mondván az kizárólag a nők dolga. Mikor egy férj megcsalja a nejét, és úgy gondolják, hogy ővolt a kezdeményező, azt is kockáztatja, hogy félholtra veri asszonya illetve annak társai.Senki sem avatkozna közbe a faluból. Az olyan férfit pedig, aki kitart a szeretője mellett, aközvélemény elítéli, s a felesége a megbélyegzés terhe nélkül elhagyhatja őt.A nők házasságtörésének rendszerint sokkal súlyosabb következménye van, mint a férfiakénak.Először is, a férj el sem gondolkodik azon, hogy ki volt a kezdeményező, azonnal a nőtvádolja, akinek további sorsa csak a férje vérmérsékletén múlik. Mikor rájön a nő tettére, megis verheti, hogy megjavítsa magatartását; ilyen esetekben riválisával szemben semmit semtesz. Legtöbbször azonban a férj rögtön elválik és elzavarja őt. Az asszony családja nem istiltakozik ez ellen, rendszerint maga is becsmérli helytelen viselkedése miatt. Azt mondják,azért akar a férfi azon nyomban elválni, mert azt gondolja, hogy felesége újra és újramegcsalja majd, s ő elvesztve a fejét, megpróbálja őket megölni. Számos ilyen eset történt.A matakóknál egyébként igen sűrűn előforduló válások egyik fő oka a házasságtörés. Ha sajáthűtlensége miatt a férjtől válnak el, ő hagyja el a házát, s csak olyan személyes ingóságaitviszi magával, mint a halászháló, tűzgyújtó szerszám, íj, nyíl, stb. Először szülei házábaköltözik, később új feleségének családjához. Ebben az esetben gyermekeit is régi asszonyánálhagyja, s csak akkor viheti őket magával, ha azok már elég nagyok s maguk is apjukkalakarnak élni. Ha a feleség hűtlensége a válás oka, akkor neki kell elhagynia otthonát, s a sajátcsaládja csak a későbbiekben hozza el onnan személyes használati tárgyait, jelesül agyagedényeit,„yicas”-át, erdei gyümölcseit, néhány juhot vagy kecskét. Ilyenkor a gyerekek azapával maradnak, s annak anyja vagy egyik női hozzátartozója neveli föl őket. Általánosszabályként elmondható, hogy a válásoknál a sértett félnél maradnak a gyerekek, az otthon, éscsak a személyes tárgyakat osztják el.Bármi legyen is az oka egy matakó válásnak, az minden esetben mind erkölcsileg, mindanyagilag súlyos csapást jelent a válófelek számára. Az anyagi kárt csak újraházasodássallehet helyrehozni, s ez majdnem mindig be is következik. Az elhagyott, vagy magát egyboldogtalan kapcsolat áldozatának érző ember öngyilkosságot is elkövethet, ami egyébkéntennél a népcsoportnál legtöbbször csakis ilyen összefüggésben fordul elő. Ha ez történik,mindig az elhunyt hitvesét teszik felelőssé. Ennek következtében a halott családja sokszorhadjáratot indít, hogy véres - vagy ami még valószínűbb - anyagi elégtételt vegyen.Az itteni íratlan törvények szerint a házasságtörést szigorúan büntetik a gyermekek, illetve azotthon elvételével. Nem okozhat meglepetést az sem, hogy a törzsek exogámiájakövetkeztében a hűtlenség a vérbosszúk, valamint a falvak közötti háborúk legfőbb oka. Aházassági rendszernek így mélyreható politikai következményei