Politikai antropológiai források - MEK

élet már nem egy kis csoport uralmának a megszilárdítását szolgálja, hanem körvonalaz egynagyobb, de kevésbé meghatározott etnikai egységet, amely azonban letett a politikaiönmegvalósításról.IX. A kede állam kialakulásaA kede állam szerkezetének és történetének vizsgálata nem támasztja alá, de nem is cáfoljameg azt a sokak által vallott elképzelést, hogy minden államszervezet egy népcsoport inváziójánakés a területen élők leigázásának következménye (25). Adatainkból bebizonyosodik,hogy egy etnikai csoportnak a másik fölötti uralma alapvető fontosságú; konfliktusokra éshódításra is vannak példák - bár nem olyan általános mértékben, mint ahogy ez az elméletfeltételezi; nincs viszont bizonyíték a csoport mint olyan inváziójára, hacsak a mitikus időknem bizonyítható eseményeit nem tekintjük annak. Adataink tulajdonképpen alátámaszthatjáka „belső diverzifikáció” elméletét is (26), amely szerint számos etnikai csoport közül az egyikfokozatosan kerül hatalomra.A közelmúlt kede terjeszkedésére vonatkozó adataink viszont egy újabb szociológiai elméletettámasztanak alá, amely a társadalmi eredettel foglalkozik - azt, hogy a migráció és a gyarmatosításnem a túlnépesedés következménye, hanem a reményé és a vállalkozó szellemé,amely pont a túlnépesedett országokban hiányzik (27). Érvényesnek tekintjük-e ezt az állításta terjeszkedő kede államra? Megmagyarázható-e egy altörzs politikai hatalomra jutása pusztánpszichológiai jellemzők alapján?A mi elemzésünk más irányból közelítette meg a kede politikai rendszert: hangsúlyoztafüggőségét a gazdasági tevékenységtől és így a környezeti adottságoktól. A gyarmatosítás és aterjeszkedés, mint láttuk, szorosan összefügg az élelemtermelés módjával. Érvelésünk meggyőzőbbétételére összehasonlítást végezhetünk a folyóvölgy egyéb kultúráival. Emlékszünk afelső folyás menti kedékre, akik bár az alsó folyás mellettiek szomszédságában élnek, velükegy törzsből származnak és kultúrájuk is nagymértékben hasonló, nem jutottak el az őpolitikai szerveződésük szintjére - de gazdasági életük is különböző. Ezt a szálat követverámutathatunk azokra a környezeti tényezőkre, amelyeken a kede gazdasági rendszer alapul. Afelső folyás mellett élők környezete ugyanis nem teszi lehetővé olyan folyami hajózás éskereskedelem kialakulását, mint a másik csoportnál. Az ő területükön a folyó keskeny, számoshelyen vízesések és gyakran veszélyes, sziklás zúgók akadályozzák a közlekedést, amely az évegyik felében gyakorlatilag lehetetlen. A parton kevés a település, a folyótól távolabb pedigjórészt viszonylag szegény és fejletlen csoportok élnek. Ezzel szemben lejjebb a folyó széles,egész éven át hajózható, a parton számos falu áll, mögöttük pedig egy gazdag, sűrűn lakott,magas szintű kereskedelmet és kézművességet űző vidék húzódik meg.Mint bizonyára észrevehető, a környezet szót itt tágabb értelemben használom: nemcsak atermészeti viszonyokat értem rajta, hanem a lakosság eloszlását és bizonyos típusú civilizációkjelenlétét is. Módszertanilag ezek a tényezők a környezethez sorolhatók. Igaz, hogyalapvetően egyfajta történelmi fejlődés eredményei. Ezek a történelmi tényezők azonbanszámunkra nem feltérképezhetőek; eredményük - vagyis az, hogy a kedék egy gazdag és erőskirályság közepén élnek - történelmi értelemben vett „véletlen”, amelyet éppúgy adottnak kellelfogadnunk, mint a természeti környezetet.Bevallom, hogy a környezeti feltételek-gazdasági tevékenység-politikai rendszer ok-okozatilánc nem ad teljes magyarázatot. Gyengíti ugyanis egy másik összehasonlítás: a kintsozik,akik az alsó folyás mentén élő kedék szomszédai és rokonai, ugyanabban a környezetben85