S. F. NADELA kedék: egy folyóparti állam Észak-NigériábanI. BevezetésA kyedye vagy kede népcsoport (1), akikről ez a dolgozat készült, a népes észak-nigériai nupetörzshöz tartozik, akiknek általános kultúráját és társadalmi szerveződését más műveimbenmár kifejtettem (2). A kedék számos kulturális vonása nupe jelleget mutat: azonos rokonságirendszert használnak; azt a dialektust beszélik, amelyet a nupe altörzsek többsége használ ésamely az emirátus, a „valódi Nupe” hivatalos nyelve; felvették a Nupe Királyság hivatalosvallását, az iszlámot is. De ezekkel a hasonlóságokkal összekapcsolódva eltéréseket istalálhatunk. A kedék folyóparton élnek - ők az egyetlen tisztán folyami életmódú nép a nupecsoportok közül.Gazdasági tevékenységük és társadalmi életük a folyó köré csoportosul, amely megélhetésüketbiztosítja. Ebből következik, hogy társadalmi és kulturális életükben olyan elemeket találunk,amelyek a Nupe Királyság többi részén hiányoznak. <strong>Politikai</strong> szerveződésükben pedig néhányegyedi és szokatlan vonást fedezhetünk fel - még egész Afrikához viszonyítva is szokatlanokat.Inkább ezen különlegességeik, mint az afrikai adminisztráció gyakorlati problémáivalvaló kapcsolatuk miatt döntöttem úgy, hogy jelen kötethez e kis nigériai altörzs politikaiszervezetének leírásával járulok hozzá.II. NépességA kedék túlnyomó része ma a Niger és a Kaduna folyók között él, az északi szélesség 8` 30’és 9` 40’ között, egy-egy keskeny sávban mindkét parton. A területen a nupe törzs másszekciói is élnek, akik fél-folyami életmódot folytatnak: a kedéktől eltérően a halászat ésfolyami közlekedés mellett mezőgazdaságot is űznek. Falvaik elszórva helyezkednek el a kedetelepülések közt a folyók mentén (3). A kedék és a többi fél-folyami nép közötti éles kulturálisés törzsi választóvonalat jól mutatja a nyelvhasználat: a kedék önmagukat eyapacizi-nek,hajósoknak is nevezik, míg a többi népekre összefoglalóan mint laticizi (földművesek)utalnak. A hagyomány is alátámasztja a különbséget: eszerint a kedék máshonnan jöttekjelenlegi lakhelyükre és telepedtek le az „őslakosok” között. Ez a hagyomány (amelyre későbbmég visszatérünk) szintén tükröződik a nyelvhasználatban, ugyanis a kedék mai szomszédait,a folyóvölgy fél-folyami népeit kintsozi-nak is emlegetik, ami annyit tesz: a föld birtokosai -vagyis őslakosok.A kedék országának csak egy részéről vannak részletes népességi adataink, mégpedig a maiBida Emírség Kede Körzetéről. De ezeket az adatokat reprezentatívnak tekinthetjük a kedelaktaterület egészére (4). A 12 066 lakosból 2225 kede, 9742 pedig kintsozi (különbözőaltörzsekhez tartozó), a fennmaradók (99) nem-nupe idegenek, akik a Kede Körzetben élnek.A kedék tehát kisebbségben élnek saját országukban - abban az országban, amely nevüketviseli. De jogosan viseli nevüket és jogosan nevezhetjük az ő országuknak, mivel a kedekisebbség alkotja az uralkodó csoportot, és az ő főnökük a terület minden csoportjának ura,akár kedék, akár nem.
