyek jelentős autonómiával fejlődtek ki. Mindenesetre az általunk eddig vizsgáltelméletek eredetileg csaknem kizárólag az elsődlegesen kifejlődött államokra vonatkoztak, sígy nem tudjuk eléggé hangsúlyozni Claessen és Skalník munkájának értékét, mely egy sorkülönböző államból származó tényen alapul.Mindenesetre ez a hatalmas mű óriási mennyiségű adatot és következtetést nyújt, melyjónéhány olyan társadalmi rendszerből származik, mely belefér a szerzők által a korai államjellemzőiről adott definícióba: egy centralizált szociopolitikai szervezet, mely azért jött létre,hogy szabályozza a társadalmi viszonyokat egy komplex, rétegzett társadalomban, mely leg-100
alább két alapvető réteget vagy kialakulásban levő társadalmi osztályt mutat fel - nevezetesena vezetőket és a vezetetteket - akiknek a kapcsolatára az jellemző, hogy a vezetőknek politikaidominanciájuk, és a vezetetteknek adófizetési kötelezettségük van, melyet egy közös gondolatlegitimizál (Claessen és Skalník 1978:640).Ez a meghatározás, mely összefoglalja az általuk vizsgált anyagban talált sok szabályszerűséget,alátámasztja azt a nézetet, hogy az osztályok szerinti rétegződés az állam elsődlegesjellemzői közé tartozik; de nem szükségszerűen ennek az oka, mert az anyagi javakhoz valódifferenciált hozzáférhetőség már jóval azelőtt létezhetett, hogy az állam létrejött volna. Mindenesetre,a társadalmi rétegződés és a terméktöbblet létrehozásának gazdasági képességeegyüttesen olyan alkalmas környezetet alakítanak ki, amely nélkül a korai állam nem fejlődhetki.A szerzők négy olyan okot emeltek ki, melyeket közvetlen kiváltó okoknak tartanak: (1)népességnövekedés és/vagy népesség-nyomás; (2) háború, vagy háborúval való fenyegetés; (3)hódítás; és (4) az előzőleg már létező államok befolyása. A legtöbb korai állam ezek kombinációjábóltűnik kiemelkedni, egymással való interakcióban, melyben az elemek sorrendjelényegtelennek tűnik. Wittfogel öntözéses elméletét nem támasztották alá, mivel az extenzívöntözési rendszerektől való határozott függés a vizsgált rendszerek alig felében volt kimutatható.Carniero környezeti körülhatároltság-modelljét és Boserup népesség-nyomás elméletételfogadják, de csak ha ezeket bizonyos rendszermodellekbe építik, amelyekben ezek a tényezőknem elsődleges okok, hanem olyan elemek, amelyek több más elemmel folytatnakinterakciót.Ámbár egyetlen más könyv sem ment el ilyen messzire a korai államok osztályozásában vagyközös jegyeinek felsorolásában, a következtetés, amelyet az ilyen politikai szervezet genézisérőlvázol fel, úgy tűnik, visszatér a megszokotthoz. Mivel az elmélet keretei az elsődlegesállamoktól azon rendszerekig terjednek, melyeket korai államoknak nevezhetünk, kevesebbáltalánosítást várnánk az egész anyagra nézve, továbbá valószínűleg jelentős, de nehezen megfoghatóés nem mérhető az előzőleg létező államok hatása. Természetesen ezen a területen isvolt fejlődés. Felhagytak az egyetlen, domináns ok utáni kutatással egy olyan elmélet kedvéért,amely sok-sok ok rendszerszerű interakciójára helyezi a hangsúlyt. Mindenesetre jó lennetudni, hogy a rendszer-elméletek valóban oly sokat adtak-e hozzá a már meglevő tudásunkhoz,mivel ezek többnyire csak azokat a kényszerítő erőket és folyamatokat kombinálják,amiket már jó ideje ismerünk. Lényegében, amit a rendszer-elmélet kidolgozói létrehoztak,nem más, mint egy evolúciós modell egy olyan államról, amely eléggé absztrakt ahhoz, hogykönnyű legyen az általánosítások alól bármiféle kivételt találni. Mivel az eredmény olykevéssé specifikus, az ember szükségét érzi, hogy kitöltse a modell üresen maradt részeit, ígyvisszaállítsa annak tudatát, hogy valódi, élő személyekről beszélünk - akik élnek, halnak,hadat viselnek és harcolnak az egyenlőtlenség ellen. Az általánosítások vonuljanak vissza arégészeti turkálások, a nyomorúságos cserépdarabok, törött amulettek és letűnt civilizációkódon falai közé; Afrika és India bennszülött államai közé, ahol királyok és parasztok egyállandó, konfliktusos-megegyezéses játszmát játszottak. Az elméletnek köztes szerepet kelljuttatni az antropológiában, mert itt végső soron minden a terepen kezdődik, és ott isvégződik.101
- Page 1 and 2:
OKTATÁSI SEGÉDANYAGELTE BTK KULTU
- Page 3 and 4:
TARTALOMELŐSZÓ A „POLITIKAI ANT
- Page 5 and 6:
hatalmi döntésekben és a politik
- Page 7 and 8:
kiontott vér és emberélet az ere
- Page 9 and 10:
Mark MünzelGenocídium, etnocídiu
- Page 11 and 12:
ellen mentek. A harcosok erősen k
- Page 13 and 14:
használtak, a Fehérektől követk
- Page 15 and 16:
an, és hogy az indiánok szószól
- Page 17 and 18:
A kiutat a francia etnológus Rober
- Page 19 and 20:
A politikával való kapcsolat rés
- Page 21 and 22:
JAULIN, ROBERT Gens du soi, gens de
- Page 23 and 24:
1. ábra: a yaghanok élettere Dél
- Page 25 and 26:
A yagnanok gyakorlatilag kenuikban
- Page 27 and 28:
nok között éltek, tagadják a ka
- Page 29 and 30:
A yaghanok számos szellemben és i
- Page 31 and 32:
érkezett meg a Tűzföldre és pá
- Page 33 and 34:
közösségé. Azért cselekedtünk
- Page 35 and 36:
az áldozat rokonai harci jeleket f
- Page 37 and 38:
Otto Zerries:A trópusi őserdők n
- Page 39 and 40:
Az Orinoco felső folyásánál él
- Page 41 and 42:
Szerkesztői jegyzet:A tanulmányt
- Page 43 and 44:
eleje óta jórészt semmi sem tör
- Page 45 and 46:
századforduló környékén elsők
- Page 47 and 48:
nem szűnt meg teljesen a velem sze
- Page 49 and 50: iszlámmal (Boland 1971: 35, 36).
