intézményt, melynek részei. Így tekintve a problémára: annyi különböző incesztus-tiltáslétezik, ahány társadalmi rendszert el tudunk különíteni.A második dolog: hogy az incesztus-tiltások részben morális kényszerek; eredendő etikaidoktrínák kifejeződései, akár így van, akár nem, van egy különös érzelmi minőségük (ezvalami, ami kétlem, hogy általános velejárója lenne), van kulturális jelentésük, amit semmilyenésszerű magyarázási kísérlet nem hagyhat figyelmen kívül.E felhangok közül néhány látható azokban a nagyon különböző szavakban, melyekre azetnográfusok az angol incest szót fordítják. Kezdjük a szóval magával, ne kezeljük úgy, mint aszociál-antropológia egy kvázi-technikai kifejezését, hanem nyelvészetileg, mint egy kulturálishagyomány egy figyelemre méltó bizonyságát. A latin castum szóból ered és a latin eredetűszavak családjába tartozik, (az angolban: chaste = nem részt venni helytelen vagy törvénytelenszexuális tevékenységben) ugyanazt a tövet találjuk pl. a franciában (inceste), az olaszban(incesto) vagy a spanyolban (incesto) stb. Ez aláhúzza, nyomatékosítja, hogy az angolban, úgytűnik, az incesztus egy támadás a tisztaság és az erkölcsi megfelelés ellen. A német nyelvcsaládbatartozó nyelvekben egy erős ellentét mutatható ki. Találhatunk idevágó szavakat,mint a német Blutschande, a holland bloedschande, a norvég blødskande stb. Ezen kifejezésekmindegyike a ‘blood’ (=vér) és a ‘shame’ (=szégyen) jelentésű szavakból tevődik össze.Impliciten tartalmazzák azt az elgondolást, hogy - úgy tűnik - nem az a bűn, ha a tisztaságellen vétkezünk, hanem a nyilvános megszégyenülés a rokonsági kapcsolatok ellen intézetttámadás miatt, amelyekről azt tartjuk, más források alapján, hogy a vér közössége. Továbbá,távol az európai hagyományoktól, a kínai kifejezés a luan lun egy sokkal társadalmibb,közösségibb nézőpontot foglal magába. A ‘disorder’ (=rendetlenség) és a ‘social relationship’(=társadalmi kapcsolat) (jelentése még: fajta, osztály, rend, gyakoriság) írásjelekből áll (amegadott sorrendben). A klasszikus kínai politikai elgondolás szerint az állam stabilitása az‘öt kapcsolat’-tól (wu lun) függ: uralkodó/alattvaló, apa/fia, fiatalabb/és idősebb fivér,férj/feleség, barát/barát. A bűn ebben az esetben egy törvényes és morális rend megzavarásátjelenti, nevezetesen az előbbi ‘státuszok’ megzavarását. Végül: egy további, kulturálisaneltérő példa, vegyük az indonéz ‘sumbang’ szót, amely ilyen vagy olyan formában (pl.suvang) a szigetek többségén megtalálható. A sumbang-ot általában, mint incesztuózust fordítják,de szintén jelent nem megfelelőt és undorítót, visszataszítót is. A társadalom irányábanáltalában arra utal, ami bűn(ös), mivel helytelen vagy nem megfelelő. A tiltott szexuálisegyüttlét csak egyike ezeknek a nem megfelelő viselkedéseknek. A sumbang nemcsak azincesztust fedi le, hanem a (sima) házasságtörést is. De a kártyában vagy más játékokbantörténő csalás is sumbang. A szónak ezen felül van még fontos esztétikai jelentése is. Aszexuálisan rossz és az esztétikailag sokkoló közti kapcsolat egy a növénytermesztésből vett‘hasonlattal’ világítható meg: a beoltott fa, ami kétféle virágot hoz, az egy ‘pokok sumbang’.Érzékletesen a szó arra utal, ami deformált, diszharmonikus, vagy amiben nincs egyetértés.Egy ember hangja is lehet sumbang, kellemetlen a fülnek; mindennapi tárgyak (például egyösszetört sakktábla) is lehetnek sumbang-ok (≈ amire rossz ránézni). Így hát az incesztus valóbanjelölhető ezzel a szóval, de hiba volna egy etnográfustól a sumbang-ot egyszerűen azangol incesztre fordítani.Ezen a négy nyelvészeti területen, az etimológiai jelzések vagy a jelenlegi használati módoknagy (jelentésbeli) változatosságot mutatnak, amit nem vehetünk egy kalap alá, mint azincesztus tiltásának (szemantikai) komponenseit.168
