D.I.-miniszterek közül a K.P.K. és a Suffah Intézet idejéből való személyek voltak, amit1940-ben az öreg, korábban gazdag földesurak támogattak (Horikoshi 1975:74).A fentiek alapján jogosnak tűnik a feltételezés, hogy a D.I. tizennégy éven keresztül azérttudta tartani az ellenállást, mert nemcsak a helyi vallási vezetők egy része támogatta, hanem arégi és új földbirtokosok is, vagyis a gazdagabb középparasztok. Ebben párhuzamot látunk aB osztag-üggyel 1919-ben és az utána következő Sarekat Rakjattal 1923 és 1925 között.Mindig a gazdagabb középparasztok és a jómódú kiaik azok, akik saját helyi erőpozícióikatfenyegetve érzik a nemzeti szintű erős politikai fejlődés miatt, miáltal többé már nem tudják,mit várhatnak el és ezért sorsukat saját kezükbe veszik, vagy hűséges támogatást nyújtanakegy ellenállási mozgalomnak, mint például a D.I.-nak.Ha ezt továbbvisszük, nem látszik lehetetlennek, hogy az 1955-ös választások idején, azintézményi földekkel rendelkező Sundase-i földbirtokosok és vallási vezetők, ortodoxattitűdjük ellenére, a modern Masjumira szavaztak, pontosan azért, mert a jávai politikaidominanciában nem bíztak és azt semmi módon nem akarták erősíteni. A Masjumivédőbástyája 1955-ben, úgy tűnt, Nyugat-Jáva volt. Az ortodox Nahdatul Ulama Közép- ésKelet-Jáván bizonyult a legerősebbnek az 1955-ös és 1971-es választásokon.A fentiek rámutatnak arra, hogy a japán megszállás korszaka - amikor az indonézek kötelezvevoltak katonai kiképzés folytatására - és az utána következő posztgyarmati időszak részbenhozzájárultak, hogy az Iszlám mint mobilizáló erő, nagy változásokon ment keresztül abba azirányba, hogy egy konkrét célt fegyverekkel és gyakran igen kemény eszközökkel valósítsonmeg. A D.I., mely kezdetben, a Sarekat Iszlámhoz hasonlóan, mint egy (iszlám) függetlenségimozgalom indult, úgy tűnt, a végére egy tisztán terrorisztikus mozgalommá alakult. De ennekaz ellenállási mozgalomnak az alakulásából kitűnhet, hogy a vidéki Iszlám messze nem olyan‘kolot’, mint azt sokan talán még ma is kívánnák.A fundamentalizmus megjelenéseÁtment-e az iszlám olyan alapvető módosulásokon és még most is olyan lassan alakulnak-eezek, hogy ‘bár szemünk előtt játszódtak le, azok számára, akik nem végeznek alapos tanulmányokate témában, rejtve maradnak’? Helyi szinten, nevezetesen Preangerben, megpróbáltukbemutatni, hogy milyen nagy mértékben változott meg az Iszlám, mint mobilizálóerő, összehasonlítva a kolonializmus idején elért helyzetével.De nemzeti szinten hasonlóképp nagy változások történtek. Ősidőktől fogva a pesantrenek ésazok helyi vallási vezetői képzik az umma, a tradicionális iszlám világ, centrumát. <strong>Politikai</strong>téren elvileg az 1926-ban létrehozott N.U. képviseli őket. Az 1971-es választások alatt ez apárt, mely gyorsan növekszik és jelenleg éppúgy a vidéki, mint a városi elégedetleneket tagjaiközt tudja, bizonyult egyszerre, teljesen váratlanul, a kormány által erősen támogatott,túlerőben lévő Golkar-szervezet egyetlen kimondott konkurensének. Nyilvánvalóan ez a pártvált a szekularizmusra, modernizációra és tárgyilagosságra törekvő jelenlegi diktatórikusmagatartású rezsim alternatívájává.A pesantrenek azon sikerületlen törekvése ellenére, hogy a hagyományos oktatáson keresztüla diákoknak munka- vagy karrierlehetőségeket nyújtsanak, a fiatal iszlám értelmiségiekjelenleg nagy érdeklődést tanúsítanak a pesantrenek iránt a jelenlegi Indonéziában. Talán,mivel a pesantren-oktatásban a hangsúly az emberen, mint egészen van, és nem a sikeres,hanem éppen a morális emberen (McVey 1983:211).64
