Politikai antropológiai források - MEK

eleje óta jórészt semmi sem történt. Húsz évvel később már 15.000 lakosa volt, széles utcái ésországútjai. Sok új ház épült, légkondicionált szupermarketek jelentek meg, bárok, és egykávéház, ahol a helybeli aranyifjúság a wurlitzerből helyi cowboyzenét, karibi salsát, vagyéppen angol-amerikai rockzenét hallgathatott. Első találkozásom a panare-okkal nem ottzajlott le, ahol képzeltem: valami eldugott folyóparton, egy kikötőhelyen, vagy egy erdeitisztáson. Az első panare fiatalember, akit láttam, ragyogó vörös ágyékkötőt viselt, és a bőrérefekete geometriai minták voltak festve. A kávéházban találkoztunk, mikor odalépett azasztalomhoz, s a pincértől parancsoló hangon üdítőitalt kért.Amazónia jelenkori története hozzászoktatott bennünket ahhoz az elképzeléshez, hogy a régióindián társadalmai az ipari civilizációval való találkozás után szétesésre vannak ítélve,úgyhogy a panare kultúra ellenállását mint kivételt feltétlenül érdemes nagyító alá venni,ámbár ennek a könyvnek nem elsődleges célja, hogy ilyen magyarázatokkal szolgáljon.Mindenesetre sort fogok keríteni arra, hogy ismertessem mind a panare-ok belső társadalmikapcsolatainak rendszerét, mind azon külső kapcsolatokét, amelyek a helyi kreol lakossághozfűzik őket. Két bevezető fejezet után, melyek inkább leíró természetűek, a könyv két részretagolható: a 3-5. fejezet a panare társadalom belső szerkezetével foglalkozik, míg a panare-okkreolokkal való kapcsolatát a 6-8. fejezet elemzi. Szándékom szerint a könyv számos részénbemutatásra kerül, hogyan illeszkedik egymáshoz a külső és a belső kapcsolatok rendszere.Úgy gondolom, hogy annak oka, miszerint a panare kultúra ilyen ellenálló a külső hatássalszemben, éppen e kapcsolódási mód alapján fejthető meg.A panare társadalom belső szerkezetével foglalkozó fejezetben látni fogjuk, mint kapcsolódnakegymáshoz a panare társadalmi élet különböző területei, s képeznek egy többé-kevésbéintegráns egészet. Az elemzést a leginkább materiális síkokról kiindulva építem fel. Annakbemutatásával kezdem, hogy a panare-ok ökológiai adaptációja közvetlen strukturáliskapcsolatban van a gazdasági viszonyokkal, melyben mindkettő kölcsönösen determinálja amásikat. Ezt követi a rokonsági rendszerek részletes elemzése. Úgy gondolom, hogystrukturális kapcsolat van a gazdasági rendszer és a rokonsági rendszer között. Végezetülbemutatom a panare társadalmi életnek azon területeit, amelyek együttesen reprodukálniképesek a társadalom anyagi infrastruktúráját, így pl. a jól felépített képződményeket, mint apolitikai rendszer, a hiedelemrendszer bizonyos aspektusai és a ceremóniák.Bár munkám központi szereplői a panare-ok, a könyv második részében hosszan foglalkozoma helyi kreol társadalommal. Az, hogy tanulmányoztam a Panare territóriumon lefolyóinteretnikus kapcsolatok másik, kreol oldalát is, a maga módján reflektálás akar lenni egyáltalános teoretikus vitában felvetett kérdésre. Vizsgálataim alapján állíthatom, hogy atársadalmi kapcsolatok az indián csoportok és a kreol nemzet Amazóniában élő képviselőiközött olyan formát vesznek fel, amelyet elsősorban a kreolok társadalmi, gazdasági és mástermészetű érdekei megkívánnak. Mivel a nem-indiánok vannak számbeli és technikaifölényben, ők azok, akik azt is meg tudják szabni, hol jöhet létre a társadalmi érintkezés.Azon indiánok társadalmi és kulturális jellemzői, akikkel a kreolok érintkezésbe lépnek,befolyásolják, hogy indiánok és nem-indiánok mily módon cselekszenek ezen a színpadon, dearra, hogy az érintkezések társadalmi keretét megváltoztassák, maguk az indiánok általábanképtelenek. Számomra ezért nagyon lényegesnek tűnik, hogy a helyi kreol társadalomrólkészített rajz közvetlenül bekerüljön a szövegbe, annak integráns részét képezze, ahelyett,hogy csak utalnánk rá, mint ahogy az gyakran megtörténik az Amazóniával foglalkozóantropológiai irodalomban, ahol a kreolok a kulisszák mögött jelenlévő, fenyegető, mégiscsupán kevéssé körvonalazott és bizonytalan veszedelemként jelennek meg.43