tapasztalatként fogalmazódik meg az, hogy a primitív kultúrák megközelítésében nemcsak akommunikációs nehézségek, nyelvi határok és életviteli próbatételek nehezítik az értékmentesfeltárást, de gyakorta a legfőbb akadálya a valódi megismerésnek a kutató személye, hozottismeretanyaga, értékrendje is. Ezzel Henley visszavezet bennünket ahhoz a gondolatkörhöz,amelyben első kalauzunk Münzel volt.Az őserdei marginális kultúrák ismertetése a szerzők vállalt feladata - s valljuk be, afolyómenti kultúrák nomád népeinek életmódjáról, szokásrendszeréről, sajátos gazdálkodásiés szellemi kultúrájáról ma már majdnem közismertek ezek a változatok. A tanulmányokérdeme (esetenként több mint negyedszázaddal ezelőtt kelt írások ezek), hogy azidőtájtnéhány francia és német antropológust leszámítva alig-alig volt elmélyült érdeklődés a délamerikaiföldrész máig „érintetlen” nomádjai iránt. E dolgozatok korántsem a teljességigényével tekintik át a dél-amerikai földrész törzsi vagy horda-társadalmait, s e tekintetbenszámos kiegészítésre szorulnak ma már. Azonban a nomád életmód (amely a szerzők által ittotthasznált „ősi” vagy „archaikus” jelleg helyett legalább annyira a „kortárs” jelzővel lenneillethető) számos elemének, s annak a komplex kultúrának, teljes életvilágnak érintőlegesábrázolása, melyet a szerzők célba vesznek, igencsak arról szól, hogy bármely pontján a Földnek,bármely történeti korban és bármiféle változáskényszer mellett is éppoly kerek egészekezek a kultúrák, mint a „modernség” vagy az európai mintájú civilizáció vívmányaikéntkörülünnepelt más „minták”. Semmivel sem szelídebbek, semmivel sem kiszolgáltatottabbak,semmiképp sem alacsonyabb rendűek, mint a román parasztoké, a brit tengerészeti hivatalnokoké,a lapp pásztoroké vagy a chicagói biztosítótársaságok fővállalkozóié. Talán egyfajtakihívásként értelmezhető, s mégis mosolyognivalóan naivnak tetszik, hogy az ubde neherekvagy az achék már nevükben, etnikai önbesorolásukban is hordják a megkülönböztető (egybenátfogó) jelentést: „emberek”. Hol jobbak, hol félelmesebbek, hol elesettebbek, mint mások, deéppúgy emberek. S ha a szerzők csupán erre figyelmeztetnek e rövid regionális ismertetőkkel,már érdemes volt írásaikra odafigyelnük.A szerzők egyenként is, együtt is a dél-amerikai bennszülött csoportokról, törzsi vagyhordatársadalmak helyzetéről szólnak, vagyis olyanokról, amelyek az államiság szintje alattélnek. S éppen mert a kontraszt erősségét kívánjuk hangsúlyozni, került „kötetünkbe” aNyugat-Jáva államosodott világának konfliktusait bemutató Ensering-tanulmány, amelyből azis kiderül, hogy nemcsak eltérő etnokulturális típusú (vadász, gyűjtögető, növénytermesztő,állattartó, vándorló, „gyalogos” és „csónakos”, stb.) „primitív társadalmak” vannak, s nemcsaka gazdaság, a politika, a vallás, a kultúra mentén meghúzható szintvonalak vannak,amelyek alapján az idealizált társadalmi „fejlődés” is különböző lehet, hanem a kultúrákinstallációját, eltérő tartalmait, sajátos céljait illetően is összehasonlítások végezhetők. A„primitívség” (a szó félremagyarázott, „elmaradottságként” vett értelmében) olykor korántsemaz