is vannak.Láttuk, hogy a hűtlenség hogyan vonja maga után a sértett fél által kivetett szankciókat, rendeskörülmények között, mikor el kell hagynia otthonát, gyermekeit. Ezt a büntetést azonban mártúl szigorúnak tartják abban az esetben, ha a házasságtörés végül féltékenységi gyilkosságbatorkollik. S azon nyomban egy másik váltja föl: a vérbosszú, vagy az elégtétel valamely egyébformája. Az ilyen jellegű emberölések esetében a nagyobb bűn teljesen megsemmisíti akisebbet, s a közösség ezután a volt szerető családjának bosszúját tekinti jogszerűnek.A gyilkosokkal szemben - s az öngyilkosságot okozókat is ide sorolják - az alkalmazottszankciók három csoportba oszthatók. A legegyszerűbb - s ma már ritkábban előforduló - amegtorló gyilkosságok csoportja: ilyenkor a halott rokonságának egy vagy több tagjafölfegyverkezik, s a hozzátartozók támogatásával családi háborút indít a gyilkos családja,illetve az őket támogatók ellen. Ennek azonban csak az a hatása, hogy a családi ellentétszámos helyi csoportosulás közötti általános viszállyá fajul. Sokkal gyakoribb azonban, hogy34
az áldozat rokonai harci jeleket festve magukra elmennek a gyilkoshoz (annak falujába), éskövetelik a „vérdíjat”. A falu lakói tisztában vannak vele, hogy az ilyenfajta különítményjogos igényeiért jön, ennek következtében, habár igen szigorú óvatossági rendszabályokközepette, de azt meg is kapja. Az áldozat néhány közeli hozzátartozója odalép a gyilkoshoz,megragadja a mellkasánál fogva, miközben lándzsákkal fenyegetik. A többiek ezalatt baljóslatúanközelítenek, egyikük a másik után átkozza a bűnöst, s ezzel egyidőben meg is üti. Ilyenfeszült helyzetben az asszonyok gyakran ingóságaikkal az erdőhöz szaladnak, ám amikorészreveszik, hogy a szembenálló felek a gyilkosságért járó kártérítés méltányos összegérőlalkudoznak, visszatérnek a falu néhány kecskéjével, birkájával egyetemben. A tettesfölajánlhat tíz kecskét, amelyből ötnek kicsinye is van, s a büntetőkülönítmény ezzel meg iselégszik. Amint átadták a fizetséget a halott családjának vezetője kezébe, a csoport azonnalbeszüntet minden ellenségeskedést, azt mondva például: „Nos, barátom, minden halad a régikerékvágásban. Bárki mondhat rólad rosszat, nem hisszük el neki. Felejtsük el az ügyet!”.Mikor a katonák elhagyják a falut, az ott élők integetnek nekik, s mindenki megkönnyebbül,hogy az ügyet sikerült békés úton rendezni. A kapott állatokat már a hazafelé úton eloszthatjákazok között a rokonok között, akik segédkeztek az akcióban. Az áldozat családja példáulmegtarthat magának hármat, ám ezeket nem elfogyasztják, hanem a családi nyájba terelik, sutódaikat fokozatosan elosztják azon családok között, akik előszörre semmit sem kaptak.S végül egy érdekes, harmadik fajta procedúrát is alkalmaztak régebben, ha egy részeg megöltvalakit. A gyilkos ekkor elmehetett a „harci ösvényen”, hogy szerezze meg egy ellenségesszomszéd törzs egyik tagjának skalpját. Habár az áldozat családja