Politikai antropológiai források - MEK

Idahba, abba az országba, amelynek Nupe akkoriban vazallusa volt. Elnyerte Idah királyánakkegyét, olyannyira, hogy a királyfi féltékenysége miatt el kellett menekülnie az országból. Akirály ajándékaival megrakott bronz kenuval indult útnak, nupe rabszolgákból álló legénységgel,hogy visszatérjen országába és annak királya legyen, ugyanis Idah királya búcsúajándékula Nupe feletti uralmat adta neki. Útján két ember segítette, akikkel a folyóntalálkozott: egyikük a víz közepén egy kövön ült (kuta) (22), a másik halcsapdával halászott(ekpä). Mikor uralomra jutott, Tsoede megjutalmazta ezt a két embert: az elsőt megtette afolyó és a folyóparti törzsek urává (Kuta), a másodikat pedig az új folyóparti állam egymagasrangú tisztviselőjévé (Ekpä) (23). Ők voltak a mai kedék ősei, és az elsők, akikgyakorolták az „Uralmat a Vizek Felett”, amely azóta is a kedék előjoga.Jelen tanulmány témájához nem tartozik annak a vizsgálata, mennyi történelmi alapja vanennek a legendának. Inkább a „társadalmi igazsága” érdekes, vagyis az, hogyan hat a legendaigazságában való hit a társadalmi életre. A kede eredetmítosz, mint láttuk, elsősorban a törzspolitikai eredetével foglalkozik. Mint az eredetmítoszok általában, a jelenlegi rendszergyökereit a távoli múltba vezeti vissza, amely időbeli távolsága, valamint a szenttel és atermészetfelettivel való kapcsolata révén szentesíti a jelent. A kede eredetmítosz a legfőbbszellemi támasza azon vonásoknak, amelyeket az eddigiek alapján alapvetőnek tekinthetünk apolitikai rendszerükben: annak, hogy a kede uralom területi és nem törzsi alapon szerveződik,és annak, hogy a Nupe Királyságon belül a kedék részleges autonómiát élveznek. Hangsúlyoznám,hogy ezt a mítoszt nemcsak a kedék ismerik, hanem minden nupe altörzs, köztük akülönböző kintsozi csoportok is. A közösen birtokolt mítosz rendkívül fontos szellemikapocsként működik, mivel a kedék alattvalói így elfogadják az általa szentesített rendszert is- a kedék uralmát.VallásMint már említettem, a kedék ma mohamedánok - méghozzá igen hitbuzgó mohamedánok.Sok településen működik mallam, aki a Koránt tanítja gyermekeknek és felnőtteknek; soktanítvány csak akkor jár el az órákra, ha utazásaik során éppen azon a településen időznek. Akintsozi népek viszont még mindig pogányok. Ráadásul a kedék egységes vallásával szembenaz ő rítusaik és vallási elképzeléseik nagy változatosságot mutatnak, ami a csoport heterogénösszetételét tükrözi (24). Mégis létezik két rítus, mindkettő lényegét tekintve a folyóvalkapcsolatos, amelyek minden fél-folyami csoportnál közösek, és egy harmadik, amely Tsoedeemlékéhez kapcsolódik, és amely minden nagyobb folyóparti (és részben szárazföldi) nupefaluban megtalálható. Az első ilyen rítus a Ndáduma (a Niger folyó nupe neve), egy évenkéntiáldozat a folyó szellemeit, amelyet minden folyóparti faluban bemutatnak: ez biztosítja, dehatárok között is tartja a Niger éves áradását. A második rítus a Ketsá, áldozat a hasonló nevűszikla szellemének; ez a szikla Jebba közelében, hirtelen emelkedik ki a habokból (azeurópaiak Juju-sziklának hívják). Ez az áldozat kigyógyít a betegségből és a meddőségből, ésbiztosítja a sikert a halászatban és a hajózásban. A harmadik rítus áldozat Tsoede láncának,egy szent ereklyének, amely termékenységet és egészséget biztosít, de istenítélethez ishasználják.Ez a három rítus a kedék között is megtalálható; az első kettőt tulajdonképpen a sajátellenőrzésük alá vonták. Bizonyos ünnepélyes alkalmakkor a kede főnök e folyami szertartásokvégrehajtását saját felelősségének tekinti. Évente egyszer speciális Ndádumát tartanakegy Bazumagi nevű helyen, Jebbától északra, amikor maga a Kuta ajánlja fel az áldozati ételt:egy fehér bikát és mézet. A helyi Ndáduma rítusokkal ellentétben ez nem egy falu, hanem azegész folyamvölgy terméséért történik. A főnöki Ndádumának van egy olyan eleme is, amely83