Politikai antropológiai források - MEK

kiontott vér és emberélet az eredményességi mutatójuk. Talán ettől is oly védtelenek. S talánettől érdemesek megkülönböztetett figyelmünkre.Feltűnőnek találhatja az olvasó néhány olyan témakör beemelését a „politikai” antropológiaalapszövegei közé, amelyek első tekintetre a kulturális antropológia más területeihez tartoznának(vallási rendszer, boszorkányság, vadászat stb.), de amelyek egyfelől számos, a politikairendszerre, a törvénykezésre, a jogok és kötelezettségek gyakorlására vonatkozó megjegyzésttartalmaznak. Ezek az antropológia történetében megnevezhető korai korszakot (is) jelzik,amelyben még nem különült el a politikai berendezkedés elemzése, de az alkalmi megvilágításokmögött felsejlik a hatalom szerepe, a munkamegosztási rendszer és a társadalmiszerepek eloszlása, az ellenségképek kialakulási folyamata, a félelem, harag és agressziólevezetésének módjai, vagy éppen a manipuláció, befolyásolás diskurzusainak kezdeteirőlkapunk pillanatfelvételt. A politikai antropológia ilyetén „kiterjeszkedése” ma már sokkal látványosabb:a szimbolikus beszédmódok, térkisajátítási eljárások, hárítások és alárendelések,kirekesztések és bezárások, határhelyzet-megnevezések nyelvi, testi, közösségi, térségi, vallásivagy artisztikus elemei egyaránt bekerülnek a diszciplína vizsgált témaköreibe.A kiadványunkban közölt dolgozatokat javarészt kulturális antropológus bölcsészhallgatókfordították. Az ELTE Kulturális Antropológia tanszék tevékenységét segítő, lényegébenellenszolgáltatás nélkül végzett munkájukért ehelyütt mondunk köszönetet. Bízunk abban,hogy vállalásuk mindenki számára jelentőséggel bír, amennyiben etnikai, regionális, politikai,kulturális vagy morális érzékenysége gyarapodhat ez írások megismerésével.Sajnos olykor a fordítási körülmények, vagy a kellő körültekintés nélkül regisztrált forrásmegjelölésmegnehezíti, hogy az eredeti forrásokat minden esetben visszakereshessük. Ennekazért is volna jelentősége, mert több esetben egész kötetnyi anyag egy kiemelt részéről vanszó, s a fordítás csupán egy részletre terjed ki - az ezzel kapcsolatos körülményeket az egyestanulmányok jegyzetanyagának kiegészítéseként közlöm.A fordítás-válogatás, melynek java része az MTA Politikai Tudományok Intézetében működőEtnoregionális Kutatóközpont szorgalmazására készült, eredetileg tematikus kiadványsorozatlett volna, amely azonban financiális szűkösségek okán nem láthatott napvilágot. Ugyanakkora hajdani egyetlen egyetemi tanszék mellett immár négy-öt egyetemi és főiskolai kurzus isvállalja a politikai antropológia oktatását. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a fordításokelkészülését követően kiváló kézikönyv jelent meg „Politikai antropológia” címmel az OsirisKiadó Szemeszter-sorozatában, Zentai Violetta szerkesztésében, s összeállítása rendkívülfontos forrásmunkákat tartalmaz, a tudományág korszerű ismeretanyagát áttekintő bevezetőjétpedig hiánypótlónak kell minősítenünk. Az általa válogatott tanulmányok részint építenek is akötetünkben közölt régi forrásokra, részben sokkal inkább a tudományág diskurzus-változásáttükrözik, mint az itt olvasható írások zöme. Mégis szükség van a korai források közzétételéreés a klasszikus problematikák megismerésére, mert ezek nélkül a helyét kereső és rangját(okkal) követelő tudományterület mai kérdéseit csak nagy bátorsággal tudjuk elhelyezni azantropológia tudástartományai között. Az itt közölt tanulmányok kötetformájú összeállításátegyes fejezetcímek alatt látom teljesebbnek, s ekként sem gondolom teljességgel reprezentatívnak,hiszen számos szerző és szemléletmód, korszak és tematika kimaradt a terjedelmikorlátok miatt. Röviden: a Zentai-kötetben közölt írások és a kötetünkben szereplők mégmindig nem fedhetik le a politikai antropológia minden érdeklődés-irányát, iskoláját éstematikus irányzatát. E feladatra majd a további kiadványok hosszú sorának lehetnevállalkoznia, ha a tudományterület végre helyére kerülhet és befogadást nyer az egyetemiakadémiaimagaslatokon.A. Gergely András7