időkben a hivatkozás a legitimitás eleme lesz: előbb természetesen a Pompidou-követőkéntismert személyek - ilyen É. Balladur - kerülnek előtérbe, majd a hivatkozás valósággal színpadielemmé válik, mint például a diákzavargások idején a „Házi kérdések” című tévéműsorban.A Matignon-beli irodában a kamera sokszor elidőzik Pompidou képén, amely mindenhováelkíséri Chiracot. Látunk egy templom tetejéről származó XVI. századi kovácsoltvaskakast is, amelynek kapcsán a miniszterelnök elmondja, hogy az Pompidou elnök ajándéka. Atörténetből megtudjuk, hogy egy nap Chirac tréfálkozva így szólt Pompidou-hoz: „Miniszterelnökúr, ha ez a kakas eltűnne, ne is keressék tovább a tettest, én voltam az”. Az idő múlt ésPompidou elhagyta a Matignon-t: „A költözködés kellős közepén - meséli Chirac - GeorgesPompidou karon fogott és így szólt hozzám: »Jacques, ne legyen tolvajjá egy kakas miatt! Azöné, magának adom«”. 8 Ezek szerint a „Házi kérdések”-ben a miniszterelnök asztalán levőkakas elsőrendű fontosságú elem. A franciáknak ebben a szimbólumban a dicsőséges leszármazástanújelét kell látniuk. Ezt a leszármazást az érdekelt könnyen fel is vállalja, hiszen azatya már a tisztelettel övezett felmenők, illetve ősök között foglal helyet. Jegyezzük meg aztis, hogy itt szóba kerül a politikai hatalom átvitelének egy másik alapvető vetülete is: aköztársaság pantheonjába került személyekhez való viszony. A Pompidou-Chirac viszonynem olyan, mint amilyen magát Pompidou-t, illetve később Fabiust kötötte saját politikaiPygmalionjához. A leszármazásra való hivatkozás az átvitel kontextusában mint természeteskapcsolat, mint a kiemelkedő ősnek járó tiszteletadás mindig szívesen látott formája jelenikmeg.Az első típus (a Fabius megtestesítette Pygmalion-féle leszármazás) mellett a másodikértelmezés (a leszármazásra való hivatkozás) is jelen van az V. Köztársaság világában. Erresok példát említhetünk. Giscard d’Estaing az 1981-es kudarc után Raymond Poincaréra foghivatkozni. A leszármazás ebben az esetben kettős analógián alapszik: egyrészt Poincaréramint olyan mérsékelt politikusra emlékezünk, aki vállalta a gazdasági szigort és ugyanakkorkiválóan tudta gondolatait átadni (1920-ban hét óra hosszat beszélt jegyzetek nélkül aNemzetgyűlésben az általa követett gazdaságpolitikáról); másrészt pár évvel első köztársaságielnöki mandátuma lejárta után Poincarét visszahívták, hogy helyreállítsa az erősen megbillentgazdasági egyensúlyt. Annak, hogy Giscard ellátogatott Poincaré sírjához, igen pontosanmeghatározható jelentése volt.Tegyük hozzá, hogy élő államférfiak is lehetnek nagy ősök: egyik példánk lehet Mendès-France, akire igen sokan hivatkoztak annak ellenére, hogy ő maga még szimbolikusan semjelölt ki magának örököst; a másik pedig Antoine Pinay, aki a gazdasági viharok közepettekilencvenöt évesen is a stabilitás jelképe, a kiút lehetősége tud lenni: V. Giscard d’Estaing, R.Barre, majd később É. Balladur is kinyilvánították kötődésüket a többségi