Politikai antropolÃ³giai forrÃ¡sok - MEK

More documents

Recommendations

Info

kerül sor a gyermek névadásához kötődő rituális vadászatra; mihelyst megkezdődnek a fájdalmak,az apa elmegy az erdőbe, hogy megöljön egy lehetőleg nagy és erős állatot - például egytapírt, jaguárt vagy vaddisznót -, amiről a gyermek a nevét kapja. Az elhunytak koponyáit egybizonyos ideig a kunyhókban őrzik, aztán áthelyezik - ugyanis a halál elleni oltalomnaktekintik és nagyfokú gyógyító hatást tulajdonítanak neki: a betegek fájó testrészükhözdörgölik, hogy így enyhülést találjanak.Paraguay keleti részének őserdeiben él egy másik guarani nyelvű zsákmányoló nép, a guayakí,vagy ahogy magukat nevezik: aché, akik az utóbbi időkig elhúzódtak mindenfajta rendszeresetnológiai kutatás elől, ellenséges viselkedésük és szélsőségesen nomád életformájukvédelmében. Egykor valószínűleg kukoricát termesztettek, de még zölden gyűjtötték be és ígyfogyasztották; ma étrendjük alapvető növénye a vadpálma „pindó” (Cocos romanzoffiana),melynek ligeteit a teljes kimerülésig használják. Miután elfogyasztják a gyümölcsöt és acserjét, elpusztítva így a növényt, a törzsből hasonló lisztet készítenek, mint a warrauk a„moriche” pálmából, de ez annál kevésbé tápláló. Előszeretettel fogyasztják a nagy lárvákat,amiket ennek a növénynek rohadt törzsében találnak. Második fontos táplálékuk a méz, amitúgy szereznek meg, hogy - állatszőrrel és emberhajjal kevert növényi rostokból készültkötéllel - felmásznak arra a fára, ahol a méhek letelepedtek, és kiszedik kaptárukból a lépetkőfejsze segítségével, aminek nyelébe, annak elvastagodó részébe rögzítik az élét.Főként az év kedvezőbb felében, szeptembertől februárig halásznak és gyűjtögetnek, míg akedvezőtlenebb évszakban márciustól augusztusig íjjal és veremcsapdákkal vadászva szerziktáplálékukat. A guayakik az ellenségektől való félelem miatt az őserdő sűrűjében, a vízfolyásoktóltávol táboroznak le, családok közt felosztott, körülkerített tisztásokon, melyeknekközepén ég a tűz, esős napokon pedig egyszerű tetőfélék alá húzódnak. A földön vagy apindópálma leveléből készített gyékényen alszanak, ezt az anyagot használják a széles homlokpántosnagy szállítókosarak készítéséhez is. Viasszal vagy gyantával bekent kosarak szolgálnaka víz tárolására, de kis gömbölyű agyagedényeket is használnak. Itt is fontos eszköz arágcsáló-fogazatú éllel ellátott kés, amit gyakran kötéllel a nyakba akasztva hordanak.Születés és halál, ember és állat, vadászat és kannibalizmus - ez utóbbit az elmúlt évekig folytatták- a legújabb tudományos kutatások szerint egységes társadalmi-vallási komplexumotalkotnak, ami a guayakik szellemi kultúrájának magját képezi. Az újszülöttet arról az állatrólnevezik el, amit az anya terhességének utolsó időszakában fogyasztott, és aminek húsa létrehoztaa gyermek húsát. A betegséget és a halált az állatok húsa lenyelésének tulajdonítják,amelyek bosszút akarnak állni az emberen, aki megölte őket; ugyanez érvényes a jaguártámadásáltal okozott halálra is, ami a vadász valamilyen túlkapása megbüntetésének gondolnak.Másfelől a jaguár egy elhunyt