12.07.2015 Views

Politikai antropológiai források - MEK

Politikai antropológiai források - MEK

Politikai antropológiai források - MEK

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

értelemben, hogy az érdekcsoportok és pártok átmetszik a helyi és etnikai csoportok határait.Customs and Politics in Urban Africa című művében (1969) Abner Cohen azonban rámutat,hogy épp az ellenkezője is megtörténhet: a modernizáció maga is előidézheti az etnikaiidentitás átalakulását és megerősödését.A nigériai hauszák elismert kereskedők, akikről széles körben úgy hírlik, hogy megbízhatóüzletemberek, kizsákmányolók, bajkeverők és saját szakmájuk zseniális művelői. Legalábbisaz utóbbi feltevésben van némi igazság, bár zsenialitásuk inkább kereskedelmi hálózatuknaktudható be, semmint kiemelkedő egyéni tehetségüknek. A hauszák se nem pásztorok, se nemfarmerek, így hatékonyságság terén kell behozniuk az általuk áruba bocsátott szarvasmarhákés kóladió termesztésének kontrollálása terén tanúsított hiányosságot. A déli erdősávban élőknem tudják fedezni saját hússzükségletüket, mivel a cecelegyek két hét alatt elpusztítanák acsordát. Az északi szavannák lakói nagyra értékelik a kóladiót, ám maguk nem tudjákmegtermelni. A két ökológiai zóna közötti kereskedés nem egyszerű dolog, mivel a szarvasmarhaaz őserdőben nagyon hamar elpusztul, míg a kóladió rendkívül romlékony, tehát nemlehet egyszerűen csak átszállítani ezeket a javakat egyik területről a másikra és megvárni, míga legjobb áron lehet túladni rajtuk. A készletekre és a keresletre vonatkozó információt már atermékek szállításának megkezdése előtt be kell szerezni. Mindemellett arra sem lehetszámítani, hogy az adásvétel pillanatában a kereskedők és a vevők rendelkeznek a szükségespénzzel. A hausza kereskedelmi hálózat mindkét technikai problémán sikerrel úrrá lett: a piacifeltételekre vonatkozó információ rendkívül gyorsan halad végig a rendszeren, míg a hauszákgyakorlatilag monopolhelyzetre tettek szert a hitel és bizalom terén. Ebben a kereskedelembensemmi primitív vagy kisszerű nem fedezhető fel: az ügyletek többmillió dollár értékű javakatmozgatnak meg, és a hauszák nagy többségének vagyona és bevétele a kóladióval és szarvasmarhávalvaló kettős kereskedésből származik. Noha a hauszák rendkívül kifinomultismeretekkel rendelkeznek a bankügyletek, biztosítás és jogi dokumentumok terén, igenésszerű módon előnyben részesítik a bizalmon és reciprocitáson alapuló partnerkapcsolatokat.Cohen tanulmányának középpontjában Ibadan város Sabo nevű hausza negyedénekretribalizációja áll. Alig pár évtizeddel korábban Sabo nemigen volt több, mint egy nagyrésztjorubák lakta falu hausza körzete, de ahogy Ibadan nagyvárossá nőtte ki magát, a hauszabefolyás csökkent. A második világháborút követően, a függetlenség beköszöntével a frissenfelszabadult nemzet központi kormányzata az ország egyesítésére törekedve egyrészt apártpolitikára helyezte a hangsúlyt, másrészt elítélte a tribalizmust. Ez a kétfajta nyomásösszegződve csökkentette a hagyományos hausza főnökök hatékonyságát, míg a „kiházasodás”,az endogámia feladása, illetve a fiatalok lázadása a törzsi életforma ellen a hauszákteljes detribalizációjával fenyegetett. A hauszák nem voltak különösebben öntudatosak vagydefenzívek törzsi örökségük tekintetében, annak azonban mindinkább tudatára ébredtek, hogykereskedelmi hálózatuk, és rajta keresztül megélhetésük etnikai kohéziójuktól függ.A hauszák azzal válaszoltak erre a politikai és gazdasági kihívásra, hogy ismét hangsúlyossátették a törzsi egységet. Ennek a folyamatnak a fő eszköze egy Tidzsinijia nevű muzulmánvallásos testvéri szövetség kialakítása volt. Azelőtt a hauszák többsége, a jorubákhoz hasonlóan,elég nemtörődöm módon viszonyult a vallásához. A tidzsinijiák ezzel szemben igenpuritán vallásgyakorlatot vezettek be, amelyhez egy intenzív közösségi rítus is hozzátartozott,amely világosan elkülönítette őket a morálisan alacsonyabbrendű nem hauszáktól. ATidzsinijia emellett létrehozott egy olyan egyházi hierarchiát, amely erős rituális vezetőketbiztosított, akik betöltötték a törzsfőnökök hanyatló tekintélye nyomán keletkező hatalmivákuumot. A retribalizáció útján a hausza etnicitás politikai tényezővé vált, amelyet fegyverkénthasználhattak a kereskedelmi monopóliumuk fenntartásáért folytatott harcban. A121

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!