magukra használnak. Mintegy 20 ezer főre becsülik őket (Wilbert 1963), ez a legnépesebbtrópusi őserdei törzsi csoport, amelyre nem volt hatással más népek kultúrája. Szétszóródásiterületük központjában, az Orinoco felső folyásánál és baloldali mellékfolyóinál telepedett le ayanomamiknak a waika (gyilkosok) néven ismert csoportja; számos önálló helyi csoportraoszlanak, amelyek a legnagyobb politikai egységet alkotják és neveik, mint más yanomamikéis, „tedi”, „teri” vagy „tari” végződésűek, melynek jelentése nagyjából a spanyol pueblo fogalmánakfelel meg.Ma alapvető gazdasági tevékenységük a mezőgazdaság, azzal ellentétben, ahogy régebbimegfigyelőik állítják. Legfontosabb a banán termesztése (Musa paradisiaca normalis), atermesztés egyszerű volta miatt, ami a szomszédos karib csoportoktól származik, ahogy anyelvi emlékek is bizonyítják. A waikák mégis gyakran elhagyják ültetvényeiket és állandófalvaikat, hogy a régi zsákmányoló nomád életformához térjenek vissza a vadász és gyűjtögetőutakkal, amelyek akár hetekig is eltarthatnak. Ennek a népnek életszemlélete szerint avadászzsákmány a táplálkozás lényeges eleme: az erre használatos „ni” szó világosan összefügga „niai” szóval, ami azt jelenti, hogy „íjjal lőni”, s ez az egyetlen általuk alkalmazottfegyver. Viszont a gyakorlatban kevéssé eredményes a vadászat erdőikben, sokkal kevésbéfontos, mint a vadon termő gyümölcsök begyűjtése, amelyek közül a „pijiguao” pálmát(Guilielma gasipaes) termesztik is. A banán meghonosítása előtt ennek a pálmánakgyümölcsei - amelyek az év háromnegyedében megtalálhatók - alkották a waikák alapvetőnövényi táplálékát és még ma is jelentős fontosságúak januárban és februárban, a növény főérési időszakában. Erről kapta nevét (lasha) a nagy évenkénti ünnepség, amelyben társadalmiés vallási életük minden eleme egyesül, és egyúttal az eredeti vadász-gyűjtögető életformamegnyilvánulása is. A halászat teljesen másodrangú fontosságú, olyannyira, hogy awaikáknak, mint jellegzetes nomád gyalogosoknak, nincs is csónakjuk.Kalandozásaik során minden elemi család háromszög alapú kis kunyhót épít magának a fákközé. Ezektől különböznek a falvak tágasabb, négyszögletű kunyhói, de mindkét esetbenegyszerű lapos vagy ferde tetőt használnak. A falvakban a lakhelyek egymás mellett helyezkednekel egy tisztáson, ovális alakban, s befelé néznek. A falu különböző családi csoportokatfoglal magába, amelyek a régi nomád hordáknak felelnek meg, melyek széles körben rokoniviszonyba kerültek egymással, emiatt a helyi csoportok exogámiára törekszenek. Ha effajtaházasság nem jöhet létre békés úton, akkor a nők elrablásához folyamodnak alkalmi harcivezetők irányítása alatt, s ez gyakran válik különböző falvak lakosai közti fegyveres összecsapásokindító okává. A liánból készült függőágy ősibb a gyapothálósnál, amely aszomszédos karib népektől származik a növény termesztésével együtt. A félhengeresszállítókosarak és a tál alakú, lapított és gömbölyű kosarak sodrás-technikával készülnek, minta macúknál. Kerámiájuk a fazekak készítésére korlátozódik, amelyek kúpszerű alakúak, elégvastag falúak és törékenyek. Az eszközök és fegyverek főként