ezzel nem bocsátotta megteljesen a bűnt, az ilyen elrendezés a közösséget kielégítette, s ez rendes körülmények közöttvisszatartotta az elhunyt családját a további szankcióktól.A gyilkosságot követő helyzet enyhítésének három módja: a „vérdíj” fizetésével történőanyagi kártérítés, a vérbosszúért folytatott családi háború, mely hajlamos más nemzetségekreis kiterjedni, s egy ellenséges skalp megszerzése az ellentétes álláspontok kialakulásánakkülönböző szintjeit tárja elénk; így a rokonság, több nemzetség vagy falu, végül az egész törzsérdekelt az ügyben. Ahogy a konfliktus kiterjed, a gyilkos személyének veszélyeztetettségecsökken. Az a tény pedig, hogy egy idegen skalp megszerzése megfelelő jóvátétele egygyilkosságnak, azt sugallja, hogy - akárcsak a lopás esetében - az emberölés is inkábbközösség sérelmére elkövetett bűncselekménynek tekinthető. A csoport egyik tagjának halálakorrigálható az ellenség egy tagjának halálával - azaz: az egyensúly helyreállíttatott.A matakóknál - úgy tűnik - mindig a közösség elleni tettek a büntetendők, s tartoznak ilymódon a jogrendszer keretei közé. A lopás, mely annak vagyonát, a házasságtörés, mely annakerkölcsi rendjét, illetve a gyilkosság, mely annak fönnmaradását veszélyezteti.BibliográfiaBohannan, Paul 1967. The Differing Realms of the Law. In Bohannan, P. ed. Law andWelfare: Studies in the Anthropology of Conflict. American Musem Sourcebooks inAnthropology, pp. 43-56. Garden City, New York, The Natural History Press.Hoebel, Edward Adamson 1964. The Law of Primitive Man: A Study in Comparative LegalDynamics. Cambridge, Massachusetts, Harvard University Press.Radcliff-Brown, Alfred Reginald 1965. Structure and Function in Primitive Society. London,5th edition.35
- Page 1 and 2: OKTATÁSI SEGÉDANYAGELTE BTK KULTU
- Page 3 and 4: TARTALOMELŐSZÓ A „POLITIKAI ANT
- Page 5 and 6: hatalmi döntésekben és a politik
- Page 7 and 8: kiontott vér és emberélet az ere
- Page 9 and 10: Mark MünzelGenocídium, etnocídiu
- Page 11 and 12: ellen mentek. A harcosok erősen k
- Page 13 and 14: használtak, a Fehérektől követk
- Page 15 and 16: an, és hogy az indiánok szószól
- Page 17 and 18: A kiutat a francia etnológus Rober
- Page 19 and 20: A politikával való kapcsolat rés
- Page 21 and 22: JAULIN, ROBERT Gens du soi, gens de
- Page 23 and 24: 1. ábra: a yaghanok élettere Dél
- Page 25 and 26: A yagnanok gyakorlatilag kenuikban
- Page 27 and 28: nok között éltek, tagadják a ka
- Page 29 and 30: A yaghanok számos szellemben és i
- Page 31 and 32: érkezett meg a Tűzföldre és pá
- Page 33: közösségé. Azért cselekedtünk
- Page 37 and 38: Otto Zerries:A trópusi őserdők n
- Page 39 and 40: Az Orinoco felső folyásánál él
- Page 41 and 42: Szerkesztői jegyzet:A tanulmányt
- Page 43 and 44: eleje óta jórészt semmi sem tör
- Page 45 and 46: századforduló környékén elsők
- Page 47 and 48: nem szűnt meg teljesen a velem sze
- Page 49 and 50: iszlámmal (Boland 1971: 35, 36).