személy megtestesülése is lehet; ezzel kapcsolatbanemlítésre méltó az a tény, hogy a jaguárszőrből készült, kúp alakú sapka - ami ahhoz hasonló,amit a nambikvarák és a guatok hordanak - a vadász és a harci öltözék legfontosabb darabja.Gyilkosság és vérbosszú esetén a gyilkos az áldozattal szemben ugyanúgy viselkedik, mint avadász a zsákmányával szemben: azaz nem kell megkóstolnia a húsát, és ugyanakkor nem kelltiszteletben tartania azokat a táplálkozással kapcsolatos tabukat, amiket betart néhány másvadászott állatfajtával szemben. Különben minden más, saját vagy másik csoport halottjátmindenféle gátlás nélkül megeszik. A terhes nők is részt vesznek az emberevési lakomán, azújszülöttek pedig annak a halottnak a nevét kapják, akit az anyjuk megevett. Mégis vankülönbség az állatok viselkedéséhez képest: ugyanis a halottak csontjait elégetik, hogy lelkükjobbik fele a füsttel az égbe szálljon, miközben a rosszabb, amiből a gonosz szellem születhet,amennyire lehetséges, elpusztul.40
Szerkesztői jegyzet:A tanulmányt fordította Schiller Ágnes.A fordítás az ELTE BTK Kulturális Antropológia szakos, alapozó évfolyamos hallgatókmunkái közül való. Az eredeti szöveg megjelenésének adatai:Otto Zerries: Popoli e culture della foresta tropicale. In: Popoli e culture marginali delSudamerica. Estratto da Razze e popoli della terra di Renato Biasutti. Vol. 4a edizione.Torino. Tipografia sociale Torinese, 1968.41
Page 1 and 2: OKTATÁSI SEGÉDANYAGELTE BTK KULTU
Page 3 and 4: TARTALOMELŐSZÓ A „POLITIKAI ANT
Page 5 and 6: hatalmi döntésekben és a politik
Page 7 and 8: kiontott vér és emberélet az ere
Page 9 and 10: Mark MünzelGenocídium, etnocídiu
Page 11 and 12: ellen mentek. A harcosok erősen k
Page 13 and 14: használtak, a Fehérektől követk
Page 15 and 16: an, és hogy az indiánok szószól
Page 17 and 18: A kiutat a francia etnológus Rober
Page 19 and 20: A politikával való kapcsolat rés
Page 21 and 22: JAULIN, ROBERT Gens du soi, gens de
Page 23 and 24: 1. ábra: a yaghanok élettere Dél
Page 25 and 26: A yagnanok gyakorlatilag kenuikban
Page 27 and 28: nok között éltek, tagadják a ka
Page 29 and 30: A yaghanok számos szellemben és i
Page 31 and 32: érkezett meg a Tűzföldre és pá
Page 33 and 34: közösségé. Azért cselekedtünk
Page 35 and 36: az áldozat rokonai harci jeleket f
Page 37 and 38: Otto Zerries:A trópusi őserdők n
Page 39: Az Orinoco felső folyásánál él
Page 43 and 44: eleje óta jórészt semmi sem tör
Page 45 and 46: századforduló környékén elsők
Page 47 and 48: nem szűnt meg teljesen a velem sze
Page 49 and 50: iszlámmal (Boland 1971: 35, 36).
Page 51 and 52: létre, ami a mezőgazdaságnak, a
Page 53 and 54: állam ősidőktől fogva úgy isme
Page 55 and 56: Az általános köz- és magánisko
Page 57 and 58: A szabályzat alapján a Sarekat Is
Page 59 and 60: Egy harmadik ok, amiért a B osztag
Page 61 and 62: Muzulmánok Szövetségébe. Radik
Page 63 and 64: maradt, nem maradt más a D.I. szá
Page 65 and 66: Ezért nagy, ha nem fatális téved
Page 67 and 68: Horikoshi, H. 1975. The Dar ul-Isla
Page 69 and 70: KORAI ÁLLAM ÉS/VAGY ETNIKUM69
Page 71 and 72: De a kedék országa maga is egy na
