Politikai antropológiai források - MEK

maradt, nem maradt más a D.I. számára, mint hogy területeit kivonja a köztársasági kontrollalól, mint tette azt Kahar Muzakkar Dél-Sulawesiben és Daud Beureu’ Atjehben.Majdnem mindenki, akit Horikoshi 1973-ban meginterjúvolt, egyetértett azzal, hogy a DarulIszlám céljai igazságosak voltak, de az eszközök ellenkeztek a vallási tanokkal. Kartosuwirjoegy fontos tekintetben hibázott, miáltal a legtöbb faluközösséget maga ellen fordította.Engedett seregének - vagy már nem tudta többé kezében tartani a fejleményeket -, így ahelyzet nagymértékű mészárlássá alakult át: sok falut több alkalommal kifosztottak ésfelégettek, ezreket gyilkoltak meg és még többen menekültek a városokba. Az interjúalanyokazonban azt is elismerték, hogy Kartosuwirjo karizmája és agresszív karaktere nélkül,valamint azon képessége nélkül, hogy hűséges támogatókat szerezzen, a D.I. soha nem tudtavolna magát életben tartani.Mik voltak a Darul Iszlám létrejöttének okai 1948-ban? Abban a véletlen tényben keresendő-eaz ok, hogy egybeesett a köztársasági csapatok jelen nem léte és a felfegyverzett iszlámHezbollah és Sabili’llah egységek jelenléte ugyanazon a területen Preangerben, ahogy azt VanDijk javasolja (Van Dijk 1981:18-20)? Vagy inkább rejlik az ok abban a véletlen egybeesésben,hogy Preangerben már az előző század vége óta nagymértékű földkoncentráció alakultki, egy folyamat, mely az 1950-ben és 1951-ben bevezetett új bevételi adók által meggyorsult(Van Dijk 1981:372)? Történetileg a földbirtokos kiaik és középparasztok nyugtalansága éskritikája nem annyira a földkoncentráció ellen irányult, mint inkább az állam nevében, a helyihivatalnokapparátus, a szekulárisabb prijajik által bevezetett adók ellen, akik csak névlegesenvallották az iszlámot és a valóságban egyre inkább a luxus nyugati életmódhoz alkalmazkodtak.A földkoncentráció révén a már kisajátított földű parasztok mellett, a kevésbé módoskiaik és középparasztok egy része is feltehetőleg el fogja veszteni a földjét, mivel az újbevételi adót többé nem tudják majd megtermelni. Nagyon valószínű, hogy ezek a csoportokkerültek ellenállásba és legalábbis részben csatlakoztak a D.I.-hez.El lehet tűnődni azon, hogy a D.I.-mozgalom mélyebb okaiként nem az agrárstruktúra és aIszlám kapják többé a hangsúlyt, hanem a köztársasági hadsereg újraszervezése és a fiatalIndonéz állam formálásának folyamata.Ami az agrárstruktúra kérdését illeti, Van Dijk disszertációjának bevezetőjében kijelenti, hogykiindulópontja Wolf megjegyzése, mely szerint a föld státusz-attribúciójának megváltozása arokonsági csoport-tulajdonból magán-(eladható) tulajdonná, alapvető tényező a parasztlázadáshoz(Van Dijk 1981:8). Mégis csak az utolsó fejezetben tér vissza részletesen erre amagánosítási folyamatra. A földtulajdon koncentrációja és a Darul Iszlám megjelenése közöttikapcsolat tekintetében ismerteti Kahin elméletét, aki arra a konklúzióra jut, hogy a széleskörűnyugtalanságot - mely azáltal jött létre, hogy sok paraszt kölcsönök miatt a helyiföldesurak/pénzkölcsönzők javára elvesztette a földjét - a Darul Iszlám vezetők hasznosítottákés abból nagy mértékben ‘politikai tőkét’ kovácsoltak. Van Dijk megemlíti továbbá, hogyabban az időben létrejött egy csoport újdonsült földnélküli Preangerben, mégsem tárgyaljamélyebben ezt a kérdést (Van Dijk 1981:371-371; Kahin 1970:327, 328).Mégis a D.I. követők nyilván nem kizárólag földművesek voltak. Wertheim, ‘The forgottenones’ * c. cikkében leírja egy, a D.I.-vel kapcsolatos 1957-es személyes tapasztalatát, melyszerint Cibodas faluban a szegény földmunkások házait kifosztották és megrongálták, míg agazdag hadji házát megkímélték! (Wertheim 1984:50, 51). Horikoshi szintén rámutat, hogy ahelybeliek véleményével szemben, akik Kartosuwirjo követőit, mint hülyéket, kommunistákatés jávaiakat ábrázolják, a D.I. egészen másmilyen összeállítású volt. Sokan az úgynevezett* ‘Az elfelejtettek’ (a ford.)63