Az iszlám iskolarendszer az egyik tartóoszlop, melyen a helyi vallási vezetők szociálisstátusza nyugszik. Ezért a következőkben az iszlám oktatásügyet érintő állami politikáttárgyaljuk meg.Az iszlám oktatás megosztottságaAz előző fejezetben megvizsgáltuk a vallási vezetők és a régensnemzetség közötti kölcsönösházasságokkal létrehozott koalíciót. Ez a szövetség a gazdag családokkal és a helyinemességgel, úgy tűnik most is fennáll. Különösen Észak Preangerben, pesantren-alapításoksegítségével, a kiaik gyakran gazdag földbirtokosok az öröklött- vagy adományföldek révén.A tőke, amit ezekből a földekből nyernek, elsősorban arra szolgál, hogy a saját mecsetet,pesantrent, vagy madrasaht fenntartsák, mert az iszlám tan szerint ilyen célra nem lehet pénztkérni a közösségtől. Emellett gyakran üzleti tranzakciókba fektetik a pénzt. Manapság gyakranszükség kérdése, de a hagyományé is, a gazdasági függetlenség megőrzése. Ráadásul, agazdasági aktivitást a vallás jóváhagyja és bátorítja. Ichtiar, törekedni, megtartani, ezkötelesség is egy muzulmán számára, hogy lelkét megerősítse, tőkéjét mobilizálja éskeményen dolgozzon egy jobb pozícióért. Úgy illik, hogy a kiai gazdasági viselkedésévelpéldát mutasson a parasztok számára (Horikoshi 1976:220).Pontosan ez a gazdasági függetlenség az, ami a helyi oktatási intézményekkel rendelkezőfalusi szellemiségnek egy meglehetősen megtámadhatatlan erős pozíciót kölcsönzött az időksorán. <strong>Politikai</strong> rezsimek, gyarmatiak vagy posztgyarmatiak, ezért a mai napig alig tudtakhatást gyakorolni a falusi iszlámra. Ez oknál fogva külső nyomás, az állam részéről vagymáshonnan, könnyen nagyobb szolidaritáshoz és kölcsönös segítségadáshoz vezethet a kiaikközött és szintén megnövekedett támaszhoz a nép részéről a kiaik, mint az elnyomó autoritáselleni előharcosok irányába. Erről a következő fejezetben lesz szó.Úgy tűnik, a jelenlegi rezsim teljes mértékben tudatában van ennek a helyzetnek. Avalóságban az Új Rend rezsim megalakulásáig az iszlám oktatás összes intézménye, kezdve azegyszerű pengadjian Koran-on (imagyűlések), egészen a legnagyobb pesantrenekig, gazdaságilagteljesen független volt (Steenbrink 1974:101). Hogy jobban a kezükben tarthassák aziszlám oktatást, és ezzel nagyobb állami kontrollt gyakorolhassanak az iszlám fölött,manapság megkísérlik a hagyományos és a modern oktatás közötti szakadék áthidalását. Arezsim ösztönzi az iszlám értelmiséget, hogy továbbfejlesszék tudásukat nyugati oktatásiintézményekben, mivel ez táplálná a nyugat iránti és a technológiai megközelítések irántinagymérvű csodálatot, de azért is, mert ez arra is ösztönözne, hogy az iszlám értelmiségiekegy ‘objektívebb’ álláspontot tegyenek magukévá a vallás vonatkozásában, miáltal többmegértést tudnának tanúsítani abban a szükségszerűségben, hogy alkalmazkodjanak egyszekularizált modern világhoz (McVey 1983:208).Az oktatás területén a rezsim jelenleg egyfajta konvergencia-politikát igyekszik keresztülvinni,mely azonban az eszközökben és vallástanárokban meglévő hiány miatt késlekedik.1956. szeptember 1-én a vallásügyi minisztérium oktatásügyi osztálya kiadott egy jegyzéketIszlám Oktatás Indonéziában címmel, melyben a következő igazgatási irányvonalak voltakelőterjesztve:- vallásoktatás az általános köz- és magániskolákban;- túlnyomóan vallásos jellegű általános oktatás bevezetése és támogatása az iskolákban(madrasah);- iskolák létesítése a vallásoktatók és a vallási ítélethozók számára (Steenbrink 1974:30).54
Az általános köz- és magániskolákat, amint azokat eredetileg a holland kormányzat bevezette,‘sekolah-rendszernek’ nevezték. Ezek mellett már a 20-as évektől létezett a madrasahrendszer(Steenbrink 1974:80). A fönt említett jegyzékből komoly munka lett. Ez formáljamost a jelenlegi valláspolitika alapjait, arra irányulva, hogy megszüntesse a különbséget a kétrendszer között. Az első rendszerbe annyi vallásoktatást kellene beépíteni, amennyit csaklehetséges, míg a másodikba minél több általános tantárgyat. Ezzel a konvergencia-politikávalkísérlik meg a két egymástól különváló rendszert, nevezetesen a szekuláris és a vallásosirányvonalat ismét egy egységgé összeolvasztani.Feltűnő, hogy a pesantren-rendszert ebben a jegyzékben egyáltalán meg sem említik. Aminisztérium mindössze a madrasah-oktatás irányába történő modernizálásra ösztönöz.Kitűnik ebből a minisztérium erőtlensége, hogy képtelen hatással lenni a pesantrenekre,melyek egyszerűen a kiaik tulajdonát képezik? Vagy csak a falusi iszlám lekicsinylőalulbecsülését fejezi ez ki, amit gyakran illetnek a ‘kolot’, azaz ‘régimódi’ kifejezéssel a szólekicsinylő ‘fejletlen’ értelmében.Néhány év óta erős tendencia van jelen a pesantren-oktatás modernizálása érdekében, de„saját módon”. Egy jelentős személy e tekintetben Abdurrahman Wahid, aki jelenleg az N.U.(Nahdatul Ulama) vezetőségének tagja. A kérdés az marad, hogy hogyan kell interpretálni ezta ‘saját módot’ - a Nyugat felé irányultságot, vagy inkább a Közép-Kelet felé orientálódástjelzi?Ebben az összefüggésben még egy feltűnő jelenség van: az N.U. úgy tűnik, részben AbdurrahmanWahid erőfeszítéseinek köszönhetően, a 70-es évektől kezdődően megszabadította magáta szociális konzervativizmussal és a falusi Jávával való azonosulástól. Ez a szervezet gyorsannő, mivel a vidéki és városi elégedetlenek egyaránt csatlakoznak hozzá. Ruth McVey szerint afiatal muzulmán értelmiség számára pontosan abban rejlik az iszlám intézmények vonzereje,hogy ezek mások, mint amit a jelenlegi indonéz uralkodók korrupciójának és az értelmiségelárulásának tekintenek, ami a kapitalista fejlődés szociális terheit és a nyugat materializmusát,vonja maga után (McVey 1983:211).Akárhogy is van, abban az esetben, ha az állam