Ezért nagy, ha nem fatális tévedés a tradicionális iszlám intézményeket, mint a pesantreneketés ezek helyi vallási vezetőit, akik a népesség nagy része számára, beleértve akár a nem hívőmuzulmánokat is, az iszlám jelentős értékeit képviselik, nem komolyan venni és kihagyni ajátékból. Itt találunk egy párhuzamot a gyarmati kormányzással. Mohammed Natsir, 1950-51-ben miniszterelnök és az 1961-ben betiltott Masjumi, a Sukarno időszak legnagyobbmuzulmán pártjának vezetője, most 76 éves és nem sokkal ezelőtt a következőt mondta erről:‘Sukarno politikája az Iszlám ellen pontosan olyan, mint a Holland-Indiai kormányzás volt:Snouck Hurgronje [a kormányzó-generális tanácsadója a muzulmán-lázadások elfojtásakor]tanának megvalósítása: hagyd a muzulmánokat imádkozni, böjtölni és hadjra menni * , de tartsdőket távol a politikától’. 5 Mégis vár még Suharto azzal, hogy az egész Iszlámot maga ellenbőszítse. <strong>Politikai</strong> téren az iszlám egyre inkább visszaszorul, de ugyanakkor Suharto nevébenminden hónapban fenntartanak 300.000 US $-t hivatalnokfizetésekre, hogy ebből Suhartonevében mecseteket építsenek a desak ** -okban és a kampong *** -okban - mely összeg havi hatmecsetre elég. Meglehetősen ironikus, hogy így egyidejűleg a vidéki iszlám gyorsan erősödik,ami felveti a kérdést, hogy ezzel nem a fegyvereket erősítik-e, melyek egy adott pillanatban ahatalom ellen fordíthatóak.Pénzügyi-gazdasági viszonylatban Indonéziának, mióta a világpiacon esik az olaj ára, nemmegy különösebben jól. A hatalmas külföldi hiteleket és kamatokat nem tudják többé visszafizetni.A munkanélküliség és a korrupció ijesztően növekszik, miáltal nő az elégedetlenekszáma. A gazdasági és szociális krízisek idején az emberek alternatívákat keresnek, s mivel azindonéz népesség túlnyomó többsége muzulmán, kézenfekvő, hogy az emberek ebben azirányban fognak keresni. Így jelenleg az iszlám újjáéledését láthatjuk, mely egyrészt az N.U.növekedésében mutatkozik meg, másrészt a fiatal muzulmán értelmiség az iszlám hit élhetőformáit keresi; innen érdeklődésük a pesantrenek iránt. Ezt most a hit alapvető értékeibenkeresik. Nem ez lenne az első alkalom, hogy a városiak, a mély szociális és szelleminyugtalanság érzelmei által sodorva, a vidéki iszlámhoz fordulnak. Éppúgy a B osztagban,mint a Darul Iszlámban láttuk, hogy a városi aktivisták ideáljaikat, gyakran radikálisterminusokban, a mecsetekben és a pesantrenekben fejtik ki nagy közönség előtt.A helyi vallási vezetők szerepeA Darul Iszlámnál láttuk, hogy mennyire katonaivá fejlesztette magát a vidéki iszlám. Aveszély nem tűnik képzeletbelinek, hogy abban az esetben, ha a városi aktivisták kapcsolatokattalálnak a helyi vallási vezetőkkel, akik most talán ismét fenyegetve fogják éreznimegalapozott, gazdaságilag független pozíciójukat, akár a gazdasági pangás, akár egy, aföntiekben ismertetett modern, szekuláris oktatási rendszer, akár a Pancasila, mint egyetlenideológia megkövetelt elismerése miatt, létrejön a vidéki népesség mobilizációja. Egymobilizáció, melyet aztán feltehetőleg a gazdagabb középparasztok is támogatni fognak. Azumma veszélyeztetése visszavonhatatlan reakciókat vált ki, reakciókat, melyek egy bizonyosponton többé már nem lesznek lefizethetőek havi hat mecsettel!* a zarándokút Mekkába (a ford.)5 Van Kemenade, ‘Törvénytervezetek a parlamentben, melyek az Iszlámot, mint politikai tényezőt akarják visszaszorítani.Ellentétek Indonéziában a Pancasiláról.’ NRC 22-9-1984.** indonéz faluközösségek Jáván, Madoreán, Balin és Lombokon (a ford.)*** körzet (a ford).65
- Page 1 and 2:
OKTATÁSI SEGÉDANYAGELTE BTK KULTU
- Page 3 and 4:
TARTALOMELŐSZÓ A „POLITIKAI ANT
- Page 5 and 6:
hatalmi döntésekben és a politik
- Page 7 and 8:
kiontott vér és emberélet az ere
- Page 9 and 10:
Mark MünzelGenocídium, etnocídiu
- Page 11 and 12:
ellen mentek. A harcosok erősen k
- Page 13 and 14: használtak, a Fehérektől követk
- Page 15 and 16: an, és hogy az indiánok szószól
- Page 17 and 18: A kiutat a francia etnológus Rober
- Page 19 and 20: A politikával való kapcsolat rés
- Page 21 and 22: JAULIN, ROBERT Gens du soi, gens de
- Page 23 and 24: 1. ábra: a yaghanok élettere Dél
- Page 25 and 26: A yagnanok gyakorlatilag kenuikban
- Page 27 and 28: nok között éltek, tagadják a ka
- Page 29 and 30: A yaghanok számos szellemben és i
- Page 31 and 32: érkezett meg a Tűzföldre és pá
- Page 33 and 34: közösségé. Azért cselekedtünk
- Page 35 and 36: az áldozat rokonai harci jeleket f
- Page 37 and 38: Otto Zerries:A trópusi őserdők n
- Page 39 and 40: Az Orinoco felső folyásánál él
- Page 41 and 42: Szerkesztői jegyzet:A tanulmányt
- Page 43 and 44: eleje óta jórészt semmi sem tör
- Page 45 and 46: századforduló környékén elsők
- Page 47 and 48: nem szűnt meg teljesen a velem sze
- Page 49 and 50: iszlámmal (Boland 1971: 35, 36).