- Page 51 and 52: létre, ami a mezőgazdaságnak, a
- Page 53 and 54: állam ősidőktől fogva úgy isme
- Page 55 and 56: Az általános köz- és magánisko
- Page 57 and 58: A szabályzat alapján a Sarekat Is
- Page 59 and 60: Egy harmadik ok, amiért a B osztag
- Page 61 and 62: Muzulmánok Szövetségébe. Radik
- Page 63 and 64: maradt, nem maradt más a D.I. szá
- Page 65 and 66: Ezért nagy, ha nem fatális téved
- Page 67 and 68: Horikoshi, H. 1975. The Dar ul-Isla
- Page 69 and 70: KORAI ÁLLAM ÉS/VAGY ETNIKUM69
- Page 71 and 72: De a kedék országa maga is egy na
- Page 73 and 74: - a kede főváros, Muregi. Házai
- Page 75 and 76: utolsóval kapcsolatban pedig látt
- Page 77 and 78: A gyarmatok közigazgatásaA követ
- Page 79 and 80: A brit idők előtti Nupéban a tö
- Page 81 and 82: Autonómiájuk utolsó maradványa
- Page 83 and 84: Idahba, abba az országba, amelynek
- Page 85 and 86:
élet már nem egy kis csoport ural
- Page 87 and 88:
8). Mivel jól ismerik a folyót, s
- Page 89 and 90:
TED C. LEWELLENAz állam evolúció
- Page 91 and 92:
„Belső konfliktus”-teóriaAz a
- Page 93 and 94:
területeken mindig lehetett talál
- Page 95 and 96:
öntözés, a teraszok létrehozás
- Page 97 and 98:
emberi társadalomban. „Mindenhol
- Page 99 and 100:
létrehozni a politikai hierarchia
- Page 101 and 102:
alább két alapvető réteget vagy
- Page 103 and 104:
Service, Elman R. 1975. Origins of
- Page 105 and 106:
jelenség létfeltételeit, valamin
- Page 107 and 108:
talan cselekvések sorozata, melyet
- Page 109 and 110:
A tartam és a hatalom viszonyának
- Page 111 and 112:
támogatni, s hozzáteszi: „csaki
- Page 113 and 114:
A család merevségével, archaizmu
- Page 115 and 116:
viselkedik, aki még mestere hangj
- Page 117 and 118:
A választás kérdése: a legitimi
- Page 119 and 120:
ebben a perspektívában nyeri el t
- Page 121 and 122:
értelemben, hogy az érdekcsoporto
- Page 123 and 124:
természetesen azzal járt, hogy mi
- Page 125 and 126:
kínálniuk, amelyek hatással vann
- Page 127 and 128:
gusok olvasnák egymás műveit, az
- Page 129 and 130:
Abner CohenPolitikai antropológia:
- Page 131 and 132:
A monográfiák áttekintése megmu
- Page 133 and 134:
szokásai, az ősökhöz kapcsolód
- Page 135 and 136:
Azon a misztifikáción keresztül
- Page 137 and 138:
irányítanak. A szimbólumok nem a
- Page 139 and 140:
készleteket, laza szövetségeket
- Page 141 and 142:
dinamikája által (lásd Evans-Pri
- Page 143 and 144:
mányozása után láthatjuk, hogy
- Page 145 and 146:
amelyek vizsgálatunk fő tárgyát
- Page 147 and 148:
ETNICITÁS, ETNO-KONFLIKTUSOK147
- Page 149 and 150:
A két világháború közötti Kel
- Page 151 and 152:
abháziai nem grúz lakosokra. 1993
- Page 153 and 154:
Konfliktusok az autonómiahierarchi
- Page 155 and 156:
1994-ben éppen egy kaukázusi konf
- Page 157 and 158:
elejének ausztromarxista kulturál
- Page 159 and 160:
foghatóvá válására. Az asszony
- Page 161 and 162:
telenségét” vádolják. A vágy
- Page 163 and 164:
úcsú a sportoktól és a marhaál
- Page 165 and 166:
KonklúzióMielőtt megpróbálnán
- Page 167 and 168:
Rodney Needham„Incesztus”: a ro
- Page 169 and 170:
Mindehhez még hozzájön, hogy van
- Page 171 and 172:
P. KloosA nem-nyugati társadalmak
- Page 173 and 174:
kell felfogni: egy diszciplínahalm
- Page 175 and 176:
politikatudományt, oktatási rends
- Page 177 and 178:
Szóba került azonban mindkét leh
- Page 179 and 180:
abból, hogy Hollandia érdekelt vo
- Page 181 and 182:
elfelejtődött a kapitalista töme
- Page 183 and 184:
amely magában foglalta a paraszti
- Page 185 and 186:
meg, a tömeg média úgy tűnhet e
- Page 187 and 188:
példák) a populáris emlékezet e
- Page 189 and 190:
vagy televízió. A térkép éjsza