Franciaországértékeihez azzal, hogy ellátogattak Pinay-hoz. Balladur egyik első gesztusa az volt, hogybeszélgetésre ment Pinay-hoz; de a monetáris stabilitás megkerülhetetlen bajnokát annakidején már de Gaulle is kinevezte pénzügyminiszterré. Az élő értékhez fűződő másik rituálé,hogy a pénzügyek felelőse a frank minden egyes leértékelése előtt telefonon felhívja Pinay-t.A két különböző típusú hivatkozás - Mendès-France-ra, illetve Pinay-ra - a két Köztársaságközötti folytonosságot jelzi, és növeli azok legitimitását, akik élnek vele./…/8 Idézi Desjardins (1983: 94).116
A választás kérdése: a legitimitás jelei és rítusaiEmlékszünk, hogy kiinduló kérdésünk a rokonság metaforikus kezelésére vonatkozott apolitikai szférában. Szembeötlő, hogy a francia rendszerben a politika teljes egészében családiügynek számít. Az utóbbi kifejezés használata a különböző politikai csoportosulások megjelöléséremaga is szignifikáns. A helyi politika szintjén a rokonság a hálózatok hordozója, mígországos szinten metaforikus értelmet nyer. Ám mind a valóságban, mind szimbolikusanállandó a rokonsági viszonyokra hivatkozó önmeghatározás. A rokonságra és a szövetségretörténő hivatkozások fogalmi folytonosságot teremtenek a magán- és a közélet között; azteredményezik, hogy a leszármazás és az ősök allegorikus emlegetése által a reprezentativitástémája valósággal naturalizálódik.Láttuk, hogy - bár a politikum továbbörökítésének kérdése a legkülönbözőbb társadalmakbanegyformán felvetődik - a hatalom átadásának és kontinuitásának problémája sajátos alakotölthet, s ez a helyzet a francia elnöki rendszerrel kapcsolatban is. Az V. Köztársaság megkívánjaaz elnök és utódja közötti szimbolikus kapcsolat létét, miközben állandó a feszültségegyfelől az azonosság keresése, másfelől a különbözőség igénye között. Ebből adódnak aleszármazásra való gyakori utalások, valamint a politikumnak az időhöz való sajátos viszonya,amely leginkább a politikusaink szívéhez olyannyira közel álló megemlékező rítusokban, azaza múlt felidézésében nyilvánul meg. Mindennek nyilván az az oka, hogy az építmény mindenszintjén nagy jelentőséget tulajdonítanak a vertikális generációs viszonyoknak („őseidfolytatója vagy”); de az is, hogy a csúcson a kontinuitás alapvető követelmény: hogyanbiztosítható a politikai szereplő és a kezes személyének reprodukciója (távol vagyunk azangliai „kétfejű” szisztémától). Ebben a helyzetben a szövetség tematikája is erősen jelen van:a szuverén egységével szemben szüntelenül meg kell jeleníteni az uniót. <strong>Politikai</strong>terminusokkal ez azt jelenti, hogy a szövetségeknek, amelyek a bázis szintjén és a csúcson isköttetnek, természeti tényekként kell megjelenniük. Nem szabad a látványosság elemekéntszerepelniük, mint a IV. Köztársaság idején: a kontinuitás és a leszármazás ezentúlelsőbbséget kap a szövetséggel és a különbségek túlzó hangsúlyozásával szemben, amelyannyira jellemző volt a megelőző rendszerre. De azt a kérdést is fel kell