ősi kultúrákat jellemzi, hanem sokkal inkább a modern fejlett kultúrákat vagy kvázimodernizáltpolitikai- és nemzetállamokat. A genocídium, a népirtás modern eszközkészletévelrendelkező, ám pusztító ősi elven működő, érdekeit totális intoleranciával érvényesítő„kultúra” azonban aligha szolgál rá a tradicionális viszonyok között megszokott „megbocsátással”való összehasonlításra. A bennszülött kultúrák védekező eszköztára annyiban perszetényleg „primitív”, hogy a pusztító hatást, az ellenfél megsemmisítését valóban kezdetleges,kevésbé hatékony eszközökkel próbálja elérni, mint az etnocídium kortárs irányzatai.A kultúra, amely a nyelv, a politikai szervezet, a területi hovátartozás, a csoportjellemvonásokeloszlása, a helyi közösségi struktúrák komplexitása és az ökológiai egyensúly szerint eltérőemberi-társadalmi egységeket, differenciált etnikai csoport-sajátosságokat hoz létre, skülönösen az etnikai kultúrák nem az áldozatok számával mérik hatékonyságukat, nem a6
kiontott vér és emberélet az eredményességi mutatójuk. Talán ettől is oly védtelenek. S talánettől érdemesek megkülönböztetett figyelmünkre.Feltűnőnek találhatja az olvasó néhány olyan témakör beemelését a „politikai” antropológiaalapszövegei közé, amelyek első tekintetre a kulturális antropológia más területeihez tartoznának(vallási rendszer, boszorkányság, vadászat stb.), de amelyek egyfelől számos, a politikairendszerre, a törvénykezésre, a jogok és kötelezettségek gyakorlására vonatkozó megjegyzésttartalmaznak. Ezek az antropológia történetében megnevezhető korai korszakot (is) jelzik,amelyben még nem különült el a politikai berendezkedés elemzése, de az alkalmi megvilágításokmögött felsejlik a hatalom szerepe, a munkamegosztási rendszer és a társadalmiszerepek eloszlása, az ellenségképek kialakulási folyamata, a félelem, harag és agressziólevezetésének módjai, vagy éppen a manipuláció, befolyásolás diskurzusainak kezdeteirőlkapunk pillanatfelvételt. A politikai antropológia ilyetén „kiterjeszkedése” ma már sokkal látványosabb:a szimbolikus beszédmódok, térkisajátítási eljárások, hárítások és alárendelések,kirekesztések és bezárások, határhelyzet-megnevezések nyelvi, testi, közösségi, térségi, vallásivagy artisztikus elemei egyaránt bekerülnek a diszciplína vizsgált témaköreibe.A kiadványunkban közölt dolgozatokat javarészt kulturális antropológus bölcsészhallgatókfordították. Az ELTE Kulturális Antropológia tanszék tevékenységét segítő, lényegébenellenszolgáltatás nélkül végzett munkájukért ehelyütt mondunk köszönetet. Bízunk abban,hogy vállalásuk mindenki számára jelentőséggel bír, amennyiben etnikai, regionális, politikai,kulturális vagy morális érzékenysége gyarapodhat ez írások megismerésével.Sajnos olykor a fordítási körülmények, vagy a kellő körültekintés nélkül regisztrált forrásmegjelölésmegnehezíti, hogy az eredeti forrásokat minden esetben visszakereshessük. Ennekazért is volna jelentősége, mert több esetben egész kötetnyi anyag egy kiemelt részéről vanszó, s a fordítás csupán egy részletre terjed ki - az ezzel kapcsolatos körülményeket az egyestanulmányok jegyzetanyagának kiegészítéseként közlöm.A fordítás-válogatás, melynek java része az MTA <strong>Politikai</strong> Tudományok Intézetében működőEtnoregionális Kutatóközpont szorgalmazására készült, eredetileg tematikus kiadványsorozatlett volna, amely azonban financiális szűkösségek okán nem láthatott napvilágot. Ugyanakkora hajdani egyetlen egyetemi tanszék mellett immár négy-öt egyetemi és főiskolai kurzus isvállalja a politikai antropológia oktatását. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a fordításokelkészülését követően kiváló kézikönyv jelent meg „<strong>Politikai</strong> antropológia” címmel az OsirisKiadó Szemeszter-sorozatában, Zentai Violetta szerkesztésében, s összeállítása rendkívülfontos forrásmunkákat tartalmaz, a tudományág korszerű ismeretanyagát áttekintő bevezetőjétpedig hiánypótlónak kell minősítenünk. Az általa válogatott tanulmányok részint építenek is akötetünkben közölt régi forrásokra, részben sokkal inkább a tudományág diskurzus-változásáttükrözik, mint az itt olvasható írások zöme. Mégis szükség van a korai források közzétételéreés a klasszikus problematikák megismerésére, mert ezek nélkül a helyét kereső és rangját(okkal) követelő tudományterület mai kérdéseit csak nagy bátorsággal tudjuk elhelyezni azantropológia tudástartományai között. Az itt közölt tanulmányok kötetformájú összeállításátegyes fejezetcímek alatt látom teljesebbnek, s ekként sem gondolom teljességgel reprezentatívnak,hiszen számos szerző és szemléletmód, korszak és tematika kimaradt a terjedelmikorlátok miatt. Röviden: a Zentai-kötetben közölt írások és a kötetünkben szereplők mégmindig nem fedhetik le a politikai antropológia minden érdeklődés-irányát, iskoláját éstematikus irányzatát. E feladatra majd a további kiadványok hosszú sorának lehetnevállalkoznia, ha a tudományterület végre helyére kerülhet és befogadást nyer az egyetemiakadémiaimagaslatokon.A. Gergely András7
- Page 1 and 2: OKTATÁSI SEGÉDANYAGELTE BTK KULTU
- Page 3 and 4: TARTALOMELŐSZÓ A „POLITIKAI ANT
- Page 5: hatalmi döntésekben és a politik
- Page 9 and 10: Mark MünzelGenocídium, etnocídiu
- Page 11 and 12: ellen mentek. A harcosok erősen k
- Page 13 and 14: használtak, a Fehérektől követk
- Page 15 and 16: an, és hogy az indiánok szószól
- Page 17 and 18: A kiutat a francia etnológus Rober
- Page 19 and 20: A politikával való kapcsolat rés
- Page 21 and 22: JAULIN, ROBERT Gens du soi, gens de
- Page 23 and 24: 1. ábra: a yaghanok élettere Dél
- Page 25 and 26: A yagnanok gyakorlatilag kenuikban
- Page 27 and 28: nok között éltek, tagadják a ka
- Page 29 and 30: A yaghanok számos szellemben és i
- Page 31 and 32: érkezett meg a Tűzföldre és pá
- Page 33 and 34: közösségé. Azért cselekedtünk
- Page 35 and 36: az áldozat rokonai harci jeleket f
- Page 37 and 38: Otto Zerries:A trópusi őserdők n
- Page 39 and 40: Az Orinoco felső folyásánál él
- Page 41 and 42: Szerkesztői jegyzet:A tanulmányt
- Page 43 and 44: eleje óta jórészt semmi sem tör
- Page 45 and 46: századforduló környékén elsők
- Page 47 and 48: nem szűnt meg teljesen a velem sze
- Page 49 and 50: iszlámmal (Boland 1971: 35, 36).