fából és csontból készülnek;vágóeszközként egy fanyélre rögzített rágcsáló-fogat használnak. Fényűzési cikként kezelik adohányt, amelynek hamuval kevert és szívásra sodort leveleit az alsó ajak mögé helyezik.Nem ismerik a szeszes italokat. Ahhoz, hogy az állat- és növényfajok szellemeinek világával(hekula) kapcsolatba lépjenek azok, akik az orvos-varázsló teendőket látják el, szívószállal azarcukba szívnak egy, különböző növényi anyagokból (Myristacea, Piperacea, Mimosaacacioides, stb.) álló kábító hatású port, ami a lasha-ünnep egyik csúcspontját képezi, mint amuráknál is. Az ünnep során el is fogyasztanak egy banánlevest, amelyben a falu terénelégetett, előző évben elhunytak csontjainak hamvai vannak összekeverve. Minden yanomamiközös hite, hogy a halott lelke az égbe száll, az égi bíróhoz a máglya füstjével, miután újraegyesült az elhunyt másik lelkével, ami a földi létezése során alteregóként egy erdei állatbanöltött testet.38
Az Orinoco felső folyásánál élő waikáktól délre és északra telepedtek le - néhány, afejlődésben visszamaradottabb yanomami csoporton kívül - más csoportok is, akik nagyobbmértékben foglalkoznak a manióka-termesztéssel, kéregsajkát (piroga) vagy egyszemélyeskenut készítenek, ferdetetős kunyhóban élnek és nagytekintélyű öröklődő vezetőik vannak.A Mato Grosso északnyugati vidéken, a déli szélesség 11-14° és a nyugati hosszúság 58°-61°között él egy primitív nép öt csoportja, akiket nambikvarának neveztek el a szomszédos tupínevű népek és ma kb. 1500 főt számlálnak.A száraz évszakban a nambikvarák nomád, vadász-gyűjtögető életmódot folytatnak aszavannán; az esős évszakban letelepült földművelőkké válnak és a folyók mentén galériaerdőkfelégetésével nyerik földjeiket, édes és keserű maniókát, különböző kukoricákat, gyapototés dohányt termesztenek. A férfiak az íjon kívül varsát, mérget használnak a halászathoz.Lakóhelyeik a száraz évszakban egyszerű spanyolfalak, az esős évszakban méhkaptár alakúkunyhók, amelyek néha igen nagy méretűek; a fekvőhely mindkét esetben a puszta föld,ugyanis nincs függőágyuk, ahogy csónakjuk sincs. Férfiak készítik a harang alakú, nagyhatszög kötésű szállítókosarakat és szövik a keskeny szalagokat vagy gyapotszíjakat. EgyStrychnos-féle cserje gyökeréből vonnak ki egy rendkívül hatásos mérget, amit a nyilakhozhasználnak; néhány csoportnál ez a főnök feladata, aki gyakran azonos a sámánnal, és főleg akeleti nambikvaráknál igen fontos funkciója van a közösség szívében: azonossá válik atapírral, amit a legerősebb földi állatnak tartanak. A főnökkel és a kultúrhérosszal kapcsolatbanállnak a szent furulyák, amiken egy különleges kunyhóban játszanak a termés begyűjtéseidején, a nőktől távol. Étellel-itallal kínálják az állandóan jelenlevőknek tartott ősöket, amibizonyosan a közeli aruaca nyelvű paresíktől származó vonás. A legfőbb isteni megnyilvánulásnaka mennydörgést tekintik, amivel a sámán látomás útján személyes kapcsolatbakerülhet. A halált összekapcsolják egy mitikus lény (atasu) megjelenésével, ami egy jaguárkülsejét öltheti magára.A kelet-bolíviai mélyföld érintetlen erdeiben élnek szétszórt hordákban a sirionok, akik egyarchaikus