jelenlegi konvergencia-politikáját helyiszinten is keresztülviszik a több szekuláris és kevesebb vallásoktatás irányába, az egyszerkönnyen fonák hatáshoz vezethet. Mint említettem, az oktatás egy azon pillérek közül,melyeken a helyi vallási vezetők szociális státusza nyugszik. Az ulamák a mecset, amadrasah, a pesantren és a középiskola funkcionáriusai. Mivel minden muzulmán, jelenesetben egy falusi, aki magát az umma tagjának tekinti, santri-diák vagy ulama, napontaötször imádkozik és mivel a vallási oktatás a madrasah-ban folyik, a madrasah és a mecset avidéki közösségekben az iszlám intézményeinek a magját alkotják. A madrasah az a hely,ahol a falu felnőttjei és gyerekei a vallási doktrínákat tanulmányozzák és személyes oktatástkapnak az ulamától. A heti imagyakorlatokra az asszonyok az ulamák házaiban ételeketkészítenek a vendégek és a nap szónokai számára, míg a fiatalok előkészítik a hangszórókat,gyékényeket fektetnek a madrasah padlójára és kitakarítják a kertet (Horikoshi 1976:236).Úgy tűnik a madrasah többféle szociális funkciót is betölt.Hogy valamelyest betekintést nyújtsunk a vallásos oktatás kiterjedtségébe, bemutatunk ittnéhány adatot Garut körzetére vonatkozóan. 1973-ban 32 P.G.A. (Pendidikan Guru Agama,középszintű oktatási intézmény a vallásoktatók számára), 5 P.G.A.A. (Pendidikan GuruAgama Atas, felsőszintű oktatási intézmény a vallásoktatók számára) és egy I.A.I.N. (InstitutAgama Islam Negeri, az iszlám nemzeti intézménye) volt itt. A magán és informálisszektorban 262 madrasah létezett a felsőbb oktatás számára, 273 kezdő osztály volt, 20355
- Page 1 and 2:
OKTATÁSI SEGÉDANYAGELTE BTK KULTU
- Page 3 and 4: TARTALOMELŐSZÓ A „POLITIKAI ANT
- Page 5 and 6: hatalmi döntésekben és a politik
- Page 7 and 8: kiontott vér és emberélet az ere
- Page 9 and 10: Mark MünzelGenocídium, etnocídiu
- Page 11 and 12: ellen mentek. A harcosok erősen k
- Page 13 and 14: használtak, a Fehérektől követk
- Page 15 and 16: an, és hogy az indiánok szószól
- Page 17 and 18: A kiutat a francia etnológus Rober
- Page 19 and 20: A politikával való kapcsolat rés
- Page 21 and 22: JAULIN, ROBERT Gens du soi, gens de
- Page 23 and 24: 1. ábra: a yaghanok élettere Dél
- Page 25 and 26: A yagnanok gyakorlatilag kenuikban
- Page 27 and 28: nok között éltek, tagadják a ka
- Page 29 and 30: A yaghanok számos szellemben és i
- Page 31 and 32: érkezett meg a Tűzföldre és pá
- Page 33 and 34: közösségé. Azért cselekedtünk
- Page 35 and 36: az áldozat rokonai harci jeleket f
- Page 37 and 38: Otto Zerries:A trópusi őserdők n
- Page 39 and 40: Az Orinoco felső folyásánál él
- Page 41 and 42: Szerkesztői jegyzet:A tanulmányt
- Page 43 and 44: eleje óta jórészt semmi sem tör
- Page 45 and 46: századforduló környékén elsők
- Page 47 and 48: nem szűnt meg teljesen a velem sze
- Page 49 and 50: iszlámmal (Boland 1971: 35, 36).
