12.07.2015 Views

Politikai antropológiai források - MEK

Politikai antropológiai források - MEK

Politikai antropológiai források - MEK

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

Az Orinoco felső folyásánál élő waikáktól délre és északra telepedtek le - néhány, afejlődésben visszamaradottabb yanomami csoporton kívül - más csoportok is, akik nagyobbmértékben foglalkoznak a manióka-termesztéssel, kéregsajkát (piroga) vagy egyszemélyeskenut készítenek, ferdetetős kunyhóban élnek és nagytekintélyű öröklődő vezetőik vannak.A Mato Grosso északnyugati vidéken, a déli szélesség 11-14° és a nyugati hosszúság 58°-61°között él egy primitív nép öt csoportja, akiket nambikvarának neveztek el a szomszédos tupínevű népek és ma kb. 1500 főt számlálnak.A száraz évszakban a nambikvarák nomád, vadász-gyűjtögető életmódot folytatnak aszavannán; az esős évszakban letelepült földművelőkké válnak és a folyók mentén galériaerdőkfelégetésével nyerik földjeiket, édes és keserű maniókát, különböző kukoricákat, gyapototés dohányt termesztenek. A férfiak az íjon kívül varsát, mérget használnak a halászathoz.Lakóhelyeik a száraz évszakban egyszerű spanyolfalak, az esős évszakban méhkaptár alakúkunyhók, amelyek néha igen nagy méretűek; a fekvőhely mindkét esetben a puszta föld,ugyanis nincs függőágyuk, ahogy csónakjuk sincs. Férfiak készítik a harang alakú, nagyhatszög kötésű szállítókosarakat és szövik a keskeny szalagokat vagy gyapotszíjakat. EgyStrychnos-féle cserje gyökeréből vonnak ki egy rendkívül hatásos mérget, amit a nyilakhozhasználnak; néhány csoportnál ez a főnök feladata, aki gyakran azonos a sámánnal, és főleg akeleti nambikvaráknál igen fontos funkciója van a közösség szívében: azonossá válik atapírral, amit a legerősebb földi állatnak tartanak. A főnökkel és a kultúrhérosszal kapcsolatbanállnak a szent furulyák, amiken egy különleges kunyhóban játszanak a termés begyűjtéseidején, a nőktől távol. Étellel-itallal kínálják az állandóan jelenlevőknek tartott ősöket, amibizonyosan a közeli aruaca nyelvű paresíktől származó vonás. A legfőbb isteni megnyilvánulásnaka mennydörgést tekintik, amivel a sámán látomás útján személyes kapcsolatbakerülhet. A halált összekapcsolják egy mitikus lény (atasu) megjelenésével, ami egy jaguárkülsejét öltheti magára.A kelet-bolíviai mélyföld érintetlen erdeiben élnek szétszórt hordákban a sirionok, akik egyarchaikus nép maradványait képezik, és egy tupí nyelvet beszélnek, amely a szomszédosguarayúkéval szoros rokonságban áll. A sirionok a száraz évszak végén felégetéssel készítikelő földjeiket, ahol kukoricát, édes maniókát, dohányt és gyapotot termesztenek, ez utóbbitfőleg a gyermekszállító zsákok készítéséhez használják. De a termés éréséig és az egészelkövetkező időszakban visszatérnek a nomád életmódhoz, a nők által gyűjtögetett pálmarügyekkel,vadon termő gyümölcsökkel, és főleg vadhússal táplálkoznak, amit a férfiakejtenek el íjaikkal - melyek a világon a legnagyobbak, a három métert is elérhetik -, ésmindezt nagy matrilineáris családszervezetük tagjai között osztják szét. A lakhelyek rudakbólállnak, amiket egy vagy több fához rögzítenek és pálmalevelekkel (Attalea sp.) fednek, s arudakra akasztják az ugyanennek a növénynek kötöző rostjából készülő függőágyaikat. Néhaezek az egyszerű kunyhók igen nagy méretűek is lehetnek, elszállásolhatnak egy egész hordátis, amit különböző rokoncsaládok alkotnak, és ami egy korlátozott hatalmú vezető befolyásaalatt áll. Nincs semmiféle csónakjuk: a vízfolyásokon kezdetleges liánhidakkal kelnek át.Holmijukat pálmalevelekből font egyszerű szállítókosarakban a vállukon viszik. Kerámiájukeléggé kezdetleges, rövid agyagpipákat foglal magába. Eszközeik között, az ásóboton kívülmegtalálható ugyanaz a kés, aminek éle rágcsáló fogából készült, majomcsont nyéllel ellátottés ami sok őserdei nomád csoport jellegzetessége.Nagyon fontosak a vadászatot engesztelő rituális szertartások: a sirionok a vadászút előtt egyhajnali éneket szentelnek a vadnak, hogy odacsalogassák, és megőrzik koponyáját valamint amegölt állat más részeit azzal a szándékkal, hogy megbékítsék őket. Az egyetlen szertartásosünnepük is (Hidai idakwa), amelyen a résztvevők átszúrják karjukat, hogy vér csorduljonbelőle, főként arra szolgál, hogy a vadászat sikerességét biztosítsák. A gyermek születésekor39

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!