Page 73 and 74: - a kede főváros, Muregi. Házai
Page 75 and 76: utolsóval kapcsolatban pedig látt
Page 77 and 78: A gyarmatok közigazgatásaA követ
Page 79 and 80: A brit idők előtti Nupéban a tö
Page 81 and 82: Autonómiájuk utolsó maradványa
Page 83 and 84: Idahba, abba az országba, amelynek
Page 85 and 86: élet már nem egy kis csoport ural
Page 87 and 88: 8). Mivel jól ismerik a folyót, s
Page 89 and 90: TED C. LEWELLENAz állam evolúció
Page 91 and 92:
„Belső konfliktus”-teóriaAz a
Page 93 and 94:
területeken mindig lehetett talál
Page 95 and 96:
öntözés, a teraszok létrehozás
Page 97 and 98:
emberi társadalomban. „Mindenhol
Page 99 and 100:
létrehozni a politikai hierarchia
Page 101 and 102:
alább két alapvető réteget vagy
Page 103 and 104:
Service, Elman R. 1975. Origins of
Page 105 and 106:
jelenség létfeltételeit, valamin
Page 107 and 108:
talan cselekvések sorozata, melyet
Page 109 and 110:
A tartam és a hatalom viszonyának
Page 111 and 112:
támogatni, s hozzáteszi: „csaki
Page 113 and 114:
A család merevségével, archaizmu
Page 115 and 116:
viselkedik, aki még mestere hangj
Page 117 and 118:
A választás kérdése: a legitimi
Page 119 and 120:
ebben a perspektívában nyeri el t
Page 121 and 122:
értelemben, hogy az érdekcsoporto
Page 123 and 124:
természetesen azzal járt, hogy mi
Page 125 and 126:
kínálniuk, amelyek hatással vann
Page 127 and 128:
gusok olvasnák egymás műveit, az
Page 129 and 130:
Abner CohenPolitikai antropológia:
Page 131 and 132:
A monográfiák áttekintése megmu
Page 133 and 134:
szokásai, az ősökhöz kapcsolód
Page 135 and 136:
Azon a misztifikáción keresztül
Page 137 and 138:
irányítanak. A szimbólumok nem a
Page 139 and 140:
készleteket, laza szövetségeket
Page 141 and 142:
dinamikája által (lásd Evans-Pri
Page 143 and 144:
mányozása után láthatjuk, hogy
Page 145 and 146:
amelyek vizsgálatunk fő tárgyát
Page 147 and 148:
ETNICITÁS, ETNO-KONFLIKTUSOK147
Page 149 and 150:
A két világháború közötti Kel
Page 151 and 152:
abháziai nem grúz lakosokra. 1993
Page 153 and 154:
Konfliktusok az autonómiahierarchi
Page 155 and 156:
1994-ben éppen egy kaukázusi konf
Page 157 and 158:
elejének ausztromarxista kulturál
Page 159 and 160:
foghatóvá válására. Az asszony
Page 161 and 162:
telenségét” vádolják. A vágy
Page 163 and 164:
úcsú a sportoktól és a marhaál
Page 165 and 166:
KonklúzióMielőtt megpróbálnán
Page 167 and 168:
Rodney Needham„Incesztus”: a ro
Page 169 and 170:
Mindehhez még hozzájön, hogy van
Page 171 and 172:
P. KloosA nem-nyugati társadalmak
Page 173 and 174:
kell felfogni: egy diszciplínahalm
Page 175 and 176:
politikatudományt, oktatási rends
Page 177 and 178:
Szóba került azonban mindkét leh
Page 179 and 180:
abból, hogy Hollandia érdekelt vo
Page 181 and 182:
elfelejtődött a kapitalista töme
Page 183 and 184:
amely magában foglalta a paraszti
Page 185 and 186:
meg, a tömeg média úgy tűnhet e
Page 187 and 188:
példák) a populáris emlékezet e
Page 189 and 190:
vagy televízió. A térkép éjsza
show all

Politikai antropolÃ³giai forrÃ¡sok - MEK

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?