De a kedék országa maga is egy nagyobb politikai rendszer, a Nupe Emirátus része. Agyarmatosítás előtti időkben a kedék országa szinte teljesen nupe területen feküdt -pontosabban azon a területen, ahol a nupe Etsu (király) uralkodott - egyfajta félig autonómvazallusállam formájában. A brit gyarmati adminisztráció újrafelosztó tevékenysége a kedékországát három különböző provincia és hat különböző (modern) emirátus vagy kerület közöttosztotta fel (5). Ugyanakkor látni fogjuk, hogy ennek az aránylag kis létszámú csoportnak asok politikai egység közötti eloszlása nemcsak a politikai határok átrajzolásának köszönhető,hanem annak is, hogy a kede csoportok is vándoroltak, miután a jelenlegi kormány rögzítette ahatárokat.A kedék legnagyobb csoportja a Niger és Kaduna folyók bal partján, Bida Emírségben él. Itt akedék megmaradtak önálló politikai egységként, saját főnökük a körzet közigazgatásiirányítója. Máshol mindenütt a kedéket politikailag beolvasztották a körzetbe, ahol laknak,főnökeik és a körzetek irányítói nem kedék (6). A mai politikai helyzet mégsem törölte eltársadalmi életük egyéb vonásait; politikai szerveződésük jellemzői, ha kisebb léptékben is, detovább élnek az egyetlen olyan területen, ahol hivatalos elismerést kaptak. Bár politikaiadataink nagy része szükségszerűen erről a területről származik, ezeket érvényesnek tekinthetjükaz egész kede országra, és mikor kedékről, kede kultúráról vagy társadalmi rendszerrőlbeszélünk, az egész csoportot értjük ezalatt, a modern politikai felosztástól függetlenül.Mégis van egy másfajta felosztás, amely ősrégi és mélyen gyökerezik a kede kultúrában, ezértnem lehet átsiklani fölötte. Eddig általánosságban kedékről beszéltem. De valójában két kedecsoport van: a kede tifin, vagy felső folyás mellett élők, és a kede tako, az alsó folyás mellettélők; a kettő közötti határ nagyjából a Jebba sziget vonala (ettől délre és északra egy keskenysávban a két csoport egymás mellett él) (7). Amit a kede társadalmi és politikai rendszerrőlmondtam, az csak az alsó folyás mellett élőkre vonatkozik. A felső folyás mellett élőknélegyik olyan vonás sem található meg, amely a másik csoportot oly jellegzetessé teszi, ésnincsenek is politikailag uralkodó helyzetben, mint az alsó folyás mellett élő kedék. Kulturálisanők is fél-folyami életmódot folytatnak, mint más nupe szekciók, amelyek falvai elszórtanhevernek a kede települések közt, és politikailag ők is, akár ezek a nupe szekciók, az alsófolyás melletti kedék uralma alatt állnak. Tehát mikor a továbbiakban kede politikairendszerről beszélünk, ezalatt csak ez utóbbi csoportot értjük. A felső folyás mellett élőketegy kalap alá vesszük a többi fél-folyami nupe csoporttal, és valóban, bennszülött szemmelnézve ők sokkal közelebb állnak a kintsozi-hoz, mint az „idegen” bevándorolt csoporthoz azalsó folyás mentén. De elemzésünk későbbi szakaszában különös jelentőséget kap majd a kétkede csoport összehasonlítása. Ugyanazon törzs két szekciójának ennyire egyenlőtlenfejlődése segít majd megállapítani azokat a társadalmi és egyéb tényezőket, amelyekből azáltalunk tanulmányozott politikai struktúra felépül.III. Gazdasági rendszerA kedék országában talált demográfiai és politikai helyzet egyértelműen jelentős csoportmozgásokkövetkezménye, amelyek esetleg hosszú időn át tarthattak. Ahhoz, hogy ezt ahelyzetet megértsük, először is a törzsi letelepedés elemzésére - lehetőleg történeti elemzésére- van szükség. De mielőtt a kede letelepedési rendszert vizsgálnánk, előbb rövid leírást kelladnunk az ország gazdasági helyzetéről. Be szeretném ugyanis bizonyítani, hogy a kedegazdaság jellege döntően befolyásolta a letelepedési rendszert, és ezzel indirekt módon a törzsteljes politikai fejlődését.71
- Page 1 and 2:
OKTATÁSI SEGÉDANYAGELTE BTK KULTU
- Page 3 and 4:
TARTALOMELŐSZÓ A „POLITIKAI ANT
- Page 5 and 6:
hatalmi döntésekben és a politik
- Page 7 and 8:
kiontott vér és emberélet az ere
- Page 9 and 10:
Mark MünzelGenocídium, etnocídiu
- Page 11 and 12:
ellen mentek. A harcosok erősen k
- Page 13 and 14:
használtak, a Fehérektől követk
- Page 15 and 16:
an, és hogy az indiánok szószól
- Page 17 and 18:
A kiutat a francia etnológus Rober
- Page 19 and 20: A politikával való kapcsolat rés
- Page 21 and 22: JAULIN, ROBERT Gens du soi, gens de
- Page 23 and 24: 1. ábra: a yaghanok élettere Dél
- Page 25 and 26: A yagnanok gyakorlatilag kenuikban
- Page 27 and 28: nok között éltek, tagadják a ka
- Page 29 and 30: A yaghanok számos szellemben és i
- Page 31 and 32: érkezett meg a Tűzföldre és pá
- Page 33 and 34: közösségé. Azért cselekedtünk
- Page 35 and 36: az áldozat rokonai harci jeleket f
- Page 37 and 38: Otto Zerries:A trópusi őserdők n
- Page 39 and 40: Az Orinoco felső folyásánál él
- Page 41 and 42: Szerkesztői jegyzet:A tanulmányt
- Page 43 and 44: eleje óta jórészt semmi sem tör
- Page 45 and 46: századforduló környékén elsők
- Page 47 and 48: nem szűnt meg teljesen a velem sze
- Page 49 and 50: iszlámmal (Boland 1971: 35, 36).
