Politikai antropológiai források - MEK

vagy televízió. A térkép éjszakai mert a terepet még mindig láthatóvá kell tenni. Jelen tanulmányarra törekszik, hogy megnyissa és felfedezze ezt az új terepet azáltal hogy felvázolja atörténelmet, néprajzot, szociológiát, irodalom kritikát, és kommunikációelméletet. Korábbanezen körben a szintézisre nem történt kísérlet, és reméljük, hogy az általunk hagyott résekösztönzően hatnak majd a jövőbeni munkákra.E könyvben a leíró anyaga második fejezetben koncentrálódik, ahol különböző populáriskultúrák példáinak sora kínálkozik. Ezek megmutatnak valamit a Latin-Amerikában fellelhetőkultúrák gazdag változatosságából, azokból a változásokból, amelyeken ezek a huszadikszázadban keresztül mentek. Lehetetlen lett volna felölelni minden országot és földrajzi térséget.Nem vettük tanulmányunk tárgyául a határ kultúra rendkívül fontos jelenségét, amelybenaz Egyesült Államokba emigrálók leleményes válaszokat alakítanak ki saját tapasztalataikra.Ámbátor azok a területek, amelyek végül is belekerültek, ezt azért tehették mertsajátságos módon példaértékűek. A másik három fejezet esszé formájú, amelyek felfedezik aLatin-Amerikában folyó a populáris kultúra tudományában fellépő általános kérdéseket: annaktörténelmét, politika általi kisajátításának módjait, és a magas kultúrához való kapcsolatait.Az első fejezet megadja a kontinuitások és diszkontinuitások történeti szemléletét, amelyeknyomot hagytak a populáris kultúrákon a spanyol és portugál hódítás idejétől a huszadikszázad első feléig. Időrendileg a harmadik fejezet ott kezd ahol az első abbahagyta, és arratörekszik hogy nyomon kövesse a populáris kultúrákból, a huszadik században, a populistapolitikai mozgalmak által kivont számukra hasznos dolgokat. Az utolsó fejezet próbára teszi apopuláris és magas kultúra megkülönböztetésének érvényességét és megvizsgálja a populáriskultúra által játszott szerepet néhány nagy huszadik századi író munkásságában.Forrás: VERSO, London New York 1991189