nép maradványait képezik, és egy tupí nyelvet beszélnek, amely a szomszédosguarayúkéval szoros rokonságban áll. A sirionok a száraz évszak végén felégetéssel készítikelő földjeiket, ahol kukoricát, édes maniókát, dohányt és gyapotot termesztenek, ez utóbbitfőleg a gyermekszállító zsákok készítéséhez használják. De a termés éréséig és az egészelkövetkező időszakban visszatérnek a nomád életmódhoz, a nők által gyűjtögetett pálmarügyekkel,vadon termő gyümölcsökkel, és főleg vadhússal táplálkoznak, amit a férfiakejtenek el íjaikkal - melyek a világon a legnagyobbak, a három métert is elérhetik -, ésmindezt nagy matrilineáris családszervezetük tagjai között osztják szét. A lakhelyek rudakbólállnak, amiket egy vagy több fához rögzítenek és pálmalevelekkel (Attalea sp.) fednek, s arudakra akasztják az ugyanennek a növénynek kötöző rostjából készülő függőágyaikat. Néhaezek az egyszerű kunyhók igen nagy méretűek is lehetnek, elszállásolhatnak egy egész hordátis, amit különböző rokoncsaládok alkotnak, és ami egy korlátozott hatalmú vezető befolyásaalatt áll. Nincs semmiféle csónakjuk: a vízfolyásokon kezdetleges liánhidakkal kelnek át.Holmijukat pálmalevelekből font egyszerű szállítókosarakban a vállukon viszik. Kerámiájukeléggé kezdetleges, rövid agyagpipákat foglal magába. Eszközeik között, az ásóboton kívülmegtalálható ugyanaz a kés, aminek éle rágcsáló fogából készült, majomcsont nyéllel ellátottés ami sok őserdei nomád csoport jellegzetessége.Nagyon fontosak a vadászatot engesztelő rituális szertartások: a sirionok a vadászút előtt egyhajnali éneket szentelnek a vadnak, hogy odacsalogassák, és megőrzik koponyáját valamint amegölt állat más részeit azzal a szándékkal, hogy megbékítsék őket. Az egyetlen szertartásosünnepük is (Hidai idakwa), amelyen a résztvevők átszúrják karjukat, hogy vér csorduljonbelőle, főként arra szolgál, hogy a vadászat sikerességét biztosítsák. A gyermek születésekor39
- Page 1 and 2: OKTATÁSI SEGÉDANYAGELTE BTK KULTU
- Page 3 and 4: TARTALOMELŐSZÓ A „POLITIKAI ANT
- Page 5 and 6: hatalmi döntésekben és a politik
- Page 7 and 8: kiontott vér és emberélet az ere
- Page 9 and 10: Mark MünzelGenocídium, etnocídiu
- Page 11 and 12: ellen mentek. A harcosok erősen k
- Page 13 and 14: használtak, a Fehérektől követk
- Page 15 and 16: an, és hogy az indiánok szószól
- Page 17 and 18: A kiutat a francia etnológus Rober
- Page 19 and 20: A politikával való kapcsolat rés
- Page 21 and 22: JAULIN, ROBERT Gens du soi, gens de
- Page 23 and 24: 1. ábra: a yaghanok élettere Dél
- Page 25 and 26: A yagnanok gyakorlatilag kenuikban
- Page 27 and 28: nok között éltek, tagadják a ka
- Page 29 and 30: A yaghanok számos szellemben és i
- Page 31 and 32: érkezett meg a Tűzföldre és pá
- Page 33 and 34: közösségé. Azért cselekedtünk
- Page 35 and 36: az áldozat rokonai harci jeleket f
- Page 37: Otto Zerries:A trópusi őserdők n
- Page 41 and 42: Szerkesztői jegyzet:A tanulmányt
- Page 43 and 44: eleje óta jórészt semmi sem tör
- Page 45 and 46: századforduló környékén elsők
- Page 47 and 48: nem szűnt meg teljesen a velem sze
- Page 49 and 50: iszlámmal (Boland 1971: 35, 36).