- Page 51 and 52: létre, ami a mezőgazdaságnak, a
- Page 53: állam ősidőktől fogva úgy isme
- Page 57 and 58: A szabályzat alapján a Sarekat Is
- Page 59 and 60: Egy harmadik ok, amiért a B osztag
- Page 61 and 62: Muzulmánok Szövetségébe. Radik
- Page 63 and 64: maradt, nem maradt más a D.I. szá
- Page 65 and 66: Ezért nagy, ha nem fatális téved
- Page 67 and 68: Horikoshi, H. 1975. The Dar ul-Isla
- Page 69 and 70: KORAI ÁLLAM ÉS/VAGY ETNIKUM69
- Page 71 and 72: De a kedék országa maga is egy na
- Page 73 and 74: - a kede főváros, Muregi. Házai
- Page 75 and 76: utolsóval kapcsolatban pedig látt
- Page 77 and 78: A gyarmatok közigazgatásaA követ
- Page 79 and 80: A brit idők előtti Nupéban a tö
- Page 81 and 82: Autonómiájuk utolsó maradványa
- Page 83 and 84: Idahba, abba az országba, amelynek
- Page 85 and 86: élet már nem egy kis csoport ural
- Page 87 and 88: 8). Mivel jól ismerik a folyót, s
- Page 89 and 90: TED C. LEWELLENAz állam evolúció
- Page 91 and 92: „Belső konfliktus”-teóriaAz a
- Page 93 and 94: területeken mindig lehetett talál
- Page 95 and 96: öntözés, a teraszok létrehozás
- Page 97 and 98: emberi társadalomban. „Mindenhol
- Page 99 and 100: létrehozni a politikai hierarchia
- Page 101 and 102: alább két alapvető réteget vagy
- Page 103 and 104: Service, Elman R. 1975. Origins of
- Page 105 and 106:
jelenség létfeltételeit, valamin
- Page 107 and 108:
talan cselekvések sorozata, melyet
- Page 109 and 110:
A tartam és a hatalom viszonyának
- Page 111 and 112:
támogatni, s hozzáteszi: „csaki
- Page 113 and 114:
A család merevségével, archaizmu
- Page 115 and 116:
viselkedik, aki még mestere hangj
- Page 117 and 118:
A választás kérdése: a legitimi
- Page 119 and 120:
ebben a perspektívában nyeri el t
- Page 121 and 122:
értelemben, hogy az érdekcsoporto
- Page 123 and 124:
természetesen azzal járt, hogy mi
- Page 125 and 126:
kínálniuk, amelyek hatással vann
- Page 127 and 128:
gusok olvasnák egymás műveit, az
- Page 129 and 130:
Abner CohenPolitikai antropológia:
- Page 131 and 132:
A monográfiák áttekintése megmu
- Page 133 and 134:
szokásai, az ősökhöz kapcsolód
- Page 135 and 136:
Azon a misztifikáción keresztül
- Page 137 and 138:
irányítanak. A szimbólumok nem a
- Page 139 and 140:
készleteket, laza szövetségeket
- Page 141 and 142:
dinamikája által (lásd Evans-Pri
- Page 143 and 144:
mányozása után láthatjuk, hogy
- Page 145 and 146:
amelyek vizsgálatunk fő tárgyát
- Page 147 and 148:
ETNICITÁS, ETNO-KONFLIKTUSOK147
- Page 149 and 150:
A két világháború közötti Kel
- Page 151 and 152:
abháziai nem grúz lakosokra. 1993
- Page 153 and 154:
Konfliktusok az autonómiahierarchi
- Page 155 and 156:
1994-ben éppen egy kaukázusi konf
- Page 157 and 158:
elejének ausztromarxista kulturál
- Page 159 and 160:
foghatóvá válására. Az asszony
- Page 161 and 162:
telenségét” vádolják. A vágy
- Page 163 and 164:
úcsú a sportoktól és a marhaál
- Page 165 and 166:
KonklúzióMielőtt megpróbálnán
- Page 167 and 168:
Rodney Needham„Incesztus”: a ro
- Page 169 and 170:
Mindehhez még hozzájön, hogy van
- Page 171 and 172:
P. KloosA nem-nyugati társadalmak
- Page 173 and 174:
kell felfogni: egy diszciplínahalm
- Page 175 and 176:
politikatudományt, oktatási rends
- Page 177 and 178:
Szóba került azonban mindkét leh
- Page 179 and 180:
abból, hogy Hollandia érdekelt vo
- Page 181 and 182:
elfelejtődött a kapitalista töme
- Page 183 and 184:
amely magában foglalta a paraszti
- Page 185 and 186:
meg, a tömeg média úgy tűnhet e
- Page 187 and 188:
példák) a populáris emlékezet e
- Page 189 and 190:
vagy televízió. A térkép éjsza