Mindehhez még hozzájön, hogy vannak kultúrák, melyekben nincs határozott kifejezés azincesztusra. Az ötödik századi Athénban nemcsak, hogy nyelvi megfelelője nem volt, hanemhiányzott a törvény is, melyet alkalmaztak, vagy alkalmazhattak volna az ily módon vétkezőkellen (Harrison 1968:22).A fentiek alapján nyilvánvaló, hogy az incesztus tiltása nem azonos társadalmi jelenségeketfoglal magában. A legtöbb, amit kijelenthetünk, hogy jellemzően tartalmaznak bizonyosminimális tiltásokat, pl. a szexuális intimitást anya és fia között. Ez valóban egy vitathatatlanuluniverzális tiltás, de be kell vallanunk, mégsem bizonyítja az elgondolást, mely szerintezek a feltehetőleg általános (közös) vonások azok, melyek alapvetően definiálják (leírják) azincesztust. Ez egy feltevés, ami azt sugallja, hogy a tiltás különböző mintázatai, kiterjesztéseiegy bizonyos alap-szabályozásnak. Ezért írja Murdock, hogy az incesztus tabuk és azexogámia megszorításai (korlátozásai), legyenek bármifélék is, a családon belüli szülő-gyerekill. fivér-nővér közti szexuális kapcsolat tabuinak kiterjesztései (1949:284). Ez természetesennem egy logikus következtetés, se nem megalapozott tény, de jelzi az incesztusról valókezdeti elgondolás hibáját. Nehézségek származnak még az érvénytelen osztályozásból éskülönösen az általánosságok utáni határtalan vágyból.Nyilvánvalóan egy teljesen más megoldást kell találnunk az incesztus problémájára. Egystrukturális elgondolás valószínűleg nem megfelelő, mivel nem mutatható ki hasonlóságminden ismert tiltás közt. Egy a logikai lehetőségeken át történő formális megközelítési mód(mint az eredet elgondolásának új interpretációi) sem tűnik megfelelőnek, mivel nincsenekmaguktól értetődő vagy készen rendelkezésre álló premisszák. Végül nem kellene redukcióvalsem élni, mivel az incesztusra vonatkozó antropológiai magyarázatok többsége pontosan ezttette, és nem működtek. Úgy tűnik a tények megértésének egy teljesen új módját kellmegtalálnunk.Mielőtt megtennénk, röviden pontosítjuk a helyzetet. Minden kultúra tiltásai a szabályok egykoherens, de változatos készletét adják; a szabályok körültekintő (kontextuális) magyarázatamegköveteli a történelem, nyelv, erkölcsi elgondolások és sok egyéb összetevő „használatát”.A tiltások különböző készletei így tehát nem képeznek egységes csoportot (osztályt), amelylehetővé tenné az egységes magyarázatot; az egyik társadalom által használt szabályokfunkcionális és szemantikus (jelentésbeli) magyarázatait egy másik közösségben lehet, hogyegyáltalán nem is alkalmazzák.Itt van tehát az incesztus-teóriával kapcsolatos érvek egy lehetséges sora.1. Minden esetben explicit szabályokkal foglalkozunk, azaz olyanokkal, melyeknek van valamilyenmegjelenési formája a közösségben. Lehetséges, hogy ezeknek a szabályoknak vanérzelmi összetevőjük is, és minden általunk ismertnek az alapja valamely ösztön vagy pszichikaijellemző, de vizsgálódásainkban csak társadalmi tényekként kezelhetjük őket.2. A szabályoknak per definicionem a nők megközelíthetőségével kell foglalkozni.3. A nők társadalmi értéket képviselnek; számos népcsoport ill. néhány antropológus véleményeszerint ők képviselik a fő értéket.4. A társadalmilag elismert értékek elérhetősége, hozzáférhetősége mindig társadalmilag szabályozott.5. Szabályok írják le, mit szabad és mit tilos.169
- Page 1 and 2:
OKTATÁSI SEGÉDANYAGELTE BTK KULTU
- Page 3 and 4:
TARTALOMELŐSZÓ A „POLITIKAI ANT
- Page 5 and 6:
hatalmi döntésekben és a politik
- Page 7 and 8:
kiontott vér és emberélet az ere
- Page 9 and 10:
Mark MünzelGenocídium, etnocídiu
- Page 11 and 12:
ellen mentek. A harcosok erősen k
- Page 13 and 14:
használtak, a Fehérektől követk
- Page 15 and 16:
an, és hogy az indiánok szószól
- Page 17 and 18:
A kiutat a francia etnológus Rober
- Page 19 and 20:
A politikával való kapcsolat rés
- Page 21 and 22:
JAULIN, ROBERT Gens du soi, gens de
- Page 23 and 24:
1. ábra: a yaghanok élettere Dél
- Page 25 and 26:
A yagnanok gyakorlatilag kenuikban
- Page 27 and 28:
nok között éltek, tagadják a ka
- Page 29 and 30:
A yaghanok számos szellemben és i
- Page 31 and 32:
érkezett meg a Tűzföldre és pá
- Page 33 and 34:
közösségé. Azért cselekedtünk
- Page 35 and 36:
az áldozat rokonai harci jeleket f
- Page 37 and 38:
Otto Zerries:A trópusi őserdők n
- Page 39 and 40:
Az Orinoco felső folyásánál él
- Page 41 and 42:
Szerkesztői jegyzet:A tanulmányt
- Page 43 and 44:
eleje óta jórészt semmi sem tör
- Page 45 and 46:
századforduló környékén elsők
- Page 47 and 48:
nem szűnt meg teljesen a velem sze
- Page 49 and 50:
iszlámmal (Boland 1971: 35, 36).
