Politikai antropológiai források - MEK

Ted C. LewellenA politika az ipari társadalmakbanSehol nem mosódott el annyira a határ a politikai antropológia és a politikai szociológiaközött, mint a modernizáció és az ipari társadalom formális politikai intézményeinekvizsgálata területén. Az antropológiát hagyományosan tárgya alapján jellemezték - informálispolitikai struktúrák aránylag zárt preindusztriális társadalmakban -, illetve azzal, hogy arésztvevő megfigyelést tekinti elsődleges kutatási módszerének. Újabban azonban azantropológusok figyelme mindinkább a fejlődő nemzetek törzsi csoportjainak politikaiintegrációja (vagy annak hiánya) felé fordult, illetve olyan formális politikai struktúrák felé,mint a pártok, kormánybürokráciák, sőt multinacionális korporációk. Az ilyen kontextusokbannem feltétlenül lehet az adott kultúrában való elmerülés útján információt gyűjteni. Mivel egyországos politikai párt tetszőleges számú kulturális választóvonalat átmetszhet, így azinterjúkészítés, kérdőíves vizsgálat és a dokumentumok tanulmányozása igen hasznos kutatásitechnikáknak bizonyulhatnak. Míg az ember néhány machete árán „bevásárolhatja magát” egyjanomami faluba, egy multinacionális cég alelnöke esetleg kevésbé nyerhető meg efféleösztönzéssel, olyannyira, hogy alkalmasint még a legalapvetőbb információkhoz valóhozzáférést is megakadályozhatja. Ilyen esetben az antropológusnak nem kell a hepatitiszvagy a lárvaevés rémével szembenéznie, ám teljesen másfajta problémákkal igen, és azinformáció hozzáférhetőségének megfelelően kell kutatási módszereit megválasztania. Ennekegyik eredménye az, hogy a modern politikai rendszerekről íródó mind nagyobb számúantropológiai tanulmányok, bár egyenként igen magas színvonalúak, együttesen szemlélvemeglehetősen esetleges, „fogd ahol éred” megközelítést tükröznek.Az elméleti közös nevező hiánya ellenére ezeknek a tanulmányoknak igenis van sajátosanantropológiai jellege. A politikát nem mint analitikusan elkülönülő területet kezelik, hanemmint egy tágabb kultúrába ágyazódó alrendszert. A horda vagy a törzsi falu modernmegfelelői, a kis szegmensek mint az egész képviselői képezik vizsgálat tárgyát. A hangsúly aformális szervezet hátterében húzódó informális mechanizmusokon van.Tradicionális kultúrák a modern államokbanAzoknak a tradicionális társadalmaknak a sorsa, amelyek egyszer csak egy modern állam általbekebelezve találják magukat, mindig is számot tartott az antropológusok érdeklődésére. Avalaha írt legrégebbi néprajzi monográfia, Lewis Henry Morgan 1877-es irokézekről szólómunkája és James Mooney 1896-os szellemtánc-monográfiája egyaránt a rezervátum kontextusábanvizsgálja az amerikai indiánokat. A legtöbb ilyen tanulmány azonban szigorúan avizsgált csoportra összpontosít, különösen a strukturális funkcionalizmus virágkora idején,amikor a törzsi csoportokat teljesen autonómnak tekintették. Egy ennél újabb keletű tendencianyomán maga az állam kerül a vizsgálat homlokterébe mint a dráma egyik szereplője, miáltala hangsúly átkerül az államba kebelezett csoport és az ország kormánya közötti interakcióra.Politikai etnicitás és retribalizáció: a hauszákA modernizációval foglalkozó korai elméletírók úgy tartották, hogy a modernizációelkerülhetetlenül etnikai uniformizálódáshoz vezet. Látszólag a régi törzsi lojalitás újonnan aközpontosított nemzetállamhoz fűzi tagjait, maga a politika pedig detribalizálódik abban az