- Page 51 and 52: létre, ami a mezőgazdaságnak, a
- Page 53 and 54: állam ősidőktől fogva úgy isme
- Page 55 and 56: Az általános köz- és magánisko
- Page 57 and 58: A szabályzat alapján a Sarekat Is
- Page 59 and 60: Egy harmadik ok, amiért a B osztag
- Page 61 and 62: Muzulmánok Szövetségébe. Radik
- Page 63 and 64: maradt, nem maradt más a D.I. szá
- Page 65 and 66: Ezért nagy, ha nem fatális téved
- Page 67 and 68: Horikoshi, H. 1975. The Dar ul-Isla
- Page 69 and 70: KORAI ÁLLAM ÉS/VAGY ETNIKUM69
- Page 71 and 72: De a kedék országa maga is egy na
- Page 73 and 74: - a kede főváros, Muregi. Házai
- Page 75 and 76: utolsóval kapcsolatban pedig látt
- Page 77 and 78: A gyarmatok közigazgatásaA követ
- Page 79 and 80: A brit idők előtti Nupéban a tö
- Page 81 and 82: Autonómiájuk utolsó maradványa
- Page 83 and 84: Idahba, abba az országba, amelynek
- Page 85 and 86: élet már nem egy kis csoport ural
- Page 87 and 88: 8). Mivel jól ismerik a folyót, s
- Page 89 and 90:
TED C. LEWELLENAz állam evolúció
- Page 91 and 92:
„Belső konfliktus”-teóriaAz a
- Page 93 and 94:
területeken mindig lehetett talál
- Page 95 and 96:
öntözés, a teraszok létrehozás
- Page 97 and 98:
emberi társadalomban. „Mindenhol
- Page 99 and 100:
létrehozni a politikai hierarchia
- Page 101 and 102:
alább két alapvető réteget vagy
- Page 103 and 104:
Service, Elman R. 1975. Origins of
- Page 105 and 106:
jelenség létfeltételeit, valamin
- Page 107 and 108:
talan cselekvések sorozata, melyet
- Page 109 and 110:
A tartam és a hatalom viszonyának
- Page 111 and 112:
támogatni, s hozzáteszi: „csaki
- Page 113 and 114:
A család merevségével, archaizmu
- Page 115 and 116:
viselkedik, aki még mestere hangj
- Page 117 and 118:
A választás kérdése: a legitimi
- Page 119 and 120:
ebben a perspektívában nyeri el t
- Page 121 and 122:
értelemben, hogy az érdekcsoporto
- Page 123 and 124:
természetesen azzal járt, hogy mi
- Page 125 and 126:
kínálniuk, amelyek hatással vann
- Page 127 and 128:
gusok olvasnák egymás műveit, az
- Page 129 and 130:
Abner CohenPolitikai antropológia:
- Page 131 and 132:
A monográfiák áttekintése megmu
- Page 133 and 134:
szokásai, az ősökhöz kapcsolód
- Page 135 and 136:
Azon a misztifikáción keresztül
- Page 137 and 138:
irányítanak. A szimbólumok nem a
- Page 139 and 140:
készleteket, laza szövetségeket
- Page 141 and 142:
dinamikája által (lásd Evans-Pri
- Page 143 and 144:
mányozása után láthatjuk, hogy
- Page 145 and 146:
amelyek vizsgálatunk fő tárgyát
- Page 147 and 148:
ETNICITÁS, ETNO-KONFLIKTUSOK147
- Page 149 and 150:
A két világháború közötti Kel
- Page 151 and 152:
abháziai nem grúz lakosokra. 1993
- Page 153 and 154:
Konfliktusok az autonómiahierarchi
- Page 155 and 156:
1994-ben éppen egy kaukázusi konf
- Page 157 and 158:
elejének ausztromarxista kulturál
- Page 159 and 160:
foghatóvá válására. Az asszony
- Page 161 and 162:
telenségét” vádolják. A vágy
- Page 163 and 164:
úcsú a sportoktól és a marhaál
- Page 165 and 166:
KonklúzióMielőtt megpróbálnán
- Page 167 and 168:
Rodney Needham„Incesztus”: a ro
- Page 169 and 170:
Mindehhez még hozzájön, hogy van
- Page 171 and 172:
P. KloosA nem-nyugati társadalmak
- Page 173 and 174:
kell felfogni: egy diszciplínahalm
- Page 175 and 176:
politikatudományt, oktatási rends
- Page 177 and 178:
Szóba került azonban mindkét leh
- Page 179 and 180:
abból, hogy Hollandia érdekelt vo
- Page 181 and 182:
elfelejtődött a kapitalista töme
- Page 183 and 184:
amely magában foglalta a paraszti
- Page 185 and 186:
meg, a tömeg média úgy tűnhet e
- Page 187 and 188:
példák) a populáris emlékezet e
- Page 189 and 190:
vagy televízió. A térkép éjsza