- Page 51 and 52: létre, ami a mezőgazdaságnak, a
- Page 53 and 54: állam ősidőktől fogva úgy isme
- Page 55 and 56: Az általános köz- és magánisko
- Page 57 and 58: A szabályzat alapján a Sarekat Is
- Page 59 and 60: Egy harmadik ok, amiért a B osztag
- Page 61 and 62: Muzulmánok Szövetségébe. Radik
- Page 63 and 64: maradt, nem maradt más a D.I. szá
- Page 65 and 66: Ezért nagy, ha nem fatális téved
- Page 67 and 68: Horikoshi, H. 1975. The Dar ul-Isla
- Page 69: KORAI ÁLLAM ÉS/VAGY ETNIKUM69
- Page 73 and 74: - a kede főváros, Muregi. Házai
- Page 75 and 76: utolsóval kapcsolatban pedig látt
- Page 77 and 78: A gyarmatok közigazgatásaA követ
- Page 79 and 80: A brit idők előtti Nupéban a tö
- Page 81 and 82: Autonómiájuk utolsó maradványa
- Page 83 and 84: Idahba, abba az országba, amelynek
- Page 85 and 86: élet már nem egy kis csoport ural
- Page 87 and 88: 8). Mivel jól ismerik a folyót, s
- Page 89 and 90: TED C. LEWELLENAz állam evolúció
- Page 91 and 92: „Belső konfliktus”-teóriaAz a
- Page 93 and 94: területeken mindig lehetett talál
- Page 95 and 96: öntözés, a teraszok létrehozás
- Page 97 and 98: emberi társadalomban. „Mindenhol
- Page 99 and 100: létrehozni a politikai hierarchia
- Page 101 and 102: alább két alapvető réteget vagy
- Page 103 and 104: Service, Elman R. 1975. Origins of
- Page 105 and 106: jelenség létfeltételeit, valamin
- Page 107 and 108: talan cselekvések sorozata, melyet
- Page 109 and 110: A tartam és a hatalom viszonyának
- Page 111 and 112: támogatni, s hozzáteszi: „csaki
- Page 113 and 114: A család merevségével, archaizmu
- Page 115 and 116: viselkedik, aki még mestere hangj
- Page 117 and 118: A választás kérdése: a legitimi
- Page 119 and 120: ebben a perspektívában nyeri el t
- Page 121 and 122:
értelemben, hogy az érdekcsoporto
- Page 123 and 124:
természetesen azzal járt, hogy mi
- Page 125 and 126:
kínálniuk, amelyek hatással vann
- Page 127 and 128:
gusok olvasnák egymás műveit, az
- Page 129 and 130:
Abner CohenPolitikai antropológia:
- Page 131 and 132:
A monográfiák áttekintése megmu
- Page 133 and 134:
szokásai, az ősökhöz kapcsolód
- Page 135 and 136:
Azon a misztifikáción keresztül
- Page 137 and 138:
irányítanak. A szimbólumok nem a
- Page 139 and 140:
készleteket, laza szövetségeket
- Page 141 and 142:
dinamikája által (lásd Evans-Pri
- Page 143 and 144:
mányozása után láthatjuk, hogy
- Page 145 and 146:
amelyek vizsgálatunk fő tárgyát
- Page 147 and 148:
ETNICITÁS, ETNO-KONFLIKTUSOK147
- Page 149 and 150:
A két világháború közötti Kel
- Page 151 and 152:
abháziai nem grúz lakosokra. 1993
- Page 153 and 154:
Konfliktusok az autonómiahierarchi
- Page 155 and 156:
1994-ben éppen egy kaukázusi konf
- Page 157 and 158:
elejének ausztromarxista kulturál
- Page 159 and 160:
foghatóvá válására. Az asszony
- Page 161 and 162:
telenségét” vádolják. A vágy
- Page 163 and 164:
úcsú a sportoktól és a marhaál
- Page 165 and 166:
KonklúzióMielőtt megpróbálnán
- Page 167 and 168:
Rodney Needham„Incesztus”: a ro
- Page 169 and 170:
Mindehhez még hozzájön, hogy van
- Page 171 and 172:
P. KloosA nem-nyugati társadalmak
- Page 173 and 174:
kell felfogni: egy diszciplínahalm
- Page 175 and 176:
politikatudományt, oktatási rends
- Page 177 and 178:
Szóba került azonban mindkét leh
- Page 179 and 180:
abból, hogy Hollandia érdekelt vo
- Page 181 and 182:
elfelejtődött a kapitalista töme
- Page 183 and 184:
amely magában foglalta a paraszti
- Page 185 and 186:
meg, a tömeg média úgy tűnhet e
- Page 187 and 188:
példák) a populáris emlékezet e
- Page 189 and 190:
vagy televízió. A térkép éjsza