tennünk, hogybizonyos jelekből nem következtethetünk-e arra, hogy elmozdulás történt: megjelentek olyancsoportok, amelyek a korosztályi hovatartozást helyezik előtérbe, és visszatérőben aszövetségkötés bonyodalmai is a politikai „névházasság” szokatlan formájában.Látható, hogy a leszármazás, az ősökre való hivatkozás és a szövetség olyan „kapósgondolatok”, amelyek hasznosak lehetnek a szuverenitás átadásának megfogalmazásában apolitikai élet bonyodalmai közepette. Ez a tematika - anélkül hogy megszüntetné az esetlegességet,a kockázatokat és a bonyodalmakat - a hatalom átadásának szimbolikus megszervezésétjelenti. Nagy munka vár még ránk, ha meg kívánjuk érteni azokat a szimbolikus működéseket,amelyek a hatalomhoz való viszonyunkat szervezik. Értékes segítséget jelenthet, ha a mitársadalmainkban gyűjtött anyagot összehasonlítjuk az antropológusok által vizsgált másfélepolitikai világok nyújtotta anyaggal. Ugyanis a szuverenitás, illetve továbbörökítésénekproblémája mindenütt egyforma élességgel vetődik fel. A politikai képviselet modern színrevitelénekelemzése lehetővé teszi, hogy világosabban lássuk a választást meghatározó rituálisés fogalmi elemeket. Az elemzés megismertet bennünket azokkal a bonyolult folyamatokkalis, amelyek részt vesznek a legitimitás megteremtésében, és amelyek világunkban a hatalmiviszonyokat szabályozzák. Az utóbbiak egyáltalán nem korlátozódnak az elszigetelt egyénekés az állami intézmények mindenhatósága közötti összecsapásokra, hanem - mind akormányzók, mind a kormányzottak oldalán - emberi lények cselekvéseit és annak a számukraadott szimbólumrendszernek a koherenciáját jelenítik meg, amelyet a konkrét élethelyzetekbenfelhasználnak és át is alakítanak.117
- Page 1 and 2:
OKTATÁSI SEGÉDANYAGELTE BTK KULTU
- Page 3 and 4:
TARTALOMELŐSZÓ A „POLITIKAI ANT
- Page 5 and 6:
hatalmi döntésekben és a politik
- Page 7 and 8:
kiontott vér és emberélet az ere
- Page 9 and 10:
Mark MünzelGenocídium, etnocídiu
- Page 11 and 12:
ellen mentek. A harcosok erősen k
- Page 13 and 14:
használtak, a Fehérektől követk
- Page 15 and 16:
an, és hogy az indiánok szószól
- Page 17 and 18:
A kiutat a francia etnológus Rober
- Page 19 and 20:
A politikával való kapcsolat rés
- Page 21 and 22:
JAULIN, ROBERT Gens du soi, gens de
- Page 23 and 24:
1. ábra: a yaghanok élettere Dél
- Page 25 and 26:
A yagnanok gyakorlatilag kenuikban
- Page 27 and 28:
nok között éltek, tagadják a ka
- Page 29 and 30:
A yaghanok számos szellemben és i
- Page 31 and 32:
érkezett meg a Tűzföldre és pá
- Page 33 and 34:
közösségé. Azért cselekedtünk
- Page 35 and 36:
az áldozat rokonai harci jeleket f
- Page 37 and 38:
Otto Zerries:A trópusi őserdők n
- Page 39 and 40:
Az Orinoco felső folyásánál él
- Page 41 and 42:
Szerkesztői jegyzet:A tanulmányt
- Page 43 and 44:
eleje óta jórészt semmi sem tör
- Page 45 and 46:
századforduló környékén elsők
- Page 47 and 48:
nem szűnt meg teljesen a velem sze
- Page 49 and 50:
iszlámmal (Boland 1971: 35, 36).