- Page 51 and 52: létre, ami a mezőgazdaságnak, a
- Page 53 and 54: állam ősidőktől fogva úgy isme
- Page 55 and 56: Az általános köz- és magánisko
- Page 57 and 58:
A szabályzat alapján a Sarekat Is
- Page 59 and 60:
Egy harmadik ok, amiért a B osztag
- Page 61 and 62:
Muzulmánok Szövetségébe. Radik
- Page 63 and 64:
maradt, nem maradt más a D.I. szá
- Page 65 and 66:
Ezért nagy, ha nem fatális téved
- Page 67 and 68:
Horikoshi, H. 1975. The Dar ul-Isla
- Page 69 and 70:
KORAI ÁLLAM ÉS/VAGY ETNIKUM69
- Page 71 and 72:
De a kedék országa maga is egy na
- Page 73 and 74:
- a kede főváros, Muregi. Házai
- Page 75 and 76:
utolsóval kapcsolatban pedig látt
- Page 77 and 78:
A gyarmatok közigazgatásaA követ
- Page 79 and 80:
A brit idők előtti Nupéban a tö
- Page 81 and 82:
Autonómiájuk utolsó maradványa
- Page 83 and 84:
Idahba, abba az országba, amelynek
- Page 85 and 86:
élet már nem egy kis csoport ural
- Page 87 and 88:
8). Mivel jól ismerik a folyót, s
- Page 89 and 90:
TED C. LEWELLENAz állam evolúció
- Page 91 and 92:
„Belső konfliktus”-teóriaAz a
- Page 93 and 94:
területeken mindig lehetett talál
- Page 95 and 96:
öntözés, a teraszok létrehozás
- Page 97 and 98:
emberi társadalomban. „Mindenhol
- Page 99 and 100:
létrehozni a politikai hierarchia
- Page 101 and 102:
alább két alapvető réteget vagy
- Page 103 and 104:
Service, Elman R. 1975. Origins of
- Page 105 and 106:
jelenség létfeltételeit, valamin
- Page 107 and 108:
talan cselekvések sorozata, melyet
- Page 109 and 110:
A tartam és a hatalom viszonyának
- Page 111 and 112:
támogatni, s hozzáteszi: „csaki
- Page 113 and 114:
A család merevségével, archaizmu
- Page 115 and 116:
viselkedik, aki még mestere hangj
- Page 117 and 118:
A választás kérdése: a legitimi
- Page 119 and 120:
ebben a perspektívában nyeri el t
- Page 121 and 122:
értelemben, hogy az érdekcsoporto
- Page 123 and 124:
természetesen azzal járt, hogy mi
- Page 125 and 126:
kínálniuk, amelyek hatással vann
- Page 127 and 128:
gusok olvasnák egymás műveit, az
- Page 129 and 130:
Abner CohenPolitikai antropológia:
- Page 131 and 132:
A monográfiák áttekintése megmu
- Page 133 and 134:
szokásai, az ősökhöz kapcsolód
- Page 135 and 136:
Azon a misztifikáción keresztül
- Page 137 and 138:
irányítanak. A szimbólumok nem a
- Page 139 and 140:
készleteket, laza szövetségeket
- Page 141 and 142:
dinamikája által (lásd Evans-Pri
- Page 143 and 144:
mányozása után láthatjuk, hogy
- Page 145 and 146:
amelyek vizsgálatunk fő tárgyát
- Page 147 and 148:
ETNICITÁS, ETNO-KONFLIKTUSOK147
- Page 149 and 150:
A két világháború közötti Kel
- Page 151 and 152:
abháziai nem grúz lakosokra. 1993
- Page 153 and 154:
Konfliktusok az autonómiahierarchi
- Page 155 and 156:
1994-ben éppen egy kaukázusi konf
- Page 157 and 158:
elejének ausztromarxista kulturál
- Page 159 and 160:
foghatóvá válására. Az asszony
- Page 161 and 162:
telenségét” vádolják. A vágy
- Page 163 and 164:
úcsú a sportoktól és a marhaál
- Page 165 and 166:
KonklúzióMielőtt megpróbálnán
- Page 167 and 168:
Rodney Needham„Incesztus”: a ro
- Page 169 and 170:
Mindehhez még hozzájön, hogy van
- Page 171 and 172:
P. KloosA nem-nyugati társadalmak
- Page 173 and 174:
kell felfogni: egy diszciplínahalm
- Page 175 and 176:
politikatudományt, oktatási rends
- Page 177 and 178:
Szóba került azonban mindkét leh
- Page 179 and 180:
abból, hogy Hollandia érdekelt vo
- Page 181 and 182:
elfelejtődött a kapitalista töme
- Page 183 and 184:
amely magában foglalta a paraszti
- Page 185 and 186:
meg, a tömeg média úgy tűnhet e
- Page 187 and 188:
példák) a populáris emlékezet e
- Page 189 and 190:
vagy televízió. A térkép éjsza