12.07.2015 Views

Politikai antropológiai források - MEK

Politikai antropológiai források - MEK

Politikai antropológiai források - MEK

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

tapasztalatként fogalmazódik meg az, hogy a primitív kultúrák megközelítésében nemcsak akommunikációs nehézségek, nyelvi határok és életviteli próbatételek nehezítik az értékmentesfeltárást, de gyakorta a legfőbb akadálya a valódi megismerésnek a kutató személye, hozottismeretanyaga, értékrendje is. Ezzel Henley visszavezet bennünket ahhoz a gondolatkörhöz,amelyben első kalauzunk Münzel volt.Az őserdei marginális kultúrák ismertetése a szerzők vállalt feladata - s valljuk be, afolyómenti kultúrák nomád népeinek életmódjáról, szokásrendszeréről, sajátos gazdálkodásiés szellemi kultúrájáról ma már majdnem közismertek ezek a változatok. A tanulmányokérdeme (esetenként több mint negyedszázaddal ezelőtt kelt írások ezek), hogy azidőtájtnéhány francia és német antropológust leszámítva alig-alig volt elmélyült érdeklődés a délamerikaiföldrész máig „érintetlen” nomádjai iránt. E dolgozatok korántsem a teljességigényével tekintik át a dél-amerikai földrész törzsi vagy horda-társadalmait, s e tekintetbenszámos kiegészítésre szorulnak ma már. Azonban a nomád életmód (amely a szerzők által ittotthasznált „ősi” vagy „archaikus” jelleg helyett legalább annyira a „kortárs” jelzővel lenneillethető) számos elemének, s annak a komplex kultúrának, teljes életvilágnak érintőlegesábrázolása, melyet a szerzők célba vesznek, igencsak arról szól, hogy bármely pontján a Földnek,bármely történeti korban és bármiféle változáskényszer mellett is éppoly kerek egészekezek a kultúrák, mint a „modernség” vagy az európai mintájú civilizáció vívmányaikéntkörülünnepelt más „minták”. Semmivel sem szelídebbek, semmivel sem kiszolgáltatottabbak,semmiképp sem alacsonyabb rendűek, mint a román parasztoké, a brit tengerészeti hivatalnokoké,a lapp pásztoroké vagy a chicagói biztosítótársaságok fővállalkozóié. Talán egyfajtakihívásként értelmezhető, s mégis mosolyognivalóan naivnak tetszik, hogy az ubde neherekvagy az achék már nevükben, etnikai önbesorolásukban is hordják a megkülönböztető (egybenátfogó) jelentést: „emberek”. Hol jobbak, hol félelmesebbek, hol elesettebbek, mint mások, deéppúgy emberek. S ha a szerzők csupán erre figyelmeztetnek e rövid regionális ismertetőkkel,már érdemes volt írásaikra odafigyelnük.A szerzők egyenként is, együtt is a dél-amerikai bennszülött csoportokról, törzsi vagyhordatársadalmak helyzetéről szólnak, vagyis olyanokról, amelyek az államiság szintje alattélnek. S éppen mert a kontraszt erősségét kívánjuk hangsúlyozni, került „kötetünkbe” aNyugat-Jáva államosodott világának konfliktusait bemutató Ensering-tanulmány, amelyből azis kiderül, hogy nemcsak eltérő etnokulturális típusú (vadász, gyűjtögető, növénytermesztő,állattartó, vándorló, „gyalogos” és „csónakos”, stb.) „primitív társadalmak” vannak, s nemcsaka gazdaság, a politika, a vallás, a kultúra mentén meghúzható szintvonalak vannak,amelyek alapján az idealizált társadalmi „fejlődés” is különböző lehet, hanem a kultúrákinstallációját, eltérő tartalmait, sajátos céljait illetően is összehasonlítások végezhetők. A„primitívség” (a szó félremagyarázott, „elmaradottságként” vett értelmében) olykor korántsemaz ősi kultúrákat jellemzi, hanem sokkal inkább a modern fejlett kultúrákat vagy kvázimodernizáltpolitikai- és nemzetállamokat. A genocídium, a népirtás modern eszközkészletévelrendelkező, ám pusztító ősi elven működő, érdekeit totális intoleranciával érvényesítő„kultúra” azonban aligha szolgál rá a tradicionális viszonyok között megszokott „megbocsátással”való összehasonlításra. A bennszülött kultúrák védekező eszköztára annyiban perszetényleg „primitív”, hogy a pusztító hatást, az ellenfél megsemmisítését valóban kezdetleges,kevésbé hatékony eszközökkel próbálja elérni, mint az etnocídium kortárs irányzatai.A kultúra, amely a nyelv, a politikai szervezet, a területi hovátartozás, a csoportjellemvonásokeloszlása, a helyi közösségi struktúrák komplexitása és az ökológiai egyensúly szerint eltérőemberi-társadalmi egységeket, differenciált etnikai csoport-sajátosságokat hoz létre, skülönösen az etnikai kultúrák nem az áldozatok számával mérik hatékonyságukat, nem a6

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!