- Page 51 and 52: létre, ami a mezőgazdaságnak, a
- Page 53 and 54: állam ősidőktől fogva úgy isme
- Page 55 and 56: Az általános köz- és magánisko
- Page 57 and 58: A szabályzat alapján a Sarekat Is
- Page 59 and 60: Egy harmadik ok, amiért a B osztag
- Page 61 and 62: Muzulmánok Szövetségébe. Radik
- Page 63 and 64: maradt, nem maradt más a D.I. szá
- Page 65 and 66: Ezért nagy, ha nem fatális téved
- Page 67 and 68: Horikoshi, H. 1975. The Dar ul-Isla
- Page 69 and 70: KORAI ÁLLAM ÉS/VAGY ETNIKUM69
- Page 71 and 72: De a kedék országa maga is egy na
- Page 73 and 74: - a kede főváros, Muregi. Házai
- Page 75 and 76: utolsóval kapcsolatban pedig látt
- Page 77 and 78: A gyarmatok közigazgatásaA követ
- Page 79 and 80: A brit idők előtti Nupéban a tö
- Page 81 and 82: Autonómiájuk utolsó maradványa
- Page 83 and 84: Idahba, abba az országba, amelynek
- Page 85 and 86: élet már nem egy kis csoport ural
- Page 87 and 88: 8). Mivel jól ismerik a folyót, s
- Page 89 and 90: TED C. LEWELLENAz állam evolúció
- Page 91 and 92: „Belső konfliktus”-teóriaAz a
- Page 93 and 94: területeken mindig lehetett talál
- Page 95 and 96: öntözés, a teraszok létrehozás
- Page 97 and 98: emberi társadalomban. „Mindenhol
- Page 99: létrehozni a politikai hierarchia
- Page 103 and 104: Service, Elman R. 1975. Origins of
- Page 105 and 106: jelenség létfeltételeit, valamin
- Page 107 and 108: talan cselekvések sorozata, melyet
- Page 109 and 110: A tartam és a hatalom viszonyának
- Page 111 and 112: támogatni, s hozzáteszi: „csaki
- Page 113 and 114: A család merevségével, archaizmu
- Page 115 and 116: viselkedik, aki még mestere hangj
- Page 117 and 118: A választás kérdése: a legitimi
- Page 119 and 120: ebben a perspektívában nyeri el t
- Page 121 and 122: értelemben, hogy az érdekcsoporto
- Page 123 and 124: természetesen azzal járt, hogy mi
- Page 125 and 126: kínálniuk, amelyek hatással vann
- Page 127 and 128: gusok olvasnák egymás műveit, az
- Page 129 and 130: Abner CohenPolitikai antropológia:
- Page 131 and 132: A monográfiák áttekintése megmu
- Page 133 and 134: szokásai, az ősökhöz kapcsolód
- Page 135 and 136: Azon a misztifikáción keresztül
- Page 137 and 138: irányítanak. A szimbólumok nem a
- Page 139 and 140: készleteket, laza szövetségeket
- Page 141 and 142: dinamikája által (lásd Evans-Pri
- Page 143 and 144: mányozása után láthatjuk, hogy
- Page 145 and 146: amelyek vizsgálatunk fő tárgyát
- Page 147 and 148: ETNICITÁS, ETNO-KONFLIKTUSOK147
- Page 149 and 150: A két világháború közötti Kel
- Page 151 and 152:
abháziai nem grúz lakosokra. 1993
- Page 153 and 154:
Konfliktusok az autonómiahierarchi
- Page 155 and 156:
1994-ben éppen egy kaukázusi konf
- Page 157 and 158:
elejének ausztromarxista kulturál
- Page 159 and 160:
foghatóvá válására. Az asszony
- Page 161 and 162:
telenségét” vádolják. A vágy
- Page 163 and 164:
úcsú a sportoktól és a marhaál
- Page 165 and 166:
KonklúzióMielőtt megpróbálnán
- Page 167 and 168:
Rodney Needham„Incesztus”: a ro
- Page 169 and 170:
Mindehhez még hozzájön, hogy van
- Page 171 and 172:
P. KloosA nem-nyugati társadalmak
- Page 173 and 174:
kell felfogni: egy diszciplínahalm
- Page 175 and 176:
politikatudományt, oktatási rends
- Page 177 and 178:
Szóba került azonban mindkét leh
- Page 179 and 180:
abból, hogy Hollandia érdekelt vo
- Page 181 and 182:
elfelejtődött a kapitalista töme
- Page 183 and 184:
amely magában foglalta a paraszti
- Page 185 and 186:
meg, a tömeg média úgy tűnhet e
- Page 187 and 188:
példák) a populáris emlékezet e
- Page 189 and 190:
vagy televízió. A térkép éjsza