12.07.2015 Views

Politikai antropológiai források - MEK

Politikai antropológiai források - MEK

Politikai antropológiai források - MEK

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

Ellenkezőleg általában arra törekszünk, hogy politikai viszonyok alapján magyarázzuk ezeketa nem-politikai intézményeket. Így a nagy közös szimbolikus drámák elemzése, mint atallansieké Fortes által (1936; 1945), a silukoké Evans-Pritchard által (1948), a sváziké Kuper(1947) és Gluckman (1954) által, egy arab siita falué Peters (1963) által - csak néhányatemlítve - politikai szempontú elemzések. És ilyenek a Bohannan (952) és Peters (1959; 1967)fiktív genealógiákkal vagy Colson (1962) tréfás kapcsolatokkal foglalkozó tanulmányai. Mégaz olyan nyilvánvalóan háztartáson belüli kapcsolatok vizsgálata is mint a házasság (Leach1961; Peters 1963; Cohen 1965 és még sokan mások), lényegében politikai tanulmányok.Ezen felül, Gluckman a házasság stabilitásáról szóló magyarázata tisztán politikai szakkifejezésekbőlépült fel (1950).Az elemzéseknek ez a sora roppant fontos a politika tudomány részére. Először is mert, ahogyMannheim réges-régen rámutatott, a politológus saját vagy ahhoz hasonló társadalmattanulmányozva maga is ugyanaz a szimbólum rendszer tartja fogva, mint amit megpróbálmegfejteni. A szimbólumok jórészt az öntudatlan elmében gyökereznek és így a velük élőemberek számára nehéz azonosítani és megtárgyalni azokat. A politika tudomány érdeklődésénekközpontjában az informális politikai csoportosulások, a kormányzat és másnagyszabású szervezetek formális szerkezetének működésére gyakorolt hatásának tanulmányozásaáll. Minden, akár informális akár formális csoportokon belüli viselkedés szimbolikusformákban rejlik. A gondolkodásnak pontosan azok a fogalmai és kategóriái, amelyeket apolitológusok elemzéseikben alkalmaznak, maguk is részei a politikai ideológiának, amelyetmegpróbálnak megérteni. Igaz, hogy Mannheim paradoxonját valamilyen mértékben túl lehetlépni, lassú, gyűjtögető, empirikus és összehasonlító kutatómunkával. Ami még több néhánynagy gondolkodó, mint Marx, Durkheim és mások kifejlesztette a fejlett ipari társadalmakszimbolizmusának analízisét.De mindez nem elég. Az ezen a vonalon folyó legintenzívebb kutatások évtizedei ellenére,még mindig kevés olyan analízis született a kortárs politika tárgykörében, amelyet Mackenzie(1967:280) „politikai rituálé”-nak nevezett el. Még mindig kevéssé ismert hogy hogyanműködik a brit kabinet (SSRC 1968:25), hogyan születnek döntések a brit gazdaság számáralétfontossággal bíró ügyekben ( lásd Lupton & Wilson 1959), és a politológusok kevésséértenek egyet a kortárs fejlett ipari társadalmakon belüli politikai ideológia természetéről. Amannheimi tetemrehívás érvényes maradt.Másodszor, egy társadalom szimbolikus rendje csak akkor érthető meg, ha azon a teljeskulturális hagyományon belül vizsgáljuk, amelynek része. Ebbe a hagyományba beletartozik akozmológia, a teológia, a művészet és az irodalom. Relatív elkülönülésük és egyszerűtechnológiájuk miatt, az antropológusok által vizsgált kisebb, iparilag fejletlen társadalmak,csak kis mértékű foglalkozásbeli és intézményes differenciálódással bírnak. Ezért kultúrájuknem olyan kifinomult és szimbólum rendszereik felállításában hajlamosak korlátozott téma éstapasztalat felhasználására (lásd Douglas 1968:17). Az ipari társadalom másrészről, roppantbonyolult kiterjedt munkamegosztással, csoportosulások sokféleségével, és a társadalmi éskulturális különbözőség egy magas fokával. Ez a komplexitás a magasan fejlett írásbeliséggelés a kulturális árucikkek gyors kommunikációjához való csatornákkal együtt roppant bonyolulttáteszi szimbolikus rendszereit és ezzel nagyon nehezen elemezhetővé. Ez természetesennem jelenti azt, hogy a kortárs társadalmak szimbolizmusával foglalkozó tanulmányok közöttne lettek volna sikeresek. Ezen a területen több gondolkodó végzett jó néhány fontos munkát,köztük Marx, Carlyle, Weber, Durkheim és K. Burke. Ezt a munkát azonban mindigakadályozták az ideológia, a mérték, a komplexitás, a fogalmak és a technikák problémái,amelyeket már említettem. A kortárs társadalom szimbolizmusának egyik legmélyrehatóbbanalízise Duncan (1962) kommunikáció és társadalmi rend című munkája. Mégis áttanul-142

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!