- Page 51 and 52: létre, ami a mezőgazdaságnak, a
- Page 53 and 54: állam ősidőktől fogva úgy isme
- Page 55 and 56: Az általános köz- és magánisko
- Page 57 and 58: A szabályzat alapján a Sarekat Is
- Page 59 and 60: Egy harmadik ok, amiért a B osztag
- Page 61 and 62: Muzulmánok Szövetségébe. Radik
- Page 63: maradt, nem maradt más a D.I. szá
- Page 67 and 68: Horikoshi, H. 1975. The Dar ul-Isla
- Page 69 and 70: KORAI ÁLLAM ÉS/VAGY ETNIKUM69
- Page 71 and 72: De a kedék országa maga is egy na
- Page 73 and 74: - a kede főváros, Muregi. Házai
- Page 75 and 76: utolsóval kapcsolatban pedig látt
- Page 77 and 78: A gyarmatok közigazgatásaA követ
- Page 79 and 80: A brit idők előtti Nupéban a tö
- Page 81 and 82: Autonómiájuk utolsó maradványa
- Page 83 and 84: Idahba, abba az országba, amelynek
- Page 85 and 86: élet már nem egy kis csoport ural
- Page 87 and 88: 8). Mivel jól ismerik a folyót, s
- Page 89 and 90: TED C. LEWELLENAz állam evolúció
- Page 91 and 92: „Belső konfliktus”-teóriaAz a
- Page 93 and 94: területeken mindig lehetett talál
- Page 95 and 96: öntözés, a teraszok létrehozás
- Page 97 and 98: emberi társadalomban. „Mindenhol
- Page 99 and 100: létrehozni a politikai hierarchia
- Page 101 and 102: alább két alapvető réteget vagy
- Page 103 and 104: Service, Elman R. 1975. Origins of
- Page 105 and 106: jelenség létfeltételeit, valamin
- Page 107 and 108: talan cselekvések sorozata, melyet
- Page 109 and 110: A tartam és a hatalom viszonyának
- Page 111 and 112: támogatni, s hozzáteszi: „csaki
- Page 113 and 114: A család merevségével, archaizmu
- Page 115 and 116:
viselkedik, aki még mestere hangj
- Page 117 and 118:
A választás kérdése: a legitimi
- Page 119 and 120:
ebben a perspektívában nyeri el t
- Page 121 and 122:
értelemben, hogy az érdekcsoporto
- Page 123 and 124:
természetesen azzal járt, hogy mi
- Page 125 and 126:
kínálniuk, amelyek hatással vann
- Page 127 and 128:
gusok olvasnák egymás műveit, az
- Page 129 and 130:
Abner CohenPolitikai antropológia:
- Page 131 and 132:
A monográfiák áttekintése megmu
- Page 133 and 134:
szokásai, az ősökhöz kapcsolód
- Page 135 and 136:
Azon a misztifikáción keresztül
- Page 137 and 138:
irányítanak. A szimbólumok nem a
- Page 139 and 140:
készleteket, laza szövetségeket
- Page 141 and 142:
dinamikája által (lásd Evans-Pri
- Page 143 and 144:
mányozása után láthatjuk, hogy
- Page 145 and 146:
amelyek vizsgálatunk fő tárgyát
- Page 147 and 148:
ETNICITÁS, ETNO-KONFLIKTUSOK147
- Page 149 and 150:
A két világháború közötti Kel
- Page 151 and 152:
abháziai nem grúz lakosokra. 1993
- Page 153 and 154:
Konfliktusok az autonómiahierarchi
- Page 155 and 156:
1994-ben éppen egy kaukázusi konf
- Page 157 and 158:
elejének ausztromarxista kulturál
- Page 159 and 160:
foghatóvá válására. Az asszony
- Page 161 and 162:
telenségét” vádolják. A vágy
- Page 163 and 164:
úcsú a sportoktól és a marhaál
- Page 165 and 166:
KonklúzióMielőtt megpróbálnán
- Page 167 and 168:
Rodney Needham„Incesztus”: a ro
- Page 169 and 170:
Mindehhez még hozzájön, hogy van
- Page 171 and 172:
P. KloosA nem-nyugati társadalmak
- Page 173 and 174:
kell felfogni: egy diszciplínahalm
- Page 175 and 176:
politikatudományt, oktatási rends
- Page 177 and 178:
Szóba került azonban mindkét leh
- Page 179 and 180:
abból, hogy Hollandia érdekelt vo
- Page 181 and 182:
elfelejtődött a kapitalista töme
- Page 183 and 184:
amely magában foglalta a paraszti
- Page 185 and 186:
meg, a tömeg média úgy tűnhet e
- Page 187 and 188:
példák) a populáris emlékezet e
- Page 189 and 190:
vagy televízió. A térkép éjsza