- Page 51 and 52:
létre, ami a mezőgazdaságnak, a
- Page 53 and 54:
állam ősidőktől fogva úgy isme
- Page 55 and 56:
Az általános köz- és magánisko
- Page 57 and 58:
A szabályzat alapján a Sarekat Is
- Page 59 and 60:
Egy harmadik ok, amiért a B osztag
- Page 61 and 62:
Muzulmánok Szövetségébe. Radik
- Page 63 and 64:
maradt, nem maradt más a D.I. szá
- Page 65 and 66:
Ezért nagy, ha nem fatális téved
- Page 67 and 68:
Horikoshi, H. 1975. The Dar ul-Isla
- Page 69 and 70:
KORAI ÁLLAM ÉS/VAGY ETNIKUM69
- Page 71 and 72:
De a kedék országa maga is egy na
- Page 73 and 74:
- a kede főváros, Muregi. Házai
- Page 75 and 76:
utolsóval kapcsolatban pedig látt
- Page 77 and 78:
A gyarmatok közigazgatásaA követ
- Page 79 and 80:
A brit idők előtti Nupéban a tö
- Page 81 and 82:
Autonómiájuk utolsó maradványa
- Page 83 and 84:
Idahba, abba az országba, amelynek
- Page 85 and 86:
élet már nem egy kis csoport ural
- Page 87 and 88:
8). Mivel jól ismerik a folyót, s
- Page 89 and 90:
TED C. LEWELLENAz állam evolúció
- Page 91 and 92:
„Belső konfliktus”-teóriaAz a
- Page 93 and 94:
területeken mindig lehetett talál
- Page 95 and 96:
öntözés, a teraszok létrehozás
- Page 97 and 98:
emberi társadalomban. „Mindenhol
- Page 99 and 100:
létrehozni a politikai hierarchia
- Page 101 and 102:
alább két alapvető réteget vagy
- Page 103 and 104:
Service, Elman R. 1975. Origins of
- Page 105 and 106:
jelenség létfeltételeit, valamin
- Page 107 and 108:
talan cselekvések sorozata, melyet
- Page 109 and 110:
A tartam és a hatalom viszonyának
- Page 111 and 112:
támogatni, s hozzáteszi: „csaki
- Page 113 and 114:
A család merevségével, archaizmu
- Page 115 and 116:
viselkedik, aki még mestere hangj
- Page 117 and 118: A választás kérdése: a legitimi
- Page 119 and 120: ebben a perspektívában nyeri el t
- Page 121 and 122: értelemben, hogy az érdekcsoporto
- Page 123 and 124: természetesen azzal járt, hogy mi
- Page 125 and 126: kínálniuk, amelyek hatással vann
- Page 127 and 128: gusok olvasnák egymás műveit, az
- Page 129 and 130: Abner CohenPolitikai antropológia:
- Page 131 and 132: A monográfiák áttekintése megmu
- Page 133 and 134: szokásai, az ősökhöz kapcsolód
- Page 135 and 136: Azon a misztifikáción keresztül
- Page 137 and 138: irányítanak. A szimbólumok nem a
- Page 139 and 140: készleteket, laza szövetségeket
- Page 141 and 142: dinamikája által (lásd Evans-Pri
- Page 143 and 144: mányozása után láthatjuk, hogy
- Page 145 and 146: amelyek vizsgálatunk fő tárgyát
- Page 147 and 148: ETNICITÁS, ETNO-KONFLIKTUSOK147
- Page 149 and 150: A két világháború közötti Kel
- Page 151 and 152: abháziai nem grúz lakosokra. 1993
- Page 153 and 154: Konfliktusok az autonómiahierarchi
- Page 155 and 156: 1994-ben éppen egy kaukázusi konf
- Page 157 and 158: elejének ausztromarxista kulturál
- Page 159 and 160: foghatóvá válására. Az asszony
- Page 161 and 162: telenségét” vádolják. A vágy
- Page 163 and 164: úcsú a sportoktól és a marhaál
- Page 165 and 166: KonklúzióMielőtt megpróbálnán
- Page 167: Rodney Needham„Incesztus”: a ro
- Page 171 and 172: P. KloosA nem-nyugati társadalmak
- Page 173 and 174: kell felfogni: egy diszciplínahalm
- Page 175 and 176: politikatudományt, oktatási rends
- Page 177 and 178: Szóba került azonban mindkét leh
- Page 179 and 180: abból, hogy Hollandia érdekelt vo
- Page 181 and 182: elfelejtődött a kapitalista töme
- Page 183 and 184: amely magában foglalta a paraszti
- Page 185 and 186: meg, a tömeg média úgy tűnhet e
- Page 187 and 188: példák) a populáris emlékezet e
- Page 189 and 190: vagy televízió. A térkép éjsza