Politikai antropológiai források - MEK

A választás kérdése: a legitimitás jelei és rítusaiEmlékszünk, hogy kiinduló kérdésünk a rokonság metaforikus kezelésére vonatkozott apolitikai szférában. Szembeötlő, hogy a francia rendszerben a politika teljes egészében családiügynek számít. Az utóbbi kifejezés használata a különböző politikai csoportosulások megjelöléséremaga is szignifikáns. A helyi politika szintjén a rokonság a hálózatok hordozója, mígországos szinten metaforikus értelmet nyer. Ám mind a valóságban, mind szimbolikusanállandó a rokonsági viszonyokra hivatkozó önmeghatározás. A rokonságra és a szövetségretörténő hivatkozások fogalmi folytonosságot teremtenek a magán- és a közélet között; azteredményezik, hogy a leszármazás és az ősök allegorikus emlegetése által a reprezentativitástémája valósággal naturalizálódik.Láttuk, hogy - bár a politikum továbbörökítésének kérdése a legkülönbözőbb társadalmakbanegyformán felvetődik - a hatalom átadásának és kontinuitásának problémája sajátos alakotölthet, s ez a helyzet a francia elnöki rendszerrel kapcsolatban is. Az V. Köztársaság megkívánjaaz elnök és utódja közötti szimbolikus kapcsolat létét, miközben állandó a feszültségegyfelől az azonosság keresése, másfelől a különbözőség igénye között. Ebből adódnak aleszármazásra való gyakori utalások, valamint a politikumnak az időhöz való sajátos viszonya,amely leginkább a politikusaink szívéhez olyannyira közel álló megemlékező rítusokban, azaza múlt felidézésében nyilvánul meg. Mindennek nyilván az az oka, hogy az építmény mindenszintjén nagy jelentőséget tulajdonítanak a vertikális generációs viszonyoknak („őseidfolytatója vagy”); de az is, hogy a csúcson a kontinuitás alapvető követelmény: hogyanbiztosítható a politikai szereplő és a kezes személyének reprodukciója (távol vagyunk azangliai „kétfejű” szisztémától). Ebben a helyzetben a szövetség tematikája is erősen jelen van:a szuverén egységével szemben szüntelenül meg kell jeleníteni az uniót. Politikaiterminusokkal ez azt jelenti, hogy a szövetségeknek, amelyek a bázis szintjén és a csúcson isköttetnek, természeti tényekként kell megjelenniük. Nem szabad a látványosság elemekéntszerepelniük, mint a IV. Köztársaság idején: a kontinuitás és a leszármazás ezentúlelsőbbséget kap a szövetséggel és a különbségek túlzó hangsúlyozásával szemben, amelyannyira jellemző volt a megelőző rendszerre. De azt a kérdést is fel kell tennünk, hogybizonyos jelekből nem következtethetünk-e arra, hogy elmozdulás történt: megjelentek olyancsoportok, amelyek a korosztályi hovatartozást helyezik előtérbe, és visszatérőben aszövetségkötés bonyodalmai is a politikai „névházasság” szokatlan formájában.Látható, hogy a leszármazás, az ősökre való hivatkozás és a szövetség olyan „kapósgondolatok”, amelyek hasznosak lehetnek a szuverenitás átadásának megfogalmazásában apolitikai élet bonyodalmai közepette. Ez a tematika - anélkül hogy megszüntetné az esetlegességet,a kockázatokat és a bonyodalmakat - a hatalom átadásának szimbolikus megszervezésétjelenti. Nagy munka vár még ránk, ha meg kívánjuk érteni azokat a szimbolikus működéseket,amelyek a hatalomhoz való viszonyunkat szervezik. Értékes segítséget jelenthet, ha a mitársadalmainkban gyűjtött anyagot összehasonlítjuk az antropológusok által vizsgált másfélepolitikai világok nyújtotta anyaggal. Ugyanis a szuverenitás, illetve továbbörökítésénekproblémája mindenütt egyforma élességgel vetődik fel. A politikai képviselet modern színrevitelénekelemzése lehetővé teszi, hogy világosabban lássuk a választást meghatározó rituálisés fogalmi elemeket. Az elemzés megismertet bennünket azokkal a bonyolult folyamatokkalis, amelyek részt vesznek a legitimitás megteremtésében, és amelyek világunkban a hatalmiviszonyokat szabályozzák. Az utóbbiak egyáltalán nem korlátozódnak az elszigetelt egyénekés az állami intézmények mindenhatósága közötti összecsapásokra, hanem - mind akormányzók, mind a kormányzottak oldalán - emberi lények cselekvéseit és annak a számukraadott szimbólumrendszernek a koherenciáját jelenítik meg, amelyet a konkrét élethelyzetekbenfelhasználnak és át is alakítanak.117