Politikai antropológiai források - MEK

politikatudományt, oktatási rendszereket, szokásjogot, illetve Jáva és Bahasa Indonéziaismeretét foglalta magába.Az események azonban arra késztették a tervezet megalkotóit, hogy ne bátorítsák túlzottan avégzősöket az indonéziai utazásra. Arra számítottak, hogy Hollandiában úgy sincs még egyolyan intézmény, mely jövendőbeli köztisztviselőket képezne. Ennek ellenére „Hollandiánakelőször is egy olyan társadalomtudományra van szüksége, amely az úgy nevezett ‘keletitársadalomnak’ szenteli magát, hogy azon keresztül mindig szerezhessünk némi tudomást azilyen irányú kulturális és gazdasági tevékenységeinkről, másodsorban pedig egy oktatásiprogramra, amely ki tudja képezni azokat, akik tisztviselői funkciókat látnak el Indonéziában,Nyugat-Indiában vagy bárhol a világon, valamint részt tudnak venni a fejlődő országokatsegítő egyéb tevékenységben”.A kormánybizottság elfogadta a kidolgozott tervezetet, melynek részleteire itt nem érdemeskitérni: a lényeg az, hogy a javaslat elvetette a „keleti” fogalmat, és a „nem-nyugatival”helyettesítette.Az úgynevezett elmaradott vagy fejlődő országokat támogató nemzetközi segélyprogram,melyet Truman elnök a negyedik pontban fogalmazott meg, s melyet később az ENSZ szerveivettek át, nem volt egy önzetlen kezdeményezés. 6 Európa újjáépítéséhez olyan forrásokra voltszükség, melyeket nagyrészt csak az akkori, illetve a volt gyarmatokból tudtak beszerezni.Ezeket az országokat gazdaságilag fejleszteni kellett, máskülönben képtelenség lett volnavelük kereskedni. A megfelelő szakembereknek azonban - nagy általánosságban - híjánvoltak. Hollandiában viszont, a többi, a világkereskedelemtől függő országgal ellentétben, azesemények következtében túlkínálat volt az ilyen típusú szakemberekből.1949 körül a külügyminisztériumnak birtokában volt egy dosszié, amely mindazon szakembereknevét tartalmazta, akik éveken át különböző szakterületeken tevékenykedtek HollandKelet-Indiában, és képesek arra, hogy technikai segítséget nyújtsanak külföldön. 7A felsőoktatásért is felelős oktatásügyi miniszter eleinte fenntartásokkal fogadta a nemnyugatitársadalmakat kutató társadalomtudomány megteremtésének tervét. Nem voltbizonyos abban, hogy szükség van-e egy új tudományra, mely a Kelet dolgaival foglalkozik.Ezúttal is a Közigazgatási Karok egyesített erőfeszítésére volt szükség ahhoz, hogymeggyőzzék a minisztert. Érveik közül a következőket érdemes kiemelni:1. A száz évre visszatekintő kapcsolat Indonéziával óriási mennyiségű tudást halmozott felHollandiában a keleti társadalmakról. Ezt a tudást meg kell őrizni és bővíteni kell; bárfigyelmet kell fordítani a világ más tájaira is.2. A Nemzetközi Akadémiai Intézet (ma: Hágai Társadalomtudományi Intézet) megalapítása,mely a világ minden tájáról származó fiatal tudósokat képez ki annak a nemzetközisegélyprogramnak keretei közt, mely ösztönzi a tanárok képzését Hollandiában.3. A holland szakértők számára lehetőség nyílik a fejlődő országokban: annak megértése,hogyan tudna Hollandia hatékonyan segíteni ezeknek az országoknak, végső soronmegteremtheti export-lehetőségünket.6 Lásd J. van Soest: The Start of International Development Cooperation in the United Nations, 1945-1952.(Assen: Van Gorcum 1978).7 Lásd E. de Vries, De organisatie van de Nederlandse ontwikkelingshulp gezien tegen nationale en mondialeachtergrond. Internationale Spektator 20 (11) (1966), pp. 754-766.175