- Page 51 and 52:
létre, ami a mezőgazdaságnak, a
- Page 53 and 54:
állam ősidőktől fogva úgy isme
- Page 55 and 56:
Az általános köz- és magánisko
- Page 57 and 58:
A szabályzat alapján a Sarekat Is
- Page 59 and 60:
Egy harmadik ok, amiért a B osztag
- Page 61 and 62:
Muzulmánok Szövetségébe. Radik
- Page 63 and 64:
maradt, nem maradt más a D.I. szá
- Page 65 and 66: Ezért nagy, ha nem fatális téved
- Page 67 and 68: Horikoshi, H. 1975. The Dar ul-Isla
- Page 69 and 70: KORAI ÁLLAM ÉS/VAGY ETNIKUM69
- Page 71 and 72: De a kedék országa maga is egy na
- Page 73 and 74: - a kede főváros, Muregi. Házai
- Page 75 and 76: utolsóval kapcsolatban pedig látt
- Page 77 and 78: A gyarmatok közigazgatásaA követ
- Page 79 and 80: A brit idők előtti Nupéban a tö
- Page 81 and 82: Autonómiájuk utolsó maradványa
- Page 83 and 84: Idahba, abba az országba, amelynek
- Page 85 and 86: élet már nem egy kis csoport ural
- Page 87 and 88: 8). Mivel jól ismerik a folyót, s
- Page 89 and 90: TED C. LEWELLENAz állam evolúció
- Page 91 and 92: „Belső konfliktus”-teóriaAz a
- Page 93 and 94: területeken mindig lehetett talál
- Page 95 and 96: öntözés, a teraszok létrehozás
- Page 97 and 98: emberi társadalomban. „Mindenhol
- Page 99 and 100: létrehozni a politikai hierarchia
- Page 101 and 102: alább két alapvető réteget vagy
- Page 103 and 104: Service, Elman R. 1975. Origins of
- Page 105 and 106: jelenség létfeltételeit, valamin
- Page 107 and 108: talan cselekvések sorozata, melyet
- Page 109 and 110: A tartam és a hatalom viszonyának
- Page 111 and 112: támogatni, s hozzáteszi: „csaki
- Page 113 and 114: A család merevségével, archaizmu
- Page 115: viselkedik, aki még mestere hangj
- Page 119 and 120: ebben a perspektívában nyeri el t
- Page 121 and 122: értelemben, hogy az érdekcsoporto
- Page 123 and 124: természetesen azzal járt, hogy mi
- Page 125 and 126: kínálniuk, amelyek hatással vann
- Page 127 and 128: gusok olvasnák egymás műveit, az
- Page 129 and 130: Abner CohenPolitikai antropológia:
- Page 131 and 132: A monográfiák áttekintése megmu
- Page 133 and 134: szokásai, az ősökhöz kapcsolód
- Page 135 and 136: Azon a misztifikáción keresztül
- Page 137 and 138: irányítanak. A szimbólumok nem a
- Page 139 and 140: készleteket, laza szövetségeket
- Page 141 and 142: dinamikája által (lásd Evans-Pri
- Page 143 and 144: mányozása után láthatjuk, hogy
- Page 145 and 146: amelyek vizsgálatunk fő tárgyát
- Page 147 and 148: ETNICITÁS, ETNO-KONFLIKTUSOK147
- Page 149 and 150: A két világháború közötti Kel
- Page 151 and 152: abháziai nem grúz lakosokra. 1993
- Page 153 and 154: Konfliktusok az autonómiahierarchi
- Page 155 and 156: 1994-ben éppen egy kaukázusi konf
- Page 157 and 158: elejének ausztromarxista kulturál
- Page 159 and 160: foghatóvá válására. Az asszony
- Page 161 and 162: telenségét” vádolják. A vágy
- Page 163 and 164: úcsú a sportoktól és a marhaál
- Page 165 and 166: KonklúzióMielőtt megpróbálnán
- Page 167 and 168:
Rodney Needham„Incesztus”: a ro
- Page 169 and 170:
Mindehhez még hozzájön, hogy van
- Page 171 and 172:
P. KloosA nem-nyugati társadalmak
- Page 173 and 174:
kell felfogni: egy diszciplínahalm
- Page 175 and 176:
politikatudományt, oktatási rends
- Page 177 and 178:
Szóba került azonban mindkét leh
- Page 179 and 180:
abból, hogy Hollandia érdekelt vo
- Page 181 and 182:
elfelejtődött a kapitalista töme
- Page 183 and 184:
amely magában foglalta a paraszti
- Page 185 and 186:
meg, a tömeg média úgy tűnhet e
- Page 187 and 188:
példák) a populáris emlékezet e
- Page 189 and 190:
vagy televízió. A térkép éjsza